Hasznos-e számunkra a versírás?
- Dátum: 2019.06.11., 10:41
- Varga Ágnes Kata
- alkotás, egészség, élmény, érzelem, feldolgozás, gondolat, hobbi, írás, irodalom, kifejezés, költemény, költészet, közönség, kreatív, lélek, mű, művészet, olvasás, rendszer, trauma, vers
Noha az a tévhit járja (nem is alaptalanul), hogy egyre kevesebbet olvasunk, és ez főképpen a fiatalokat érinti, valamilyen szinten ennek van egy másik oldala. Ugyanis inkább a könyvolvasás száma csökkent le, vagy alakult át. Bár a könyvek még mindig fontosak az emberek életében, inkább újságokra, cikkekre, internetes portálokra, blogokra és e-könyvekre tértünk át. Ugyanakkor a versek szerepe nem csökkent le a bizonyos életkorokban és életszakaszokban. És ez nemcsak azok olvasására, hanem írására is vonatkozik.
Attól függetlenül, hogy nem mindenki Arany János és Kosztolányi Dezső verseivel fekszik és kel, még elég sok népszerű minta áll ott a fiatalok előtt, amelyekkel az iskolában biztosan megismerkedtek. Mindemellett a zenehallgatás, a dalszövegek ismerete is formálja azt a készséget, amelyek által valaki képes létrehozni egy költeményt. Ez pedig sokszor meg is ihleti a hallgatókat.
Vannak szituációk, amelyekben kifejezetten sok vers születik: ilyen a szerelembe esés, szakítás, költözés, csalódás, siker, magány, kihívás, és a sor még folytatható, de ezekben van egy közös tulajdonság, mégpedig az, hogy nagy érzelmi igénybevétellel járnak. Nem csoda tehát, hogy valamilyen módon enyhíteni kívánjuk az okozott traumát és szavakban kifejezni azt, ami a nehézséget okozza. Sőt, ez kifejezetten egészséges orvoslása egy érzelmi krízisnek. Hiszen nemcsak kifejezni tanulhatjuk meg általa az érzelmeinket, hanem rendszerbe is tudjuk szedni a gondolatainkat. Ez a későbbi időkben is segíteni fog bennünket a helyes emlékezésben, ahelyett, hogy emlékfoszlányokkal kellene beérnünk, amelyek félrevezethetnek.
Az, hogy ezeket a verseket érdemes-e közzétenni, nem annyira egyértelmű. Hiszen vannak igazi műremekek, amelyek ilyen pillanatokban születnek, de vannak olyanok is, amelyek tényleg csak önmagunknak szólnak. Főleg olyankor nem tanácsos megmutatni szerzeményeinket senkinek, ha valaki egyértelműen helyet kap benne. Ugyanis ő később bármilyen módon visszaélhet ezzel. Ráadásul az is lehet, hogy később, amikor már nem vagyunk annyira túlfűtöttek érzelmileg, mi magunk bánjuk meg, hogy megmutattuk az általunk írt verseket a világnak. Érdemes tehát egy kicsit mindenképpen várni, és csak azokat nyilvánosságra hozni, amelyekre később is büszkék leszünk.
Ha még mindig kételkedsz benne, hogy hasznos-e az írás, ragadj tollat és próbáld ki, meg fogsz lepődni.
Hűsítő nyári gyógynövények

A gyógynövények sokasága elérhető akár egy szépen kialakított, parkosított kertben is, vagy a konyhakertben, többet használhatunk a nyári melegben is.
Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.
Nordic walking – séta, ami jóval több a sétánál

A nordic walking – magyarul „északi gyaloglás” – első pillantásra egyszerű sétálásnak tűnhet két bottal. Ám ennél sokkal többről van szó: egy rendkívül hatékony, egész testet átmozgató, bárki által elsajátítható mozgásformáról, amely a skandináv országokból indult világhódító útjára.
Mit rejt egy energiaital? A koffein hatása a fiatal szervezetre

Egyre inkább köztudott, hogy az üdítők világa vonzza a kamaszokat. A 2024-es magyarországi korhatárosítás, amely nemrégiben lépett életbe megtiltotta az energiaitalok árusítását 18 év alattiaknak, bizonyos feltételek mellett. A döntést sokan felesleges szabályozásnak, mások bölcs lépésnek tartják. Azonban az biztos, hogy a koffeinen túl más adalékanyagok is veszélyt jelentenek. Ugyanis a serkentő löttyök tömkelege nem csak tömény erő dobozba zárva, hanem komplexebb termékek sokasága.
Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?