Színek, illatok, élmények - mi segít a tanulásban?
- Dátum: 2019.03.20., 14:06
- Varga Ágnes Kata
- dallam, elme, élmény, elsajátítás, érzékelés, észlelés, fahéj, hang, illat, információ, lélek, nyugalom, pihenés, psziché, pszichológia társítás, szaglás, szín, színes, tanulás, testápoló, toll, tusfürdő, zen, zene
Sokan azt hisszük, hogy a besötétített szoba, a felkapcsolt asztali lámpa és a teljes csend a sikeres tanulás kulcsa. És persze van, akinek ez tényleg használ. Csakhogy teljes csendet sosem tudunk teremteni magunk körül, hiszen az agyunk ezernyi dallam lejátszásába kezd bele bármelyik pillanatban, vagy a tíz évvel ezelőtt tanult verseket igyekszik visszaidézni, esetleg a paradicsomos káposzta receptjére fókuszál. Röviden tehát, a csend nem kívülről jön, és ha belül nincs meg, akkor lehet bármennyire hangszigetelt a szobánk, nem fog elérni minket a belső nyugalom. De ha már úgyis zavar minket egy hang, vagy nevezzük zajnak, miért ne irányítanánk a minket körülvevő hangokat mi magunk, és fordítanánk a saját hasznunkra?

Például, ha van egy zene, amit szeretünk és tudunk is kívülről, akkor nagyon halkan lejátszhatjuk, mialatt egy tételt/témakört tanulunk. Így egy kellemes légkört teremthetünk a tanulás számára. Viszont semmiképp se valamilyen remixet rakjunk be, mert az összekavarhat minket! Ráadásul abban az esetben a zene inkább zavaró tényezővé válik, mint segítséggé. Legjobb lenne, ha egy zenét egy tételhez/témakörhöz/tantárgyhoz kötnénk. Így a felidézése a tétel felidézésében is segít azáltal, hogy társítjuk hozzá, és így könnyebbé és gördülékenyebbé teszi a tanulást, nem is beszélve arról, hogy így sokkal kellemesebb lesz. De ha kedvenc zenéid zavarnak tanulás vagy gyakorlás közben, akkor bekapcsolhatunk zen dallamokat, nyugtató zenét, madárcsicsergést is, de szigorúan figyeljünk arra, hogy ne aludjunk el, és ne is álmosítson minket az éppen hallgatott dallam.
De ha nem a hangok ejtenek rabul minket, hanem az illatok, akkor gyűjtsünk össze sokféle, általunk kedvelt aromát. Egy jó tusfürdő illata, egy testápolóé, vagy egy kis fahéj sokkal színesebbé tudja tenni a tanulást. Persze nem egyszerre kell többféle illattal elárasztani a szobát, hiszen az inkább okoz fejfájást, mint kellemes élményt. De ha jól tudod időzíteni és kombinálni az orrodra gyakorolt hatásokat, akkor az illatoknak köszönhetően könnyebben fogod társítani a tananyagot valami jóleső dologhoz. Így, amikor visszaidézed az emlékeidet, kellemesebb érzések fognak majd el.

A színek alapvetően az ember szemét különösen is ingerelik, főképpen akkor, amikor sokféleképpen tapasztaljuk meg azokat. Ezért érdemes tanulás közben színes papírlapokat, tollakat, szövegkiemelőket használni, ugyanis ez könnyebben megjegyezhetővé teszi a velük leírt információkat.
A különféle ingerek, melyek körülvesznek, olykor nehezebbé teszik az életünket, különösen a koncentrációt és a tanulást. De miért kéne a feladatainkból száműzni az általunk kedvelt hangokat, színeket, illatokat? Hiszen mindent a hasznunkra tudunk alakítani.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.