Menü

A közös vacsora fontosabb, mint gondolnánk

Nem azért fontos, hogy együtt, egy asztalnál, közösen együk meg a vacsoránkat a gyerekekkel, mert akkor többet fognak enni. A közös vacsorák nem is igazán az evészetről szólnak. Az esti közös együttléttől boldogabb és kiegyensúlyozottabb gyerekeink is lehetnek. A családi vacsora alatt az idő több mint felében telefonnal, tablettel, tévével vagy más dolgokkal foglalkoznak a családtagok – ez derült ki nemrég egy tanulmányból, mely egy külföldi szakfolyóirat legutóbbi számában jelent meg.

Sajnos a családi vacsorákkal az is probléma, hogy nem tartanak sokáig, 10 perc alatt felpattannak a gyerekek és elszaladnak az asztaltól. A figyelmüket elvonják az elektronikus eszközök, a játék, vagy elhagyják a konyhát tanulás ürügyén. Érdekes megfigyelése volt a tanulmánynak, hogy amikor az apa is jelen volt a vacsoránál, a gyerekek jóval több időt töltöttek az asztalnál és a feleségek is kevesebb időt foglalkoztak az étellel kapcsolatos dolgokkal.

Egy neves családterapeuta könyvet is írt arról, hogy milyen jó hatással van a gyerekekre, ha közösen vacsorázik a család. A családi családi vacsora jót tesz a gyerekek agyi, testi és lelki fejlődésének egyaránt, s ezalatt nem a háromfogásos lakomát értik, hiszen itt az együttlét a fontos és nem az, hogy az anyuka megszakadjon az előkészítés, főzés, sütés, tálalás rengetegében és négy órát álljon a konyhában. Még csak az sem mérvadó, hogy a legmodernebb és legdivatosabb diétás kajákat varázsoljuk az asztalra, egy egyszerű egytálétel is megteszi, a lényeg az együtt töltött minőségi idő. A vacsora alatti közös beszélgetések fejlesztik a gyerekek szókincsét, azok a gyerekek pedig, akiknek nagy a szókincsük, könnyebben és gyorsabban tanulnak meg olvasni és sikeresebbek lesznek tanulmányaikban.

Napjainkban sajnos a sok különböző egyéb iskolán kívüli szakkör, sportprogram, edzés, különóra, korrepetálás, elhúzódó munkahelyi értekezlet, megbeszélés egyre inkább nehezebbé teszik a családi étkezések megszervezését, pedig kifejezetten fontos időszak lenne az esti együttlét. Olvastam több okot is arra vonatkozóan, miért érdemes időt szakítani arra, hogy együtt étkezzünk:

A gyerekek is megtanulják szeretni a zöldségeket. Azok a gyerekek, akik együtt vacsoráznak családjukkal, jelentősen több zöldséget és gyümölcsöt esznek. Jót tesz a fogyókúrának, hiszen magunk készítette és tálalta ételt eszünk, így pedig kontrollálhatjuk a mennyiséget. Sokkal egészségesebb otthon enni, mint hazafelé bekapni valamit a sarki pékségből.

A vacsora stressz oldó hatású. Nem feltétlen az étel miatt, sokkal inkább amiatt, hogy megbeszélhetjük a velünk történteket, megoszthatjuk élményeinket, ezzel levezetve a feszültséget. A közös vacsorákkal spórolhatunk is. A házi készítésű ételek elkészítése talán több időt vesz igénybe, mint beszaladni egy gyorsétkezdébe, de többnyire olcsóbban kijövünk, ha magunk főzünk, arról nem is beszélve, hogy egészségesebb falatokat tálalhatunk fel, mintha gyorsétteremben vacsoráztunk volna.

A közös esti együttlétnél persze a legfontosabb, hogy ezek a családi vacsorák jó hangulatban és szeretetteljes légkörben teljenek. Ha ekkor szidjuk meg a gyereket a rossz jegyért, vagy ekkor veszekszünk a párunkkal, netán épp néma csendben és sértődötten ülünk egymás mellett, akkor annak a közös vacsorának nem lesz semmilyen pozitív hozadéka. Viszont ha a vacsora egy olyan tevékenység, ahol meghallgatjuk a másikat, elmesélhetjük a napi történéseket, élményeket, akkor erősebb kötődést alakíthatunk ki egymás között. S ha ehhez csak annyi kell, hogy leüljünk az asztalhoz este enni, akkor mindenképp megéri kipróbálni.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.