Menü

Barangolás a sajtok világába 1. rész

Történeti áttekintés:

A valószínűsíthető időpontok az első sajtkészítésre Kr.e. 8000 és Kr.e. 3000 közé tehető. Az első sajtokat a közel-keleten élő nomád türkök készítették. Valószínű, hogy a sajtot véletlenül fedezték fel, oly módon, hogy az állati gyomorból készült tárolóedénybe rakott tej egy idő után aludttejre és savóra bomlott. Erről a történetről számos legenda szól. Az egyik szerint a sajtot egy arab nomád fedezte fel: tejjel töltött meg egy nyeregtáskát, hogy azt fogyassza az úton, ameddig keresztüllovagol a sivatagon. Hosszú órás lovaglás után megállt, hogy szomját oltsa, és látta, hogy a tej vizes folyadékká vált, amelyben szilárd fehér darabokban vált ki a sajt. A nyeregtáska egy fiatal állat gyomrából készült, ez egy megalvasztó enzimet tartalmazott, amit renninként (alvasztóenzim) ismerünk. A tejet valójában a rennin, a forró napsütés és a ló vágtató mozgásának kombinációja aludttejjé és savóvá választotta el. A sajtkészítés fokozatosan fejlődött, ahogyan a készítés módja elterjedt a népek között. Az első volt a folyékony erjesztett tej, mint például a joghurt és a kefir. A sajt klasszikus variációi közül sokat a középkori szerzeteseknek köszönhetünk.

Old Amsterdam:

Egy olyan holland ínyencsajt, amit tökéletesre érlelnek, és ízét rendszeresen ellenőrzik. Kiválóan magas minőségű, könnyedén vágható, leginkább vajas, Gouda-ra emlékeztető ízzel rendelkezik. Ez a sajt csak akkor kerülhet a boltok polcaira, ha az íz és a minőség megfelel a gyártó által támasztott szigorú minőségellenőrzési procedúrájának. Az eredmény persze méltán kiérdemelte a ’Premier Grand Cru Classé’ elismerést. Számos Európai aranyérmet nyert ínyencversenyeken. Kínálják előételként, vagy egy kellemes vacsora után, vörös- és fehérborhoz egyaránt illik.

Raclette:

Félkemény tehénsajt, Svájcban, Alpokban és Franciaországban is készítik. A raclette szó a francia „racler” szóból származik, amelynek a jelentése: „kaparja”. A sajtot felmelegítik és kaparással a megolvadt réteget főtt zöldségekre, burgonyára folyatják. A Raclette sajt Svájc egyik leghíresebb étele, de nagyon kedvelt a szomszédos országokban is.

Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy megkóstold, íme egy recept.

RACLETTE MEXICANA

Hozzávalók: 1 doboz kukorica, 20 dkg zöldbab, 1 fej hagyma, kevés vaj, oregano, só, 25-30 dkg sajt, bors

Előkészítése: Tisztítsuk meg a zöldbabot, vágjuk 2 centis darabokra, és főzzük meg. Szűrjük le a babot és a kukoricát, öblítsük le hideg vízzel. Olvasszunk meg egy diónyi vajat, majd a vékonyan felszeletelt hagymát futtasuk át rajta, adjuk hozzá a babot és a kukoricát. Sózzuk, borsozzuk. Az elkészült zöldséget készítsük az asztalra a vékonyan felszeletelt sajttal együtt.

Elkészítés: Minden sütőtálkába szedjünk egy kevés zöldséget, majd tegyünk rá egy szelet sajtot, szórjuk meg egy csipet oreganoval, és süssük meg.

Fontina:

A vadregényes Valdostan-hegyek jól olvadó, zsíros, tehéntejes sajtja, melyet a valle d’aostai tehenek adnak. Az olasz Alpok sajtjának puhasága arra csábít, hogy kipróbáld fondühöz, vagy rakott ételek tetejére olvasztva. Narancsszínű héja, apró lyukacsos tésztája igazán ínycsiklandozó.

Pecorino

A pecorino szó juhot jelent, hiszen kezdetben kizárólag juhtejből állították elő ezt a kemény, aromás sajtot. Manapság már kecske- és tehéntejből is készítik. Toszkána, Szardínia és Szicília a legnagyobb Pecorino előállító régió. Mindegyik tájegység némileg eltérő ízű és állagú sajtot készít. Mindannyiunk legnagyobb örömére könnyedén reszelhető, ezért a parmezán kiváló alternatívája lehet a konyhában. Érdekesség: A szardíniai pecorinónak létezik egy fajtája, amit csak erősebb gyomrú és idegzetű ínyenceknek fogyasztják, mivel ebben élő lárvák nyüzsögnek.

Scamorza

Ha kipróbálnál mást is a mozzarella helyett, nem is választhatnál jobbat a Scamorzánál. Ez a füstölt, hevített, gyúrt sajt (túrósajt) gyorsan meghódította teljes Olaszországot. Friss tejes krémes zamatú, pizzára reszelve isteni.

A következő részben újabb specialitásokat fogok bemutatni, hogy mindenkinek lehetősége legyen ízlésének megfelelően válogatni.

Szerző: Udvari Fanni

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.