A távkapcsolat negatív árnyoldalai
- Dátum: 2019.08.07., 18:25
- Udvari Fanni
- bizalom, életmód, energia, érzelem, féltékenység, idő, kötődés, párkapcsolat, partner, szerelem, társ, távolság
Egy felmérés szerint 2018-ban az Egyesült Államokban 14 millióan élnek távkapcsolatban, s az eljegyzett párok 75%-a a kapcsolat során hosszabb-rövidebb időre élt földrajzilag elszeparálva a partnerétől.
Időhiány
A távkapcsolat ellen szóló első ellenérv az egymásra szánt idő hiánya, amely komoly feszültségek forrása lehet, elsősorban azért, mert kevés időbe kell belezsúfolnunk mindent, amit el akarunk mesélni vagy meg akarunk tenni. Másodsorban pedig azért, mert bokros teendőink mellett nyilván magunka és pihenésünkre is szánnánk némi időt, amit kevésbé fáradt társunk esetleg zokon vehet. Ennek eredményeképp sajnos az a kevés együtt tölthető idő is pokollá változhat, amit egymásra szánnánk.
Féltékenység
A második és egyben nyomósabb ellenérv a féltékenység, ami ha egyszer felüti a fejét, tartósan megronthatja párkapcsolatunkat. A legtöbb féltékenység alapja a bizalmatlanság, ami bár nem a távolság velejárója, ha ott lappang az egyik félben, akkor egyre inkább előtérbe kerülhet. Egyetlen kapcsolat sem működik (ha táv, ha nem), ha nem fektetnek bele a párok energiát. Ha nem szeretgetik akkor is a kedvesüket, ha fáradtak, vagy ha éppen nem a legszerethetőbb formáját mutatja. A testi érintés, a kedves szavak, a bókok, az elégedett pillantás, a huncut mosoly, a közös vicces jelenetek hiánya szakadékot képez, amit nehezebb áthidalni egy távkapcsolatban. Előbb – utóbb valaki mással éli meg az ember. Nem feltétlenül gondolok itt arra, hogy azonnal szeretőt fognak tartani, csak mégis lesznek olyan meghatározó pillanatok, amiket mással fognak megélni. Emiatt felüti a fejét a féltékenység, ami szintén romboló hatással bír. Előjönnek a játszmák, aztán az esetleges közöny.
Érzelmek gyengülése
A távkapcsolat során mindkét félnek rengeteget kell dolgozni az érzelmek megőrzésén, az erőfeszítés pedig gyengítheti is azt, ami addig klasszul funkcionált. Sajnos gyakran előfordul, hogy az elején nagyon erősnek érezzük magunkat, aztán a lángolás fokozatosan elhalványul.
Többet kell érte tenni!
Mivel csak ritkán tudtok találkozni, több energiát kell arra fordítanod, hogy a jó viszony fennmaradjon. Legyél nyitott, becsületes és bízz a másikban! Ki kell találnotok, hogyan és mikor tudtok a legjobban kommunikálni és találkozni egymással. Ehhez bizony extra erőfeszítésre lesz szükség.
Állandó fáziskésés
A távkapcsolat időigényes és drága, ráadásul nem biztos, hogy megtérülő befektetés. Hiába az email, a telefon, az olykori találkozás, a pár nem tud lépést tartani egymással. Állandó a fáziskésés. Egy levélváltás sohasem olyan, mintha egy asztalnál ülnének. Semmit sem lehet a másikkal megosztani vagy megbeszélni azon melegében, nem lehet megosztani a gondokat és élményeket, hiszen a másik nem volt ott, nem volt a részese. Nincs benne a folyamatokban. Nem gyarapodnak az oly fontos közös emlékek sem.
Párhuzamos életek
A párhuzamos életek egyesítése akár végzetes is lehet, hiszen az egyik életformát fel kell adni, és a másikhoz alkalmazkodva költözni. De mi van, ha ekkor nem egy álom teljesül be, hanem egy rémálom veszi kezdetét? Igen erős elköteleződés és egymás valódi ismerete kell ahhoz, hogy egy távkapcsolat stabillá váljon.
Nehéz belátni, de a két, valójában önálló élet, még ha érzelmi szálak kötik is össze, vagy gyorsan mégis egymásra talál, vagy csak, mint a párhuzamosok, a végtelenben találkoznak.
Szerző:Udvari Fanni
Kivándorlási gyász - avagy miért félünk a külföldre költözéstől?
Sokan álmodoznak arról, hogy családi okból, kalandvágyból, esetleg egy stabilabb gazdasági, vagy politikai helyzet reményében kivándorolnak külföldre. Vannak, akik ezt a lépést meg is teszik, és elindulnak egy olyan ismeretlen úton, ami tele van kihívással, lehetőséggel, újfajta tapasztalatokkal, örömökkel, alkalmazkodással – és veszteséggel –. A cikkben azt tudhatjuk meg, hogy miért jár vegyes érzésekkel az áttelepülés, milyen veszteségekkel küzdünk meg a kiköltözés kapcsán, és hogyan érdemes erre felkészülni.
Hallottál már az AQ-ról?
Ismerjük az IQ és az EQ kifejezéseket, melyek az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát írják le, de ki ismeri az AQ-t?
A családi szocializáció hiánya
A családban-lét nem csupán a felnövő generációk érdeke. Számtalan vizsgálat támasztja alá, hogy a házasságban és családban élő személyek egészségkilátásai jobbak, mint a családon kívül élőkéi (az infarktus-kockázat például nagyobb az egyedül élő, mint a házas férfiaknál). Sőt, a már kialakult betegségek gyógyulási és rehabilitációs esélyei is jobbak azoknál, akik családban élnek. A magányos életmód bizonyos mentális betegségek - a depresszió, az öngyilkosság, az alkoholizmus - szempontjából kifejezetten kockázati tényezőnek minősül.
Sport és pszichológia. Kéz a kézben járnak, vagy mítosz az egész?
Sportolóként hogyan viseli el valaki a szélsőséges nyomást? Mennyire törékeny az önbizalom, és hogy lehet hasznosítani a szorongást? A sportpszichológia egyre nagyobb teret kap, és egyre inkább divatba jön, rengeteg professzionális, és amatőr sportoló is pszichológushoz fordul, egy-egy nagyobb megmérettetés előtt. Azonban van-e haszna ennek, mindenkinek kell-e szakember, hogyan lehet egy versenyzőt jól felkészíteni?
Miért szorongunk?
A szorongás az egyik leggyakoribb mentális betegség, így nagyon sokan szembesülnek ezzel nap, mint nap. Kezelésében a pszichoterápia nagyon hatékony gyógyítási forma. Mi a szorongás és hogyan nyilvánul meg?