Milyen fehérjét egyek, ha nem eszem húst?
- Dátum: 2019.06.20., 10:17
- Martinka Dia
- brokkolim, csirkemell, étrend, fehérje, fehérjebevitel, forrás, gabona, grillkolbász, gyümölcs, hal, hús, húsevő, magvak, máj, növényi étrend, növényi joghurt, oldalas, protein, proteinporok, shake, shake., spárga, spenót, sport, szalonna, szervezet, szója, tejsavó, tejtermékhelyettesítő, tojás, turmix, túró, vas, vegán, vegetáriánus, zöldség
Az a jó, hogy szerencsére nem vagyunk egyformák. Van, aki húst hússal meg még egy kis grillkolbásszal, csirkemellel, oldalassal meg sült szalonnával eszik, s fogja a fejét a vegetáriánusok, esetleg vegánok elvein. A növényi étrend követői pedig zöldséget, gyümölcsöket, gabonákat, magvakat kívánnak és köszönik szépen, jól vannak. Az azonban biztosan közös bennük, hogy fehérjére mindenkinek szüksége van, pláne, aki sportol is.
A legegyszerűbb fehérjeforrásaink, mint tudjuk a csirkemell, a hal, meg a túró, a tejsavófehérjéből készült proteinturmixok. Azonban akik állati eredetű ételeket semmilyen formában nem fogyasztanak, nekik a növényeket kell segítségük hívniuk, ha fehérjét szeretnének bevinni a szervezetükbe. Aki csak húst nem eszik és egyébként más állati eredetű ételt igen, ő megoldhatja a hallal, májjal, tojással, túróval, azonban aki szigorú vegán elveket követ, neki nehezebb a helyzete.
Nézzünk pár ételt arra az esetre, amikor növényi forrásból szeretnénk fehérjét juttatni a szervezetünkbe! A hüvelyesek, olajos magvak, gabonák és zöldségek kerüljenek ebben az esetben a tányérunkra, mint például a fehérbab, melynek fehérjetartalma 23,4 gramm, vagy a lencse, melynek 100 grammjában 24,6 gramm fehérje található. A borsó szinte minden konyhakertben megterem, azonban csupán 5,4 gramm proteint tartalmaz, 1 csésze főtt csicseriborsó pedig akár 15 gramm fehérjét is szolgáltathat a szervezetünknek.
Ki ne szeretne egy tál mogyorót elropogtatni a tévé előtt? Rossz hír, hogy – bár számos egészségvédő tulajdonsággal rendelkeznek - rengeteg kalória és zsír van az olajos magvakban. A tökmag, a mogyoró, a mandula fehérjetartalma igen magas, de óvatosan a mennyiséggel!
A zöldségek közül is akad számtalan, melyeket proteingazdagságuk miatt érdemes az étrendbe illeszteni. A spenót, a brokkoli és a spárga tartalmaz fehérjét, ugyan nem vetekszik egy csirkemellel, vagy túróval, de a növényi étrendet követőknek ez is segítség a proteinbevitelük szinten tartásához, s a gabonákat is meg kell említeni, mert ezek az élelmiszerek is tartalmaznak valamennyi fehérjét. Popeye kedvence ráadásul vasban is gazdag.
A növényi joghurtok, növényi tejek is bővelkednek protein alapanyagban, ezek ráadásul kiváló tej-, illetve tejtermékhelyettesítők is az azokra érzékenyeknek. Aki nem idegenkedi a szójafogyasztástól, máris megoldotta a fehérjebevitel kérdését, aki pedig kényelmes megoldást keres, számára készültek a vegán proteinporok, melyekből ízletes turmix, vagy shake készíthető. Ez egy igencsak kényelmes módja a fehérjebevitelnek, ami jól jöhet a rohanós napokon, amikor enni sincs idő, illetve edzés után is gyors és kényelmes megoldás.
A vegetáriánus és vegán étrend az elmúlt években egyre több embert hódít meg. Bár sokan felróják, hogy ezek az emberek nem visznek be elegendő fehérjét, valójában sok olyan növényi alapú élelmiszer van, ami gazdag proteinforrás, és könnyedén bevihető vele a napi szükséglet.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?