Menü

Hogyan (ne) viselkedjünk konditeremben?

Magas, kigyúrt srác lép be a konditerembe. Sosem láttam még azelőtt. Udvariasan köszön, cipőt húz, majd kedvesen megkérdezi, zavarna-e, ha zenét kapcsol, végül elkezdi a tervezett edzésprogramját. Nem beszélgetünk, de ha úgy adódik, udvariasan szól, kedvesen segít. Súlyzóit a végén visszapakolja, köszön, jó edzést kíván és távozik.

Egy másik alkalommal ugyanebben a konditeremben Mr. Izomagy betoppan az ajtón, engem nem vesz észre, csak magát látja a tükörben. Szétdobálja a súlyzóit, a rádió helyett „tuctuc” zenét bömböltet, folyamatos mobilozása nyomokban edzést is tartalmaz, szóra se méltat, köszönés nélkül távozik. Súlyzóit én pakolom el. Vajon mi az a bizonyos szint, amit mindenkinek meg kellene ütni, aki közösségben végzi az edzéseit? Néhány egyszerű illemszabály betartásával mindenki kellemesebben és családias légkörben érezheti magát az edzőteremben, mely dolgokra figyeljünk oda, ha a sportnak ezt a fajtáját választjuk?

Először is vigyázzunk, figyeljünk másokra. Ne dobáljuk a súlyokat. Ha egy-egy széria után nagy hanggal földre dobáljuk a súlyokat, akkor egyrészt nem vigyázunk az edzőterem tulajdonára, másrészt zavaró és balesetveszélyes a többi teremlátogatóval szemben. Nem illendő hagyni, hogy elguruljon a súlyzó és esetleg odalapítsa valakinek a lábát, miközben ő épp a sorozatát végzi.

Tegyük a helyére a súlyokat. Fontos konditermi illemszabály. Ha valaki elég erős ahhoz, hogy felemelje a súlyokat, akkor annyi ereje is van, hogy visszategye őket a helyükre. Így más is meg fogja találni azokat. Ne bámuljunk! Nem illik. Még ha jó pasi/szép hölgy is edz mellettünk, akkor sem illendő bámulni őket, amikor edzenek. Rendkívül zavaró tud lenni.

Ne zavarjunk senkit súlyzózás közben. Megzavarni valakit edzés közben nem csak, hogy illetlen, de veszélyes is, ugyanis sérülést okozhat, ha eltereljük a figyelmét a gyakorlatról. (Én már estem le úgy futópadról, hogy a mellettem lévőnek válaszoltam)

Figyeljünk a higiéniára. Mosakodjunk, használjunk törölközőt, óvjuk a mellékhelyiségek tisztaságát. Ez egyébként mindenki számára olyan természetes kellene, hogy legyen, mint a fogmosás. A higiéniához hozzátartozik az is, hogy letöröljük magunk után a gépeket a teremben.

A mobilt némítsuk le, vagy hagyjuk az öltözőben. Nem a konditerem az a hely, ahol a telefonjainkat le kell bonyolítanunk, vagy közösségi oldalakon való csevelyünk miatt folyamatos csipogást, pityegést, csörgést kell hallgatnia miattunk a többieknek. Az edzőtermi etikett mindenkinek természetesnek kellene, hogy legyen, persze mindig akad kivétel, aki nem ismeri ezeket.

A konditermi edzés kiváló testmozgási lehetőség, azonban nem szabad megfeledkezni az „illemszabályokról” sem, amelyek ugyan nincsenek kőbe vésve, de mindenkinek jobb lesz, ha betartjuk őket.

Maradéktalanul

Magyarországon közel 2 millió tonna ételt dobunk szemétbe évente, otthonainkban ennyi végzi a kukában. Hatalmas pazarlás ez, mely ellen civil szervezetek is tiltakoznak.

Mit sportolhatnak a cukorbetegek?

A cukorbetegek egyik legfontosabb feladata, hogy a vércukorszintjüket ideális szinten tartsák, azonban tévedés azt gondolni, hogy a sport veszélyt jelent erre az állapotra. Mindössze be kell tartani az alapvető és legfontosabb szabályokat. De milyen mozgásformát választhatnak a cukorbetegek?

Hirtelen a magad lábára állni

Krízishelyzetek mindig adódnak. Ezekkel vagy megbirkózunk egyedül, vagy magunk előtt tornyosítunk egy jó adag problémát, amiben aztán rendszeresen megakadunk. Az egyik nehézséget az okozza, amikor az ember hirtelen egyedül lesz, vagy anyagi vagy érzelmi szempontból a maga útját kell járnia, noha addig ez nem fordult elő. Ezzel megbirkózni nem egyszerű

Hogy gyorsabban múljon el a szúnyogcsípés

Abban talán mindannyian egyetértünk, hogy a nyár legkellemetlenebb velejárója a szemtelen szúnyogok inváziója, a rovarokat pedig olykor sajnos a szúnyogriasztó szerek sem tartják távol. Mivel csökkenthetjük a kellemetlen tüneteket?

Tippek megtakarításhoz

Bármit hoz az élet egy kis megtakarítás soha nem jön rosszul, ezért érdemes félretenni amikor több jön be, mint folyik ki.