Mesterséges édesítőszer: se nem jó, se nem rossz
- Dátum: 2019.01.17., 03:00
- https://www.nytimes.com
- cukor, édesítőszer, egészség, kutatás, mesterséges édesítőszer, összefoglalás, tanulmány, vércukorszint
A cukorhelyettesítők semmilyen egészségügyi előnnyel nem rendelkeznek, viszont kárt sem okoznak – derült ki egy nemrég megjelent tudományos összefoglalóból.
Tudósok egy csoportja, akik a mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatos tanulmányok halmazát vizsgálták át, nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy azok bármilyen egészségügyi kárt okoznának az emberi szervezetben.
A kutatók 35 megfigyelést célzó, illetve 21 kísérletes tanulmányt néztek át, amelyek a mesterséges édesítőszerek hatását vizsgálták gyerekekre és felnőttekre egyaránt. Egyes tanulmányok a mesterséges édesítőszerek szervezetbe való bevitelét vagy nem bevitelét célozták meg, míg mások a bevitt mennyiségeket hasonlították össze.

Nem bukkantak meggyőző bizonyítékra, ami szerint azt állíthatnánk, hogy a nem cukortartalmú édesítőszerek felnőttekben bármilyen hatást gyakorolnának az étkezési szokásokra, a rákra, a szív- és érrendszeri betegségekre, a vesebetegségre, a hangulatra, a viselkedésre vagy az észlelésre. Sőt, az egyik tanulmányban még arról is beszámoltak, hogy a mesterséges édesítőszerek minimálisan ugyan, de előnyöst hatást gyakorolnak a fogyásra, illetve a vércukorszintre.
Azok a tanulmányok, amelyek a gyerekek szervezetére kifejtett hatást vizsgálták, hasonló eredményeket mutattak. Bár egyes tanulmányok gyenge bizonyítékát tudták mutatni, hogy azoknál a gyerekeknél, akik mesterséges édesítőszereket kaptak, magasabb vércukorszint-emelkedést tapasztaltak.
A publikáció első szerzője, Dr. Joerg J. Meerpohl, a Freiburgi Egyetem munkatársa azt nyilatkozta: „a munka célja az volt, hogy összefoglaljuk a bizonyítékokat, nem az, hogy alkalmazásbeli javaslatokat tegyünk”.

Természetesen az, hogy nem találtak bizonyítékot, hogy a mesterséges édesítőszerek károsak lennének, nem zárja ki annak lehetőségét. Mindenesetre ő így nyilatkozott: „Nincs szükség arra, hogy mesterséges édesítőszerek legyenek az ételeinkben. Vannak olcsóbb és szélesebb körben elérhető alternatívák is, hogy ételeinket mesterségesen édesítsük. Mindig ihatsz vizet diétás kóla helyett”.
Forrás: https://www.nytimes.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?