Menü

Ételallergia

Habár a cukorbetegek és laktóz érzékenyek diétájára sokkal több lehetőség van, mint némelyik ételallergiáéra, még így sem igazán könnyű a helyzetük. De mi van azokkal, akik mogyoróra, tojásra, lisztre, citrusfélékre érzékenyek? Nehéz-e nekik egyáltalán? Mennyi lehetőségük van? Anyagilag mennyire megterhelő tartani a diétájukat? Erről nagyon kevésszer hallunk, pedig sokkal több embert érint, mint gondolnánk.

A legtöbb film, sorozat és könyv a mogyoróallergiával foglalkozik többet. Mindenkinek megvan a jelenet, ahogyan egy mogyorótól vagy mandulától feldagadt torkú embert combon döfnek egy tűvel, amitől az illető sokkal jobban lesz. Hát igen, erre is van példa. De mindez nemcsak mogyoróval fordul elő. Szó szerint bármely ételben lehet olyan allergén anyag, amely egyes emberekből kiváltja ezt az igen durva immunreakciót. Az allergia ugyanis tulajdonképpen a szervezet védekezése az „idegen” anyagok ellen. Az csak az élet egyik furcsasága, hogy maga a védekezés veszélyesebb, mint amitől a szervezetünk meg akar óvni bennünket. Ilyen helyzetekre teremtették a különböző antihisztaminokat, és ha valakinek valóban súlyos allergiás rohama lenne (anafilaxiás sokk), akkor az epinefrin-injekció a rendelkezésére áll. Persze csak akkor, ha épp van a közelben. De ez csak a szélsőséges esetekben fordul elő.

Mit lehet tenni, ha nálunk is felfedeznek valamilyen ételallergiát? Először is, az allergológus sosem hagy minket tanácsok nélkül. Mind a kezelésre, mind a kísérő diétára ad ötleteket. Ezen kívül számos szakkönyv foglalkozik a témával, és már az internet is elláthat minket pár jó tanáccsal. Ám mindezeket érdemes fenntartásokkal kezelni, és elsődlegesen a szakorvos véleményével egyező, azt alátámasztó módszereket, recepteket követni. Így egészen biztosan nem ártunk a szervezetünknek. Fontos tisztában lenni azzal, hogy minden „mentes”-diéta megtanulása sokkal több időt vesz igénybe, mint egy sima főzés. Kísérletezni kell, meg kell találni a pontos arányokat, a legjobb hozzávalókat, a legkülönlegesebb recepteket, és persze mindezekben a saját ízlésünket. Hiszen nem arról kell lemondanunk, hogy jó ételeket együnk, csupán egy-két hozzávalót mással kell helyettesítenünk. Ilyen esetben nem fér bele az, hogy „csak egy ilyet eszem, aztán leállok”, vagy „néha napján egy kicsi belefér”. Az ételallergia épp úgy súlyos problémákhoz vezethet, mint bármilyen más allergia vagy érzékenység. Ezért legyünk türelmesek, adjunk magunknak időt a feldolgozásra, a kísérletezésre, a megszokásra! Ezek mellett nagyjából teljes életet élhetünk.

Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen

Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.