Megbetegít-e a féltékenység?
- Dátum: 2019.06.01., 08:46
- Varga Ágnes Kata
- agy, álláspont, alvás, betegség, egészség, érzelem, féltékenység, hormon, nyugalom, pihenés, pulzus, stressz, szimpatikus hatás, szorongás, tudomány, zavar
A kapcsolati-párkapcsolati féltékenység az egyik leggyakoribb oka a veszekedéseknek. Nem csupán annak a hangulatát és általános közérzetétvteszi tönkre, aki az érzést táplálja, hanem azét is, akire irányul. Nehéz ugyanis ezt a negatív érzelmet egy viszonylag normál szinten tartani. Könnyen elfajulhat, és ha nem próbálkozunk keményen a legyőzésével, akkor az irányítást is átveheti.
De milyen hatással van a testünkre? Van-e egyáltalán? Természetesen igen. Sokan azt mondják, hogy a vért és ezáltal a májat mérgezi meg a féltékenység, de nem ez az orvosok által közölt álláspont. Az biztos, hogy rendkívül káros. Az agyból ugyanis kiváltja a szimpatikus hatást, ami a veszélyhelyzetek, nagyfokú teljesítményt igénylő szituációk esetében aktiválódik. Ez a hatás emeli meg a pulzusszámot, a vércukorszintet, segít az izmoknak a jobb teljesítmény elérésében. Azonban nem jó, ha ez a hatás tartósan és gyakran fennáll, ugyanis a szívnek rendkívül megterhelő.
Olyan ez, mintha egész nap futnánk. Hosszú távon akár rossz vérnyomást, állandó magas vércukorszintet eredményezhet, és fogyáshoz is vezet. Nos, nem, nem a jó értelemben.
Mindezek mellett szorongást is válthat ki. Felismerhetjük a szorongást arról, hogy állandóan nyugtalanok vagyunk, álmatlanság gyötör bennünket, nehéz kikapcsolnunk az agyunkat és egy adott dologra fókuszálni, illetve nehezen tudjuk magunkat megnyugtatni. Ez az állapot általában akkor áll fenn, ha valamilyen trauma, nagyfokú sérelem ér bennünket, vagy előttünk áll egy legyőzhetetlennek tűnő nehézség. Ilyenkor az agyunk újra és újra végigpörgeti a problémáinkat, és megoldásra sarkall bennünket, még olyankor is, mikor megoldhatatlan, vagy tőlünk független helyzet váltja ki ezt a reakciót. A féltékenység általában a megoldhatatlan kategóriába tartozik, hiszen, ha alaptalan, akkor az egész nyugtalanító helyzetet csak mi kreáltuk, ha pedig van alapja, akkor az az adott körülmény nem rajtunk múlik. A féltékenységben épp ez a tehetetlenség-érzés az, ami megrémíti az embert, és ez az, ami az ösztönös védekezést és támadást kiváltja. Nem maga a féltékenység az, ami beteggé tesz, hanem a csalódástól való félelem.
Akármi is legyen az oka ennek az állapotnak, most már biztos, hogy sem a saját egészségünkre nincs jó hatással, sem társainkéra. Igyekezzünk minél jobban megfékezni, hogy elkerüljük a konfliktushelyzeteket, és ezáltal egészségesebbek maradjunk.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.
Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.