Mennyi vegyi anyagot kentél ma magadra?
- Dátum: 2019.07.22., 06:52
- Martinka Dia
- alapozó, allergia, arclemosó, átlagos, borotválkozás, dekorkozmetikum, dezodor, Európa, felszívódik, fésülködőasztal, fogkrém, fürdőszobaszekrény, habfürdő, hajlakk, házi pakolás, ijesztő, káros, korrektor, kozmetika, krém, mosogatószer, mosószer, naponta, összetevők, parfüm, pirosító, púder, rúzs, sampon, smink, szájfény, szakember, szappan, szavatosság, szemceruza, szemhéjpúder, szervezet, termék, természetes., testápoló, tusfürdő, vegyi anyag, vegyszer
Segítek. Körülbelül hétfélét. Szakemberek szerint (mert ők biztos tudják) Európában naponta átlagosan körülbelül hétféle kozmetikai terméket használunk. Szerintem ennél még többet is. Sorolom: a kedvenc arclemosód, egy szappan, esetleg sampon, ha ma hajat is mostál, izzadásgátló dezodor és fogkrém, párunknál borotvahab, arcvíz, borotválkozás utáni balzsam, nőknek szépségápolási termékek, dekorkozmetikumok, ha sminkelsz, végül parfümök, hajlakkok. A kozmetikumok rengeteg vegyi anyagot tartalmaznak, te meg szoktad nézni az összetevőket?
Képzeljünk el egy átlagos napot. Egy hagyományos női fürdőszobaszekrényt vagy egy klasszikus fésülködőasztalt. Arclemosó tej, arctonik, hidratáló krém nappalra meg előtte éjszakára, a krémek alá esetleg arcszérum, nappalra fényvédő, zuhanyozáskor tusfürdő vagy fürdéskor habfürdő, ha hajat mosunk, akkor sampon, utána balzsam, végül hajpakolás, szérumok, hajhab. Izzadásgátló dezodor nyilván alap, némi testápoló is heti többször, sminkeléshez alapozó, korrektor, púder, pirosító, szemceruza, szemhéjpúder, rúzs, szájfény, parfüm, hajunkra még egy kis hajlakk. Még egy kis parfüm. Egy nőnél ez egy teljesen átlagos nap, de mi van akkor, ha még buliba, moziba, randira, színházba, bálba is készülünk? Akkor mennyi mindent fújunk, kenünk magunkra?
Ijesztő ez a sok vegyszer, különösen, ha még allergiás reakciót is kiválthat, attól a sok tartósítószertől, amivel próbálják meghosszabítani a szavatosságát. Természetesen nemcsak a kozmetikumokban van ennyi vegyi anyag, egy mosogató - vagy mosószerben, tisztítószerben is számos vegyszerrel találkozhatunk, s sajnos belélegezhetünk. S ha belélegeztük a vegyi anyagokat, mennyi idő alatt hány százalékuk szívódik fel és kerül a szervezetünkbe, keringésünkbe, vérünkbe? Ez nem riogatás, hiszen magamból indultam ki, én biztos használok ennyi vackot, de közben miért nem gondolkozom el azon, hogy ezzel együtt milyen összetevőket juttatok a szervezetembe?
Észre kellene venni, hogy miközben a reklámok újabb és újabb kozmetikai készítményekkel bombáznak bennünket, addig folyamatosan nő a bőrbetegségek, allergiákban szenvedők száma. Félelmetes statisztikák! Természetesen a gyártók megmagyarázzák, hogy a termékeikben a kritikus összetevők csak a hivatalosan megengedett mértékben fordulnak elő, de ők nem számolják, hogy hányféle termékükből mennyit használunk naponta, hetente, havonta, évente! Ezek mind összeadódnak!
Már egy jó ideje kevergetem otthon az arcpakolásaim mézből, tojásból, joghurtból, zablisztből, olívaolajból, vagy használok almaecetet, uborkakarikákat a bőrömre, vagy öntök sört a hajamra (amíg a férjem erre szépen rá nem jön) de számtalan ötlet kering a világhálón, én is onnan gyűjtöm és próbálom ki a természetesnél természetesebb (és persze olcsóbb) házi kencéket. Nem rosszabbak, mint a bolti elegáns üvegcsébe csomagolt méregdrága krémek, s egy biztos: vegyszert nem tartalmaznak.
Azt tanácsolom, a szépségiparban egy percig se bízz! Keresd, kutasd a természetes anyagokat, kozmetikumokat, a bőrbarát termékcsaládokat, a vegyszermentes és állatkísérlet nélküli márkák termékeit! Nézd meg az összetevőket! Én pedig elkészítek egy mézes-joghurtos, kurkumás arcpakolást. Ma olvastam a neten.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.