Menü

Ételallergia

Habár a cukorbetegek és laktóz érzékenyek diétájára sokkal több lehetőség van, mint némelyik ételallergiáéra, még így sem igazán könnyű a helyzetük. De mi van azokkal, akik mogyoróra, tojásra, lisztre, citrusfélékre érzékenyek? Nehéz-e nekik egyáltalán? Mennyi lehetőségük van? Anyagilag mennyire megterhelő tartani a diétájukat? Erről nagyon kevésszer hallunk, pedig sokkal több embert érint, mint gondolnánk.

A legtöbb film, sorozat és könyv a mogyoróallergiával foglalkozik többet. Mindenkinek megvan a jelenet, ahogyan egy mogyorótól vagy mandulától feldagadt torkú embert combon döfnek egy tűvel, amitől az illető sokkal jobban lesz. Hát igen, erre is van példa. De mindez nemcsak mogyoróval fordul elő. Szó szerint bármely ételben lehet olyan allergén anyag, amely egyes emberekből kiváltja ezt az igen durva immunreakciót. Az allergia ugyanis tulajdonképpen a szervezet védekezése az „idegen” anyagok ellen. Az csak az élet egyik furcsasága, hogy maga a védekezés veszélyesebb, mint amitől a szervezetünk meg akar óvni bennünket. Ilyen helyzetekre teremtették a különböző antihisztaminokat, és ha valakinek valóban súlyos allergiás rohama lenne (anafilaxiás sokk), akkor az epinefrin-injekció a rendelkezésére áll. Persze csak akkor, ha épp van a közelben. De ez csak a szélsőséges esetekben fordul elő.

Mit lehet tenni, ha nálunk is felfedeznek valamilyen ételallergiát? Először is, az allergológus sosem hagy minket tanácsok nélkül. Mind a kezelésre, mind a kísérő diétára ad ötleteket. Ezen kívül számos szakkönyv foglalkozik a témával, és már az internet is elláthat minket pár jó tanáccsal. Ám mindezeket érdemes fenntartásokkal kezelni, és elsődlegesen a szakorvos véleményével egyező, azt alátámasztó módszereket, recepteket követni. Így egészen biztosan nem ártunk a szervezetünknek. Fontos tisztában lenni azzal, hogy minden „mentes”-diéta megtanulása sokkal több időt vesz igénybe, mint egy sima főzés. Kísérletezni kell, meg kell találni a pontos arányokat, a legjobb hozzávalókat, a legkülönlegesebb recepteket, és persze mindezekben a saját ízlésünket. Hiszen nem arról kell lemondanunk, hogy jó ételeket együnk, csupán egy-két hozzávalót mással kell helyettesítenünk. Ilyen esetben nem fér bele az, hogy „csak egy ilyet eszem, aztán leállok”, vagy „néha napján egy kicsi belefér”. Az ételallergia épp úgy súlyos problémákhoz vezethet, mint bármilyen más allergia vagy érzékenység. Ezért legyünk türelmesek, adjunk magunknak időt a feldolgozásra, a kísérletezésre, a megszokásra! Ezek mellett nagyjából teljes életet élhetünk.

A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai

Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Fényvédők, smink, napsütés

A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?

Létezik krónikus napfényhiány

A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?

Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?

Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?