Menü

A távkapcsolat negatív árnyoldalai

Egy felmérés szerint 2018-ban az Egyesült Államokban 14 millióan élnek távkapcsolatban, s az eljegyzett párok 75%-a a kapcsolat során hosszabb-rövidebb időre élt földrajzilag elszeparálva a partnerétől.

Időhiány

A távkapcsolat ellen szóló első ellenérv az egymásra szánt idő hiánya, amely komoly feszültségek forrása lehet, elsősorban azért, mert kevés időbe kell belezsúfolnunk mindent, amit el akarunk mesélni vagy meg akarunk tenni. Másodsorban pedig azért, mert bokros teendőink mellett nyilván magunka és pihenésünkre is szánnánk némi időt, amit kevésbé fáradt társunk esetleg zokon vehet. Ennek eredményeképp sajnos az a kevés együtt tölthető idő is pokollá változhat, amit egymásra szánnánk.

Féltékenység

A második és egyben nyomósabb ellenérv a féltékenység, ami ha egyszer felüti a fejét, tartósan megronthatja párkapcsolatunkat. A legtöbb féltékenység alapja a bizalmatlanság, ami bár nem a távolság velejárója, ha ott lappang az egyik félben, akkor egyre inkább előtérbe kerülhet. Egyetlen kapcsolat sem működik (ha táv, ha nem), ha nem fektetnek bele a párok energiát. Ha nem szeretgetik akkor is a kedvesüket, ha fáradtak, vagy ha éppen nem a legszerethetőbb formáját mutatja. A testi érintés, a kedves szavak, a bókok, az elégedett pillantás, a huncut mosoly, a közös vicces jelenetek hiánya szakadékot képez, amit nehezebb áthidalni egy távkapcsolatban. Előbb – utóbb valaki mással éli meg az ember. Nem feltétlenül gondolok itt arra, hogy azonnal szeretőt fognak tartani, csak mégis lesznek olyan meghatározó pillanatok, amiket mással fognak megélni. Emiatt felüti a fejét a féltékenység, ami szintén romboló hatással bír. Előjönnek a játszmák, aztán az esetleges közöny.

Érzelmek gyengülése

A távkapcsolat során mindkét félnek rengeteget kell dolgozni az érzelmek megőrzésén, az erőfeszítés pedig gyengítheti is azt, ami addig klasszul funkcionált. Sajnos gyakran előfordul, hogy az elején nagyon erősnek érezzük magunkat, aztán a lángolás fokozatosan elhalványul.

Többet kell érte tenni!

Mivel csak ritkán tudtok találkozni, több energiát kell arra fordítanod, hogy a jó viszony fennmaradjon. Legyél nyitott, becsületes és bízz a másikban! Ki kell találnotok, hogyan és mikor tudtok a legjobban kommunikálni és találkozni egymással. Ehhez bizony extra erőfeszítésre lesz szükség.

Állandó fáziskésés

A távkapcsolat időigényes és drága, ráadásul nem biztos, hogy megtérülő befektetés. Hiába az email, a telefon, az olykori találkozás, a pár nem tud lépést tartani egymással. Állandó a fáziskésés. Egy levélváltás sohasem olyan, mintha egy asztalnál ülnének. Semmit sem lehet a másikkal megosztani vagy megbeszélni azon melegében, nem lehet megosztani a gondokat és élményeket, hiszen a másik nem volt ott, nem volt a részese. Nincs benne a folyamatokban. Nem gyarapodnak az oly fontos közös emlékek sem.

Párhuzamos életek

A párhuzamos életek egyesítése akár végzetes is lehet, hiszen az egyik életformát fel kell adni, és a másikhoz alkalmazkodva költözni. De mi van, ha ekkor nem egy álom teljesül be, hanem egy rémálom veszi kezdetét? Igen erős elköteleződés és egymás valódi ismerete kell ahhoz, hogy egy távkapcsolat stabillá váljon.

Nehéz belátni, de a két, valójában önálló élet, még ha érzelmi szálak kötik is össze, vagy gyorsan mégis egymásra talál, vagy csak, mint a párhuzamosok, a végtelenben találkoznak.

Szerző:Udvari Fanni

A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető

A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.