Barangolás a sajtok világába 1. rész
- Dátum: 2019.01.29., 03:46
- Udvari Fanni
- étkezés, fontina, különlegesség, old amsterdam, pecorino, raclette, sajt, scamorza
Történeti áttekintés:
A valószínűsíthető időpontok az első sajtkészítésre Kr.e. 8000 és Kr.e. 3000 közé tehető. Az első sajtokat a közel-keleten élő nomád türkök készítették. Valószínű, hogy a sajtot véletlenül fedezték fel, oly módon, hogy az állati gyomorból készült tárolóedénybe rakott tej egy idő után aludttejre és savóra bomlott. Erről a történetről számos legenda szól. Az egyik szerint a sajtot egy arab nomád fedezte fel: tejjel töltött meg egy nyeregtáskát, hogy azt fogyassza az úton, ameddig keresztüllovagol a sivatagon. Hosszú órás lovaglás után megállt, hogy szomját oltsa, és látta, hogy a tej vizes folyadékká vált, amelyben szilárd fehér darabokban vált ki a sajt. A nyeregtáska egy fiatal állat gyomrából készült, ez egy megalvasztó enzimet tartalmazott, amit renninként (alvasztóenzim) ismerünk. A tejet valójában a rennin, a forró napsütés és a ló vágtató mozgásának kombinációja aludttejjé és savóvá választotta el. A sajtkészítés fokozatosan fejlődött, ahogyan a készítés módja elterjedt a népek között. Az első volt a folyékony erjesztett tej, mint például a joghurt és a kefir. A sajt klasszikus variációi közül sokat a középkori szerzeteseknek köszönhetünk.
Old Amsterdam:
Egy olyan holland ínyencsajt, amit tökéletesre érlelnek, és ízét rendszeresen ellenőrzik. Kiválóan magas minőségű, könnyedén vágható, leginkább vajas, Gouda-ra emlékeztető ízzel rendelkezik. Ez a sajt csak akkor kerülhet a boltok polcaira, ha az íz és a minőség megfelel a gyártó által támasztott szigorú minőségellenőrzési procedúrájának. Az eredmény persze méltán kiérdemelte a ’Premier Grand Cru Classé’ elismerést. Számos Európai aranyérmet nyert ínyencversenyeken. Kínálják előételként, vagy egy kellemes vacsora után, vörös- és fehérborhoz egyaránt illik.
Raclette:
Félkemény tehénsajt, Svájcban, Alpokban és Franciaországban is készítik. A raclette szó a francia „racler” szóból származik, amelynek a jelentése: „kaparja”. A sajtot felmelegítik és kaparással a megolvadt réteget főtt zöldségekre, burgonyára folyatják. A Raclette sajt Svájc egyik leghíresebb étele, de nagyon kedvelt a szomszédos országokban is.
Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy megkóstold, íme egy recept.
RACLETTE MEXICANA
Hozzávalók: 1 doboz kukorica, 20 dkg zöldbab, 1 fej hagyma, kevés vaj, oregano, só, 25-30 dkg sajt, bors
Előkészítése: Tisztítsuk meg a zöldbabot, vágjuk 2 centis darabokra, és főzzük meg. Szűrjük le a babot és a kukoricát, öblítsük le hideg vízzel. Olvasszunk meg egy diónyi vajat, majd a vékonyan felszeletelt hagymát futtasuk át rajta, adjuk hozzá a babot és a kukoricát. Sózzuk, borsozzuk. Az elkészült zöldséget készítsük az asztalra a vékonyan felszeletelt sajttal együtt.
Elkészítés: Minden sütőtálkába szedjünk egy kevés zöldséget, majd tegyünk rá egy szelet sajtot, szórjuk meg egy csipet oreganoval, és süssük meg.
Fontina:
A vadregényes Valdostan-hegyek jól olvadó, zsíros, tehéntejes sajtja, melyet a valle d’aostai tehenek adnak. Az olasz Alpok sajtjának puhasága arra csábít, hogy kipróbáld fondühöz, vagy rakott ételek tetejére olvasztva. Narancsszínű héja, apró lyukacsos tésztája igazán ínycsiklandozó.
Pecorino
A pecorino szó juhot jelent, hiszen kezdetben kizárólag juhtejből állították elő ezt a kemény, aromás sajtot. Manapság már kecske- és tehéntejből is készítik. Toszkána, Szardínia és Szicília a legnagyobb Pecorino előállító régió. Mindegyik tájegység némileg eltérő ízű és állagú sajtot készít. Mindannyiunk legnagyobb örömére könnyedén reszelhető, ezért a parmezán kiváló alternatívája lehet a konyhában. Érdekesség: A szardíniai pecorinónak létezik egy fajtája, amit csak erősebb gyomrú és idegzetű ínyenceknek fogyasztják, mivel ebben élő lárvák nyüzsögnek.
Scamorza
Ha kipróbálnál mást is a mozzarella helyett, nem is választhatnál jobbat a Scamorzánál. Ez a füstölt, hevített, gyúrt sajt (túrósajt) gyorsan meghódította teljes Olaszországot. Friss tejes krémes zamatú, pizzára reszelve isteni.
A következő részben újabb specialitásokat fogok bemutatni, hogy mindenkinek lehetősége legyen ízlésének megfelelően válogatni.
Szerző: Udvari Fanni
Most akkor mennyi az annyi?
Számtalan cikk és tanulmány látott már napvilágot a koffeinfogyasztással kapcsolatban. Utánanéztünk, mennyi a biztonságosan elfogyasztható napi koffeinmennyiség.
Meta cím: Most akkor mennyi az annyi?
A kávé és koffein hatása a szervezetre: napi hány csésze a határ?
A kávé világszerte az egyik legnépszerűbb ital, de hatásait tekintve megoszlanak a vélemények. Vajon tényleg jótékony, vagy több kárt okoz, mint hasznot? Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a kávé pozitív és negatív hatásait, valamint azt, hogy mennyi kávé fogyasztása ajánlott a mindennapokban.
Miért egészséges több halat fogyasztani?
Európa legtöbb országában átlagosan 20 kg halat fogyasztanak az emberek évente – ez az arány nálunk alig 4 kg, ami eléggé szomorú, hiszen a halfogyasztás rengeteg pozitív élettani hatással bír. Hazánkban az emberek átlagosan havonta egy alkalommal fogyasztanak halat.
Koffein hatása nyáron a szervezetünkre
A felnőtt népesség nagy része fogyaszt valamilyen formában koffeint. Ennek a legkedveltebb módja a kávézás, azonban ezt is túlzásba lehet vinni. Ennek a negatív hatásairól és megelőzéséről olvashatunk ebben a cikkben!
Mindent a Koshu szőlőről
Szőlőművelés szempontjából Japán nem a legmegfelelőbb hely, hiszen a nyár túlságosan forró és csapadékos, a talaj minősége pedig gyatra, így eddig a bor nem igazán volt az ottani kulinária része. Mégis, nagyjából 100 km-re Tokiótól, a Yamanashi Prefektúrában lévő Kofu medencében a gyümölcstermelés mellett mostanában valami újdonság is van születőben, ugyanis itt vetették meg lábukat a szigetország első borászatai kb. 150 évvel ezelőtt.