Menü

A csoki is belefér a diétába? Még szép.

Nem gondolom, hogy egy sikeres életmódváltás arról szól, hogy én holnaptól mától nem eszem csokit. Nincs a csokival semmi baj, ugyanis a legújabb kutatások szerint csokoládé is beépíthető egy sikeres diétába, de ezt hosszú kutatómunka nélkül én is megmondhattam volna. S ezt most nem azért írom, mert a férjem épp most tett le elém egy tábla cukormentes narancsos étcsokit (nagyon rendes), de ha már kaptam, beszélgessünk erről. A csokiról.

Sokan ismerjük az érzést, hogy fogyókúrába kezdünk, aztán a lelkesedés csökken, a kísértés nő, a hűtőből kifigyel sok „bűnös” kaja, a gyerek felbontott csokija két napig ott hívogat a konyhapulton, s sajnos előbb-utóbb elbukunk. Miért? Mert sok a lemondás.

Cukros dolgokat nagyon ritkán eszem, csokoládéból is ismerem a cukormentes csokik széles palettáját, nálam senki nem vett többet belőlük az elmúlt évek során, még Gombóc Artúr sem, mert úgy gondolom, nem az a siker, ha hirtelen mindent megvonunk magunktól, aztán belebukunk. A diétázók nagy része általában túl erős megszorításokat tesz az étrendjükben, és nagyon lecsökkentik a szénhidrát és kalória bevitelt, egyből kemény edzésekbe kezdenek, és drasztikus lépésekkel kezdik a súlycsökkentést. A szervezet eleinte nagyon gyorsan alkalmazkodik ehhez a változáshoz, viszont ha később, a drasztikus megszorításból a fogyókúra végével visszatérünk a korábbi táplálkozáshoz, akkor minden duplán jön vissza. Miért? Mert fogyókúráztunk (= meghatározott ideig tartó kúra) és nem életmódot váltottunk (= élethosszig tartó szokásrendszer). Ebből lesz az újabb túlsúly, hiszen a fogyózás alatt lelassult anyagcsere nem tud visszagyorsulni, vagyis nem tudjuk a kalóriatöbblet feldolgozni.

Sokszor az a gond, hogy a diétát nem élvezzük, pont a sok lemondás miatt nem tudjuk hosszútávon folytatni, mert ahelyett, hogy csökkentenénk étrendünkben például az édességet, egyszerűen megvonunk mindent magunktól hirtelen, amire „bűnös” ételként tekintünk. Emiatt pár hét múlva sóvárogni kezdünk és ha elszakad a cérna, kirámoljuk a hűtőt, konyhaszekrényt.

Pedig ennek nem kellene így lennie! Nem kampányszerű fogyókúrára van szükség! Egyébként pedig, ha már a csokinál tartunk: csoki és csoki között is van óriási különbség! Lehet enni csokit, alkalmanként, akár egy magasabb kakaótartalmú étcsokit, minőségi csokoládét, vagy egész egyszerűen pár kocka cukormentes csokit. Egy kocka csokitól nem hízik el az ember és nincs tiltott élelmiszer, csak tiltott mennyiség, mértekkel fogyasztva a csokoládé is belefér a diétába, és ha nincs sóvárgás, akkor nem bukunk bele, így a jojóeffektus is könnyebben megelőzhető. A csokoládé mérsékelt fogyasztása – a korábbi véleményekkel ellentétben – jótékony hatású az egészségre. Ha a „gugliban” rákeresünk a csoki egészséges hatásaira, akkor számtalan érv szól majd a csoki fogyasztás mellett, ezekből most nem másolok át ide tanulmányokat és cikkeket, de érdemes tenni egy próbát és olvasni róla. Épp sokféle jótékony hatása miatt sem szabad hirtelen lemondani róla.

Az edzéssel pedig ugyanez a helyzet. Nem drasztikusságra törekszünk, hanem fokozatosságra, nem kampányszerű mozgásra, hanem arra, hogy a rendszeres sport az életünk részévé váljon.

Annyi helyen, annyi féle kapható egészséges alternatíva, s nemrég cukorbeteggé lett felnőtt férfitől hallottam, hogy életében nem gondolta, hogy a cukormentes csoki ennyire finom lehet, nem érzi lemondásnak a betegségével járó étrendet, mert már tudja hol találja meg a helyettesítő élelmiszereket. Naugye.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.