Menü

Mennyi vegyi anyagot kentél ma magadra?

Segítek. Körülbelül hétfélét. Szakemberek szerint (mert ők biztos tudják) Európában naponta átlagosan körülbelül hétféle kozmetikai terméket használunk. Szerintem ennél még többet is. Sorolom: a kedvenc arclemosód, egy szappan, esetleg sampon, ha ma hajat is mostál, izzadásgátló dezodor és fogkrém, párunknál borotvahab, arcvíz, borotválkozás utáni balzsam, nőknek szépségápolási termékek, dekorkozmetikumok, ha sminkelsz, végül parfümök, hajlakkok. A kozmetikumok rengeteg vegyi anyagot tartalmaznak, te meg szoktad nézni az összetevőket?

Képzeljünk el egy átlagos napot. Egy hagyományos női fürdőszobaszekrényt vagy egy klasszikus fésülködőasztalt. Arclemosó tej, arctonik, hidratáló krém nappalra meg előtte éjszakára, a krémek alá esetleg arcszérum, nappalra fényvédő, zuhanyozáskor tusfürdő vagy fürdéskor habfürdő, ha hajat mosunk, akkor sampon, utána balzsam, végül hajpakolás, szérumok, hajhab. Izzadásgátló dezodor nyilván alap, némi testápoló is heti többször, sminkeléshez alapozó, korrektor, púder, pirosító, szemceruza, szemhéjpúder, rúzs, szájfény, parfüm, hajunkra még egy kis hajlakk. Még egy kis parfüm. Egy nőnél ez egy teljesen átlagos nap, de mi van akkor, ha még buliba, moziba, randira, színházba, bálba is készülünk? Akkor mennyi mindent fújunk, kenünk magunkra?

Ijesztő ez a sok vegyszer, különösen, ha még allergiás reakciót is kiválthat, attól a sok tartósítószertől, amivel próbálják meghosszabítani a szavatosságát. Természetesen nemcsak a kozmetikumokban van ennyi vegyi anyag, egy mosogató - vagy mosószerben, tisztítószerben is számos vegyszerrel találkozhatunk, s sajnos belélegezhetünk. S ha belélegeztük a vegyi anyagokat, mennyi idő alatt hány százalékuk szívódik fel és kerül a szervezetünkbe, keringésünkbe, vérünkbe? Ez nem riogatás, hiszen magamból indultam ki, én biztos használok ennyi vackot, de közben miért nem gondolkozom el azon, hogy ezzel együtt milyen összetevőket juttatok a szervezetembe?

Észre kellene venni, hogy miközben a reklámok újabb és újabb kozmetikai készítményekkel bombáznak bennünket, addig folyamatosan nő a bőrbetegségek, allergiákban szenvedők száma. Félelmetes statisztikák! Természetesen a gyártók megmagyarázzák, hogy a termékeikben a kritikus összetevők csak a hivatalosan megengedett mértékben fordulnak elő, de ők nem számolják, hogy hányféle termékükből mennyit használunk naponta, hetente, havonta, évente! Ezek mind összeadódnak!

Már egy jó ideje kevergetem otthon az arcpakolásaim mézből, tojásból, joghurtból, zablisztből, olívaolajból, vagy használok almaecetet, uborkakarikákat a bőrömre, vagy öntök sört a hajamra (amíg a férjem erre szépen rá nem jön) de számtalan ötlet kering a világhálón, én is onnan gyűjtöm és próbálom ki a természetesnél természetesebb (és persze olcsóbb) házi kencéket. Nem rosszabbak, mint a bolti elegáns üvegcsébe csomagolt méregdrága krémek, s egy biztos: vegyszert nem tartalmaznak.

Azt tanácsolom, a szépségiparban egy percig se bízz! Keresd, kutasd a természetes anyagokat, kozmetikumokat, a bőrbarát termékcsaládokat, a vegyszermentes és állatkísérlet nélküli márkák termékeit! Nézd meg az összetevőket! Én pedig elkészítek egy mézes-joghurtos, kurkumás arcpakolást. Ma olvastam a neten.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.

A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér

A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.