Menü

Rémálmok

Az álom az orvostudomány olyan területe, amely a mai napig nagyrészt ismeretlen, habár rengeteget kutatják. Hogy mi befolyásolja, mi okozza, mi alakítja ki, arra csak nagyjából tudnak következtetni. A neurológia, pszichiátria foglalkozik ezzel a területtel legtöbbet, ám munkájuk még mindig nem hozta meg a mindenre hatással lévő áttörést, amire oly sokan várnak, hogy problémáikra végre megoldást találjanak.

Mit hiszünk a rémálmokról? Sokan azt, hogy baljós jelek, melyekre megéri hallgatni. Mások az elkerülhető végzetet látják benne, mely mintegy jelként próbál figyelmeztetni minket a közelgő rosszra, melyet egy kis akarattal még kikerülhetünk. Megint mások abban hisznek, hogy minél szörnyűbb álmaik vannak, annál szerencsésebb lesz az életük. De kire hallgassunk ez esetben? Az ezotéria szakértőire? A szkeptikusokra? Az álmoskönyvek íróira? Honnan tudhatják ezek az írók, hogy milyen álmok milyen történéseket vonzanak?

A válasz bonyolult, mint maga a kérdés. De az biztos, hogy egy minimális szinten mind tisztában vagyunk az álmainkkal. Ha sokat stresszelünk, az egy idő múlva mindenképpen hatással lesz az alvásunkra. A stresszt kiváltó ok pedig sűrűn jelenik meg az álmunkban valamilyen formában. Ezért fordul elő, hogy vizsga vagy érettségi előtt álló diákok olykor szürreális álomélményekről számolnak be az említett eseménnyel kapcsolatban. Ugyanígy egy szakítás, válás vagy egy tragédia is lehet olyan hatással az emberi pszichére, hogy azt az ember az álmok színterén próbálja meg feldolgozni.

Hogy miért van ez, az sokkal összetettebb, mint gondoljuk. Köze van az emlékezethez, az észleléshez, az értékrendhez, és minden apró, talán észrevétlenül maradt ingerhez, ami a külvilág felől érkezik. Köze van az érzéseinkhez, az elfojtott konfliktusainkhoz és a titkainkhoz is. Mindenhez, ami szorongást vált ki. Ez a szorongás ugyanis, ha nap közben nem tud a felszínre törni, könnyen megeshet, hogy éjszaka próbál minket szembesíteni az igazsággal. Olyan ez, mintha a testünk leállítana minket, és levetítene egy filmet arról, hogy milyen következményei vannak a pszichés egészségünk elhanyagolásának.

Habár igazán konkrétat a rémálmainkról nem nagyon fogunk megtudni, senkinek sem ártunk vele, ha kutatunk utána kicsit. Nézzünk magunkba, derítsük ki, hogy mi nyomaszt minket, esetleg kérjük szakértő segítségét a megoldással kapcsolatban. És ne aggódjuk túl a dolgot, hiszen az álom, akármilyen is, álom marad.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.