Menü

Az út szépsége emel fel, nem a cél gyors elérése

Soha nincs késő, hogy valamit elkezdj. Legyen szó egy új munkáról, egy hivatásról, akármilyen kapcsolatról vagy akár egy hobbiról, ami később talán a megélhetésedet is biztosítja. Soha nincs késő, hogy tanulni kezdj. Biztos, hogy nem lesz könnyű, az elején főleg nem, de ha elég erős vagy, nem adod fel, csak mész előre, mintha a frontvonal felé sétálnál, nem fékezel, akkor meg fogod állni a helyed. Ebben a helyzetben képes leszel fejleszteni magadat, hogy napról napra jobbá válj. Nem feltétlenül kell tudnod, merre mész, hiszen tudjuk, hogy általában nem a cél az, ami boldoggá teszi az embert, hanem az oda vezető út, ami tele van kihívásokkal, teljesítendő feladatokkal, örömökkel, hegyekkel és völgyekkel.

Viszont menned kell. Mindegy merre, csak menj! Ne toporogj a pocsolyában! Élvezd az utat, amit megteszel! Örülj az apró ajándékoknak és meglepetéseknek, amelyeket a környezetedtől, a természetből vagy bárhonnan kapsz. Rengeteg ember él a Földön, akik várnak a csodára, és közben semmit nem tesznek érte. Nem indulnak el semmilyen irányban. Az életük közben apránként rémálommá válik. Minden lépés nehezükre esik, a mindennapi feladatokat nyűgnek, tehernek érzik. A végén az egészségükkel fizetnek ezért a hozzáállásért.

Te viszont ettől a pillanattól megteheted (ha eddig esetleg nem tetted volna meg), hogy hagyod, hogy minden ölelés, puszi, csók, találkozás, szép szó boldoggá tegyen, és ezáltal képes legyél előretekinteni és arra haladni. Ha most itt lennél, megkérdezhetnéd tőlem: Persze, és rengeteg ember van, akik tudják a céljukat, dolgoznak és tesznek érte, mégsem érik el azt sosem. Miért történhet ez meg? Én pedig azt felelném: Ha vetsz egy pillantást ezekre az emberekre, megláthatod, hogy sokkal boldogabbak, stabilabbak, kiegyensúlyozottabbak mindannak ellenére, hogy esetleg sosem jutnak el az áhított célhoz, amiért kitartóan küzdöttek.

Van-e ennél jobb bizonyíték arra, hogy az életben megtett utadat élvezni sokkal felemelőbb és fontosabb, mint minden célt azonnal, hirtelen elérni, magadévá tenni, és közben tudomást sem szerezni az út szépségéről?

A hála fontossága a mindennapokban

A hála egy fontos érzelem, mégis a rohanó világban sokszor nem szakítunk elég időt arra, hogy megbecsüljük a pozitív dolgokat, amik történnek velünk. Pedig, ha néhány egyszerű módszer segítségével beépítjük a hétköznapjainkba, garantáltan jobb lesz az általános hangulatunk!

Normális, ha magunkban beszélünk?

Előfordul, hogy beszélünk magunkban? Semmi ok az aggodalomra, igazából egészséges szokás.

Nem vagy szerelmes, ha ezek zavarnak

Vajon honnan tudhatjuk, hogy szerelmesek vagyunk-e, vagy csak összetévesztjük az érzést valami mással? Mondjuk a biztonság, a megszokáshoz való ragaszkodás és a komfort érzésével. És azt, hogy csak egy hullámvölgybe kerültünk, vagy tényleg elmúlt a szerelem? Normális, hogy egy kapcsolatban vannak “fentek és lentek”, de bizonyos árulkodó jelek arra utalhatnak, hogy ez nem csupán egy múló időszak, hanem az érzéseid tényleg elhalványultak.

Zeneszeretők - A zenehallgatás előnyei és miértje

A velünk és bennünk élő zene már az emberiség kezdete óta a mindennapjaink része. Manapság sokan el sem tudják képzelni az életüket dalok nélkül, mindez nemcsak a hangulatunkra hathat pozitívan, hanem a saját és mások érzelmeinek megértésében is segíthet. Emellett pedig rengeteg pozitív emóció is kapcsolódik a zenehallgatáshoz.

Az elengedés dinamikája

A szó,, amit nem szívesen mondunk ki manapság (ha egyáltalán kimondjuk), az a „feladom”. A neveltetésünk, egyáltalán a korszellem ellen való a vallomás, hogy én bizony most bedobom a törülközőt, nem küzdök tovább, vagy divatosan, eufemizálva az aktust: „elengedem” a problémát. A gyerekeinknek is azt tanítjuk, tartsanak ki, legyenek szívósak, eltökéltek, és ne veszítsék el soha, de soha a reményt.