Menü

Miért gondolunk néha olyan dolgokat, amelyek ránk nem jellemzőek?

Az emberek nagy része azt gondolja, hogy valami gonosz, felettes erő az, aki a helytelennek vélt gondolatokat sugallja. Pedig nem más teszi ezt, mint a saját testünk és agyunk. Ez nem azt jelenti, hogy igazából rosszindulatú emberek vagyunk, csupán annyit, hogy emberek. De nézzük meg közelebbről a problémát!

Nem elég egy oldalról tekintenünk arra, hogy az agyunk néha olyan gondolatokat teremt, amelyek tőlünk teljességgel távol állnak, ráadásul még gonoszak is. Ha csupán ezekről a gondolatokról ítélnénk meg az embereket, mindenkire azt mondhatnánk, hogy alapvetően rosszindulatúak, gorombák és szívtelenek. Csakhogy ez nem így van. Mint a legtöbb alapvető viselkedésforma, ez sem kizárólag öröklött motívumokat foglal magába. Az agresszív, gonoszkodó magatartás sok tanult elemen alapszik. És hogy kitől tanuljuk? Hát mindenkitől. Épp ez a lényeg.

A körülöttünk lévő világ a tudaton kívül eső módon is hatással van ránk. Naponta több száz ember megy el mellettünk anélkül, hogy mi egyáltalán felfognánk ezt. De attól, hogy nem veszünk róla tudomást, az elménk még elraktároz információkat róluk. Például, megjegyezzük a cipőjük színét, formáját, majd amikor legközelebb elmegyünk cipőt venni, mindegyiket ismerősnek fogjuk látni, merthogy már nem egyszer találkoztunk velük az utcán. De hol is láttuk? Azt senki sem tudja. Így van ez a különböző viselkedésformákkal is. Megjegyzünk egy szófordulatot, amit éppen csak meghallottunk, és később visszaidézve a sajátunkként értelmezzük. Megjegyezzük, ha valaki undok velünk, és az ő udvariatlanságának hatására mi is úgy kezdünk viselkedni. No, nem feltétlen vele, hanem bármelyik embertársunkkal, függetlenül attól, hogy megérdemli-e vagy sem.

Csakhogy ez egy önmagát gerjesztő folyamat is lehet. Hiszen, ha mi gorombák vagyunk másokkal, mi is kialakíthatunk gonosz gondolatokat bennük. Ezek pedig az ő általuk ismert személyekre is hatással lesznek. Tehát a legegyszerűbb lépés tőlünk, ha mi magunk a szerint járunk el, ahogyan mi is elvárjuk. Nemcsak azért, mert ez egy évezredek óta aktuális bölcselet, hanem azért is, mert ránk is visszahathat a viselkedésünk. És valóban nem ezt a példát akarjuk mutatni a környezetünknek.

Ha pedig azon kapjuk magunkat, hogy goromba, esetenként gonosz gondolataink támadnak akár idegenekkel, akár ismerősökkel szemben, mindig jusson eszünkbe, hogy nem az a baj, ha megfordul valami a fejünkben, hanem az, ha foganatja is lesz. Legjobb, ha rögtön tudatosítjuk magunkban, hogy ezek csak emberi voltunkból fakadnak, és könnyedén tehetünk ellenük, például egy pozitívabb hozzáállással.

Tehát bármilyen rossz napunk is legyen, vigasztaljon a tudat, hogy az is, mint a rossz gondolatok, elmúlnak egyszer, mi pedig tehetünk azért, hogy társaink ne szenvedjenek azoktól a gondoktól, amelyektől mi.

Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.