Menü

De miért?

Itt egy ásványvizes flakon, ott két sörösdoboz, meg amott is egy. A kólásüveg az út szélén, a csipszes zacskó a bokorban. Miért gondolják egyesek, hogy „ez az egy nem számít?” Ploggingoltam. Mozgás és környezetvédelem 2 in 1.

Korunk egyik legnagyobb problémája a hulladéktermelés és a szemetelés, azonban szerencsére egyre többen szánnak időt és energiát arra, hogy ha kell, akár mások után is felszedjék, összegyűjtsék a szemetet. Ha már egyesek piszkítják a környezetet, legyen olyan mozgalom, aki összeszedi, s közben még sportol is. A plogging a futás és a szemétszedés ötvözete. Egy új „fitnesz-őrület”. A plogga svéd szóból ered, amelyet a vedd fel és fuss kifejezések kombinálásából alakítottak ki. Az új környezettudatos futódivat 2016-ban indult el a svédektől, és azóta folyamatosan magához hódítja a futók tömegét – szerencsére. A magyarországi köztudatba 2018 elején robbant be. Fiatalok, idősek csatlakoznak évek óta az akcióhoz, veszik fel ezt a szokást, készítenek szelfit közben magukról, s végre a fiatalok egy része legalább hasznos dolgot tesz, arról nem is beszélve, hogy aki más szemetét már gyűjtötte össze, az saját maga garantáltan meggondolja legközelebb, hogy ő elhajít-e valamit egy erdőben, vagy kidob-e bármit egy autóból.

A plogging lényege, hogy miközben a saját testünkkel az egészséges testmozgás révén jót teszünk, a Földdel is hasonlóan járunk el. Plogging közben nem a tempó vagy az elért futóteljesítmény a fontos, hanem a nemes cél vagyis, hogy minél több szeméttől meg tudjuk tisztítani a lakókörnyezetünket. Ploggingolás közben érdemes figyelni azokra a fontos tudnivalókra, melyek szerint mit nem szabad felszedni, például: építési-bontási törmeléket, gyógyszereket, gyógyászati eszközöket: tűt, kötszert stb., akkumlátorokat, motorolajat, elektromos és elektronikai berendezéseket. Szemétszedés közben fontos a gumikesztyű viselete, illetve arra figyelni, hogy ne nyúljunk az arcunkhoz, majd a plogging után alapos kézmosás, kézfertőtlenítés javasolt.

Szerencsére azt látom, hogy napról napra egyre több fiatal osztja meg büszkén a közösségi oldalakon a tettét, ezáltal példát mutatva, s növelve a többiek lelkesedését.

Nemrég a plogging kistestvére is megszületett, a palking nevet kapta, s az a lényege, hogy aki nem szeret, vagy nem tud futni, sétálva, gyalogolva is csatlakozhasson a mozgalomhoz, a lényeg eközben ugyanaz marad: testmozgást végezni, szabad levegőn lenni, s közben szemetet gyűjteni. A palking a plogging és a walking (sétálni) szavak összevonásából született, s nem csak a futás kiegészítő tevékenységeként vehetjük fel a szemetet, kutyasétáltatás, túrázás, sétálás közben is válhatunk úgymond „plogerré”.

Ploggingolni, palkingolni pedig bármikor és bárhol lehet, hiszen bármerre is indulunk, sajnos a szemétkupacok, eldobált hulladékok tömkelegét láthatjuk, így ez a tevékenység bárhol és bármikor hasznos és nagyon példamutató.

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

Pár dolog, amin nem érdemes spórolni

Az életben számos területen csábító lehet a költségek csökkentése, de vannak olyan kiadások, ahol a spórolás hosszú távon többe kerülhet – akár pénzben, akár egészségben vagy időben. Ezek azok a pontok, ahol érdemes inkább minőségbe és megbízhatóságba fektetni.

Hogyan rendezhetnéd át a hűtőd?

Nemcsak az számít, mit vásárolunk a boltban, hanem az is, hogyan rendezzük el az ételeket otthon. A konyha és a hűtőszekrény elrendezése meglepően nagy hatással lehet arra, mit eszünk nap mint nap. Ha a szemünk előtt egészségesebb alapanyagok vannak, sokkal könnyebben választjuk azokat a mindennapokban.

Öt perc, ami megváltoztatja a mindennapjaidat

A rohanó munkanapok során sokan hajlamosak vagyunk órákon át megszakítás nélkül dolgozni, pedig a szervezetünknek szüksége van rövid pihenőkre. A tudatosan beiktatott mikroszünetek segíthetnek csökkenteni a stresszt és visszaadni a koncentrációs képességünket. Már napi néhány perc is érezhetően javíthatja a közérzetet és a hatékonyságot.

A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai

Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.