A kevés alvás súlyos következményei

Mi történik ha nem alszunk eleget?

Módosult tudatállapotba kerülünk, nehezen koncentrálunk, türelmetlenek, morcosak, ingerlékenyek és figyelmetlenek leszünk, fáradtságot érzünk. Egyre problémásabb lesz tisztán gondolkodni, emlékezni, észszerű döntéseket hozni. Negatívabb színben érzékelünk mindent, tompultak és durcásabbak leszünk, spiccesnek érezzük magunkat. Nem teljesítünk úgy, ahogy szeretnénk, hiszen érzelmi képességeink csökkent, túlélő-üzemmódban működnek. Megnő a szorongásszintünk és az étvágyunk, érzékelési zavarokat tapasztalhatunk, hallucinálhatunk. Ezek krónikus alváshiányban fokozottan fennállnak, és súlyos esetben akár teljesen el is veszíthetjük a valósággal való kapcsolatunkat.

Az alvásmegvonás (nem véletlenül) ősi kínzási módszer. Olyannyira komolyan károsítja egészségünket, hogy napjainkban etikai okokból tilos alvásmegvonással kísérletezni. A felébredéssel megzavart alvás (pl. horkolás, egyéb zajok miatt) sokkal rosszabb, mint a kevés alvás, mert ha megzavarjuk az alvásciklust, az agy nem tud zavartalanul végigmenni a szükséges alvásfázisokon. Az alvásmegvonás tehát MINDEN funkciónkra kihat.

Például:

STRESSZ: Amikor nem pihenünk eleget, szervezetünkben megnő a stresszhormonok szintje és a limbikus rendszer (főleg amygdala) aktivitása. Emiatt folyamatosan ugrásra kész állapotban működünk (szimpatikus aktivitás) és szerveinknek (elsősorban a szívünknek) még keményebben kell dolgoznia.

ÉRZELMI LABILITÁS: Ha kialvatlanok vagyunk, nehezebben tudunk különbséget tenni a fontos és kevésbé fontos történések között. Az alváshiányban szenvedő emberek nagyobb valószínűséggel eshetnek áldozatul saját vágyaiknak, a figyelmetlenségnek és az átgondolatlan döntéshozatalnak, ez pedig veszélyes lehet az emberek magánéletére és karrierjére is.

DEMENCIÁK, NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK: Megnő az agyban a toxinok felhalmozódása, melyeket egyébként (elegendő mennyiségű) mélyalvás közben távolít(ana) el az agy magából. Ha nem alszunk eleget, ezek a proteinek felhalmozódnak és különböző neurodegeneratív betegségek keletkezhetnek. Minél több ilyen plakk halmozódik fel, annál nagyobb a demenciák kialakulásának a veszélye. Az Alzheimer-kór is a béta-amyloid plakkok krónikus felhalmozódása, a tau-t az Alzheimerrel és Parkinsonnal is összefüggésbe hozzák. Hosszútávú alváshiány következtében csökken az agy térfogata is; ez szintén az Alzheimer-kórra is jellemző.

SZÍVROHAM, AGYVÉRZÉS: . Aki 6 órát, vagy ennél kevesebbet alszik, az 200%-al növeli a szívroham és az agyvérzés (stroke) valószínűségét.

ANYAGCSERE-BETEGSÉGEK: . Akiknél jelentősen eltér a munkanapi és a pihenőnapi alvásritmus („social jet lag”), azoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki magas koleszterinszint, inzulinrezisztencia, nagyobb derékbőség, testtömegindex (BMI).

ELHÍZÁS: A lelassult anyagcsere aktivitás és ugyanolyan étkezés mellett akár évi 4,5 kg súlytöbbletet is jelenthetnek. A hosszabb alvásidő a felmérések szerint egyértelműen jobb étkezési szokásokkal párosul.

IMMUNRENDSZER: Alváshiány következtében csökken a testhőmérsékletünk is, ami szintén hátrány a betegségekkel való védekezésben. Nagyobb esély van különböző gyulladások kialakulására is.

RÁK KOCKÁZAT: Már egyetlen éjszaka, amikor csak 4-5 órát tudunk aludni, 70%-kal csökkenti a rákellenes immunsejtek (ölősejtek, NK-sejtek) mennyiségét.

GYORSABB ÖREGEDÉS a fentiek miatt, és az ezzel járó HORMONÁLIS VÁLTOZÁSOK miatt.

Alakítsunk ki megfelelő környezetet a pihentető alváshoz!

Legyen teljesen sötét alvásidőben.

Szellőztessük ki a szobát, hogy járja át friss levegő.

Legyen minden zavaró tényezőtől mentes. Az igazán pihentető alvás egyik legfontosabb előfeltétele a teljes csend.

Az előzőekből tanulva tehát vonjuk le a következtetéseket, szerintem megéri ezekre odafigyelni a testi-lelki egyensúlyunk fentartása érdekében!

Szerző: Udvari Fanni