Menü

A csapvíz egészségre gyakorolt hatásai

A hazai vezetékes víz minősége

Magyarország rendkívül jó adottságokkal rendelkezik ásványvizekben, a mérhetetlenül alacsony volt a fogyasztása a rendszerváltást követő évekig, míg 1990-ben az egy főre jutó éves magyar sörfogyasztás 105,3 liter volt, addig ásványvízből a 4 litert sem érte el. Fogyasztásuk 25 év alatt a harmincszorosára, 126 literre nőtt, amivel utolértük az uniós átlagot. Számos feltételnek kell megfelelnie ahhoz egy víznek, hogy ásványvíznek nevezhessük. A legfontosabb a tisztaságuk, ami azt jelenti, hogy mindenféle szennyeződésektől védett vízadó rétegből származnak. Szerencsére a közegészségügyileg nem megfelelő ivóvízzel rendelkező települések száma 1995-től 2011-ig 78-ról 11-re csökkent.

Arzén tartalma

A magyarországi vezetékes vízzel kapcsolatban legtöbbször az arzéntartalom merül fel kritikaként. Hazánkban az ivóvizek arzénterhelése EU-szabvány alapján legfeljebb 10 mikrogramm/litert érheti el. Nyugat-Európában azonban becslések szerint fejenként napi 80 mikrogramm arzén kerül az emberi szervezetbe a tengerihal-fogyasztásból kifolyólag. Vagyis azokon a hazai településeken, ahol a vezetékes víz arzénterhelése nem felel meg az uniós szabványoknak, még nem iszol egészségre ártalmas vizet. Bizonyos kutatások szerint az ivóvízben található, határérték feletti arzénszennyezettség növeli a bőr- és tüdőrák, nagyobb koncentráció esetén pedig ezeken felül a hólyag- és veserák kialakulásának kockázatát.

Gyógyszermaradványok

Hazánkban a csapvíz mintegy 50%-át a mélyebb rétegekből nyerik, ahol jóval kisebb az esély a szennyezésre. A magyarországi ivóvizekből mindössze nanogrammos mennyiségben mutathatóak ki gyógyszermaradványok, vagyis a gyógyszerhatás eléréséhez százezermillió liter vizet kellene meginni körülbelül.

A víztisztító berendezések

Napjainkban sokan alkalmazzák, viszont nem jelentenek tökéletes megoldást a vízkérdésre. Ezek a készülékek ugyanis nemcsak az esetleges szennyeződéseket, hanem a hasznos ásványi anyagokat és nyomelemeket is kiszűrik. Vagyis ha kizárólag szűrt vizet iszol, akár hiánybetegségek kialakulásával is számolhatsz. A legszerencsésebb tehát, ha ásványvizet és vezetékes vizet is fogyasztasz. Fontosnak, hogy a magyar étkezési szokások (kevés tej és tejtermék fogyasztása) miatt, és különösen a hőség idején fellépő fokozott folyadék és ásványianyag-vesztés miatt a szinte ásványianyag-mentes víz fogyasztása kerülendő. Az ásványi anyagok bevitelére a gyümölcs- és zöldséglevek is megfelelőek, melyek nem csak pótolják a szervezet ásványianyag-veszteségét, hanem szomjunkat is oltják. A felbontott palackos vizet ne tároljuk hűtés nélkül egy-két napnál hosszabb ideig.

Csapvíz kontra Ásványvíz

Az olyan forrásvizet, amelynek összetétele a környező talajvíztől eltér, oldott anyagtartalma az 1000 mg/l-t meghaladja, s különösen valamilyen jellegzetes vegyületet szokatlanul nagy mennyiségben tartalmaz, vagy magasabb hőmérsékletű: ásványvíznek hívjuk.

a szervezet számára megfelelő arányban tartalmazza az ásványi anyagokat

minősége megfelel a 201/2001-es Kormányrendeletben előírtaknak az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékek szerepelnek

ez a víz az ivóvízhálózaton keresztül érkezik meg az otthonunkba, így a szállítás, tárolás nehézségeit elkerüljük

nincs üres palack, így környezettudatosabb

mindezekből következik az árbeli különbség, az ásványvíz ára kb. 50 Ft/l –nál kezdődik ezzel szemben az ivóvíz ára 0,30 Ft/l, azaz 1 l ásványvíz árán 150 liter csapi ivóvizet ihatunk.

Tehát ne keseredjünk el, ha elfogy otthon a palackozott vizünk. A tömérdek feldolgozott élelmiszer és tartósítószer mellett a csapvíz fogyasztása a legkisebb problémát jelenthet.

Szerző: Udvari Fanni

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.