Menü

Mesterséges édesítőszer: se nem jó, se nem rossz

A cukorhelyettesítők semmilyen egészségügyi előnnyel nem rendelkeznek, viszont kárt sem okoznak – derült ki egy nemrég megjelent tudományos összefoglalóból.

Tudósok egy csoportja, akik a mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatos tanulmányok halmazát vizsgálták át, nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy azok bármilyen egészségügyi kárt okoznának az emberi szervezetben.

A kutatók 35 megfigyelést célzó, illetve 21 kísérletes tanulmányt néztek át, amelyek a mesterséges édesítőszerek hatását vizsgálták gyerekekre és felnőttekre egyaránt. Egyes tanulmányok a mesterséges édesítőszerek szervezetbe való bevitelét vagy nem bevitelét célozták meg, míg mások a bevitt mennyiségeket hasonlították össze.

Nem bukkantak meggyőző bizonyítékra, ami szerint azt állíthatnánk, hogy a nem cukortartalmú édesítőszerek felnőttekben bármilyen hatást gyakorolnának az étkezési szokásokra, a rákra, a szív- és érrendszeri betegségekre, a vesebetegségre, a hangulatra, a viselkedésre vagy az észlelésre. Sőt, az egyik tanulmányban még arról is beszámoltak, hogy a mesterséges édesítőszerek minimálisan ugyan, de előnyöst hatást gyakorolnak a fogyásra, illetve a vércukorszintre.

Azok a tanulmányok, amelyek a gyerekek szervezetére kifejtett hatást vizsgálták, hasonló eredményeket mutattak. Bár egyes tanulmányok gyenge bizonyítékát tudták mutatni, hogy azoknál a gyerekeknél, akik mesterséges édesítőszereket kaptak, magasabb vércukorszint-emelkedést tapasztaltak.

A publikáció első szerzője, Dr. Joerg J. Meerpohl, a Freiburgi Egyetem munkatársa azt nyilatkozta: „a munka célja az volt, hogy összefoglaljuk a bizonyítékokat, nem az, hogy alkalmazásbeli javaslatokat tegyünk”.

Természetesen az, hogy nem találtak bizonyítékot, hogy a mesterséges édesítőszerek károsak lennének, nem zárja ki annak lehetőségét. Mindenesetre ő így nyilatkozott: „Nincs szükség arra, hogy mesterséges édesítőszerek legyenek az ételeinkben. Vannak olcsóbb és szélesebb körben elérhető alternatívák is, hogy ételeinket mesterségesen édesítsük. Mindig ihatsz vizet diétás kóla helyett”.

Forrás: https://www.nytimes.com

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.