Menü

Hogyan segíthetsz, ha valaki depressziós a környezetedben?

A depresszió egy aktívan terjedő mentális megbetegedés. Sokszor nehéz beismerni (vagy felismerni), mivel is állunk szemben, és ez a férfiaknak gyakran nagyobb problémát jelent, mint a nőknek. A világon négyből egy ember általában életének valamely szakaszában átél bizonyos depressziós periódusokat. Ezek lehetnek rövid időszakok, de hosszan tartó vagy visszatérő szakaszok is. Az azonban biztos, hogy élete során mindenki találkozik depressziós emberrel valahol a környezetében.

A depresszió felismerése

A betegség tünetei széles skálán mozoghatnak, mégsem mindig lehetetlen az azonosítása. A leggyakoribb tünetei közé tartozik az állandó szomorúság, a rossz hangulat, az alvászavar, az értéktelenség érzése, illetve ha a korábban örömöt okozó dolgok többé már nem boldogítanak. Ezeken felül más környezetben más jellegzetes viselkedések is megjelenhetnek. Az alábbiakban bemutatunk párat.

Mikor gyanakodhatunk depresszióra egy barátnál:

Ha kerüli a szociális eseményeket.
Ha a megszokottnál nagyobb mennyiségben fogyaszt alkoholt.
Ha gyakran sír.
Ha hamarabb kijön a sodrából, mint azelőtt.
Ha magához képest túl halk vagy állandóan szórakozott.
Ha folyamatosan a negatív dolgokra helyezi a fókuszt.

Milyen egyéb tünetek jelentkezhetnek a családtagoknál:

Gyorsabban vitába száll, veszekedésbe keveredik.
Nem élvezi már annyira a közös családi eseményeket, mint korábban.
Sokat fogy vagy hízik.
Folyamatosan fájdalomról és/vagy alvászavarról panaszkodik.

Mit vehetünk észre egy kollégánál?

Több betegszabadságot vesz ki.
Problémái adódnak a határidők betartásánál (feltéve, ha korábban mindig pontos volt).
Folyamatosan fáradtnak tűnik, és/vagy állandóan elkésik.
Csendesebb a megszokottnál.

Mit tehetünk, hogy segítsük őket?

Tartsuk velük folyamatosan a kapcsolatot. Fontos, hogy ne érezzék magukat egyedül, de ne is akaszkodjunk rájuk, ne törjünk be folyton a magánszférájukba.

Ösztönözzük őket, hogy mozduljanak ki. Ajánljuk nekik közösségi eseményeket, vagy csak hívjuk el őket egy munka utáni vagy egy hétvégi sétára a természetbe. A „zöld” fokozott hatással van az ember életminőségének javítására.

Ajánljuk fel a segítségünket. Nem baj, ha soha nem is fogják igénybe venni, az a lényeg, hogy érezzék, nincsenek egyedül, és van hová nyúlniuk, ha nagyon a szakadék szélén érzik magukat.

Hallgassuk meg őket. A hangsúly a hallgatás szón van. Ilyenkor tényleg csak hallgassunk. Ne próbáljunk tanácsot adni, kihúzni őket a depresszióból két-három pozitív bekezdéssel.

Mit ne tegyünk?

Ne sürgessük őket. Mindenki másként dolgoz fel bizonyos állapotokat, más tempóban, más módszerekkel igyekszik elérni a célt. Ha sürgetjük, azzal csak összezavarjuk.

Ne emlékeztessük őket folyamatosan életük pozitív oldalaira, ezzel csak azt érjük el, hogy még inkább haszontalannak és értéktelennek fogják magukat érezni, hiszen az adott állapotban ők nem képesek hálát adni ezekért a pozitív dolgokért. Ne kényszerítsük őket, hogy folyamatosan a mentális állapotukról beszéljenek. A folyamatos beszámoló semelyik félnek nem tesz jót.

Ne hajtogassuk nekik folyamatosan, hogy ennyi meg ennyi idő múlva jobban lesznek. Mindenki másképp birkózik meg a depresszióval, és ha éppen adódik is egy fényesebb periódus, nem tudni milyen hosszú ideig tart, visszatér-e megint a depressziós állapot.

A legjobb, amit tehetünk, ha biztosítjuk őket a segítségünkről, a jelenlétünkről, és ha szükségük van rá, aktívan meghallgatjuk őket. Eközben pedig mindig figyeljünk oda a saját mentális egészségünkre is.

Jó-e, ami jó, ha nem tudja senki?

Számos dolognak örülünk napjaink folyamán. Ez az öröm garantálja az állandó motivációt is. De igazi boldogságot okozhat-e valami, amiről csak mi tudunk? Vagy az örömünkkel való dicsekvés szükséges az örömök megéléséhez?

Verbális bántalmazás: semmiség vagy bűncselekmény?

Mit tehetünk abban az esetben, ha úgy érezzük verbális bántalmazás áldozatai vagyunk? Egyáltalán mi számít bántalmazásnak? És mi a következménye annak, ha valaki visszaél a törvény korlátozó erejével?

Ne szorongj többé!

A szorongással mindannyian találkozunk akár nap mint nap. Ez teljesen rendjén való, hiszen a szorongásnak vagyis a félelemnek gyakran evolúciós funkciója van, megvéd minket, attól, hogy számunkra veszélyes tevékenységeket folytassunk, vagy éberebbé tesz minket, hogy jobban tudjunk figyelni magunkra vagy a szeretteinkre.

Az igaz barátok nyomában

A barátságokról általában nehéz helyzetekben szokott kiderülni, hogy mennyire stabilak és tartósak. Vannak olyan emberek, akiket évekig jó barátnak tartunk, és amikor előkerül valamilyen konfliktus, rájövünk, hogy nem volt igazi.

Kirakat-kapcsolatok, avagy amikor csak „jól néznek ki egymás mellett”

A 21. század az újdonságok százada, azonban vannak dolgok, amelyek nem változnak. A házasságok és párkapcsolatok motivációi általában érzelmi alapúak, de előfordul nagyon sok olyan is, amelyet külső tényező indít.