Szervezetünk kálium forrásai
- Dátum: 2019.06.17., 07:28
- Udvari Fanni
- egészség, izom, kálium, sav-bázis egyensúly, szervezet, tápanyag, vitamin
A káliumról viszonylag keveset szoktunk hallani, pedig ez az ásványi anyag is a szervezetünk számára elengedhetetlen mikrotápanyagok közé tartozik. Szerepe van az idegrendszeri ingerületátvitelben, az izmok működésében, a sejtek energiaellátásában, a sav-bázis egyensúly fenntartásában, a vérnyomás szabályozásában. Törekedjünk a napi fél kg zöldség-gyümölcs elfogyasztására, étkezzünk változatosan, színesen.
1. Burgonya
A lehető leghétköznapibb alapanyag, elkészítésével kapcsolatban arra figyeljünk, hogy ha főzzük, akkor az ásványianyag-tartalom egy része az elöntött főzővízzel távozik. Ezért, ha lehet, süssük inkább sütőben, persze minimális zsiradékkal!
2. Fejtett bab
A fejtett bab egészen extrém mennyiségű káliumot tartalmaz, 10 dkg közel 1800 mg-t. Az ő esetében is érdemes kicsit túllépni a levesen és a gulyáson (na nem mintha ezeket én nem szeretném), próbáljuk ki bátran saláta vagy más köret formájában.
3.Sűrített paradicsom
A paradicsom is magas káliumtartalmú zöldség, koncentrált formájában, legyen az akár egy passata, akár a hagyományosabb sűrített paradicsom, a káliumtartalom is koncentrálódik.
4. Sütőtök
A sütőtök szezonja lassan véget ér, azért 1-1- utolsó fogást még készíthetünk belőle a hétvégén. Magas káliumtartalma ráadásul magas karotin- és élelmi rost tartalommal párosul.
5. Spenót
Nagyon sok ízletes recept alapján tudsz a spenótból csodás ételt készíteni. Ezt az egészséges, vitaminokban és ásványi sókban bővelkedő zöld levelű ételt nem véletlenül erőltették szüleink. A mai plusz érv a spenót mellett: 1 bögre spenót 839 mg káliumot tartalmaz.
Egy csésze bab, fél szelet hal akár ezer milligramm káliumot is tartalmazhat, de egy nagyobb papayában vagy egy csésze paradicsomszószban is találunk belőle 750 milligrammot.Egy fél avokádó, egy nagyobb banán, egy pohár narancslé vagy joghurt 500 milligramm káliummal szolgál számunkra, de 250-350 milligramm körüli mennyiséghez már egy mangóból, egy pohár tejből, egy nektarinból, negyed csésze mazsolából vagy egy szelet görögdinnyéből is hozzájuthatunk
Figyeljünk oda a mértékletességre és arra, hogy ne szenvedjen hiányt semmiben a szervezetünk!
Szerző:Udvari Fanni
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.