Betegségeink lelki okai
- Dátum: 2019.02.18., 14:12
- Martinka Dia
- aggodalom, bántalmak, betegség, bűntudat, családi kapcsolatok, egészségügyi probléma, egyensúly, életmódváltás, félelmek, harag, harmónia, idegesség, jel, kineziológus., lelki, lelki háttér, működés, orvosi kezelés, orvoslás, önképzavar, pszichológus, pszichoszomatika, stressz, szakember, szorongás, testi, tünet, üzenet
A legtöbb betegségünk lelki eredetű. Régóta hiszek abban, hogy minden betegség valamilyen összefüggésben, de kapcsolatban van a lelki tényezőkkel. Nincs a testnek semmi olyan baja, aminek ne a lelki problémákban lenne a gyökere. Te hiszel ebben?
Nem pszichoszomatikai előadást szeretnék felvázolni és nem is másolom ide a fél „guglit”, vagy wikipédiát, de valahogy egyetemi tanulmányaim óta foglalkoztat a téma, sokszor eszembe jut, mikor bármi egészségügyi probléma adódik. Testi betegségeink intő jelek, melyek arról árulkodnak, hogy lelkünkben felborult a harmónia. Az egészség nem csupán a testünk megfelelő működését jelenti, hanem a lelki egyensúlyt is, s gyógyítani is csak a kettőt együtt lehet.

Megfojt szinte a munkahelyi stressz, a folytonos rohangálás, bántanak a rosszindulatú pletykák, idegeskedünk a családi kapcsolataink miatt, sokat nyelünk és magunkban tartjuk a lelki dolgokat, s ennek következtében a testünk is megbetegszik.
Utána olvastam kicsit, s megkaptam választ, hogy számos gyakori betegségünk milyen lelki háttérből indulhat ki. Tudtad, hogy a fejfájásért egy megkérdőjelezett kapcsolat felel, vagy, hogy a hajproblémák feszültségből adódnak, a gyomorbajok félelmek miatt keletkeznek, a torok-és pajzsmirigy problémák a ki nem mondott, elfojtott dolgok miatt? Ha a hátunk fáj, valószínűleg nem kapunk elég támogatást a környezetünktől, a szembetegségek pedig arra utalnak, hogy nem akarjuk látni az igazságot, a múltat, a jelent vagy a jövőt. Ha a térdünk fáj, annak makacsság, önfejűség lehet az okozója. Gyakoriak mai társadalmunkban az idegi problémák is, melyek zavaros gondolkodástól, félelemtől, szorongástól alakulnak ki. Az allergia oka talán a túlérzékenység, cukorbetegség szomorúságtól származhat, a fáradtság abból adódhat, hogy unalmas az életünk, nem szeretjük a munkánkat, nem okoz örömet, amit csinálunk.

A migrén gyakori oka, hogy túl nagy a nyomás, túlságosan tökéletesek akarunk lenni, elnyomjuk a haragot. Túlsúlyunk miatt állandóan görcsösen diétázunk, holott egyik fő baj, hogy bizonytalanságban élünk, a szeretetet keressük és félünk a veszteségtől. Ha fájni kezd valamink, elképzelhető, hogy lelkiismeret furdalásunk van és büntetni akarjuk magunkat, a reuma kialakulhat haragból, bosszú érzéséből, míg a szemölcsök önbizalomhiánytól, önképzavartól keletkezhetnek. A székrekedés egy jele lehet talán annak, hogy valamit képtelenek vagyunk elengedni, a gyulladások pedig elfojtott dühből származhatnak. Rákot depresszió vagy reménytelenség, tumorokat régi haragok tartogatása kelthet bennünk. Aranyeret leterheltség, szorongató határidők miatt kaphatunk, ájulásnak félelmek az okozói, álmatlanság pedig félelemből, bűntudatból, szorongásból, nyugtalanságból fakadhat.

Borzasztó ezek mindegyike, nem folytatom. Azonban az nyilvánvaló, hogy ha a lelkünk fáj, a testünk is beteg lesz, s ha az említett tüneteket nem vesszük komolyan, akkor jó eséllyel súlyosbodhat a helyzet gyomorfekéllyé, vastagbélgyulladássá, savtúltengéssé, nőgyógyászati betegségekké, pajzsmirigybajokká, asztmává, magas vérnyomássá, amikor már elkerülhetetlen az orvosi kezelés és az életmódváltás.
Sajnos a hagyományos orvoslás nem foglalkozik a lelki tünetek, problémák, „testi jelek” üzenetének megfejtésével, magunknak kell változtatni az életünkön, adott esetben szakembert, pszichológust, kineziológust felkeresni, s ha az érzelmi megterheléseinket jól kezeljük, nagy valószínűséggel a betegségeink tünetei is csökkennek majd.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.