Menü

De miért?

Itt egy ásványvizes flakon, ott két sörösdoboz, meg amott is egy. A kólásüveg az út szélén, a csipszes zacskó a bokorban. Miért gondolják egyesek, hogy „ez az egy nem számít?” Ploggingoltam. Mozgás és környezetvédelem 2 in 1.

Korunk egyik legnagyobb problémája a hulladéktermelés és a szemetelés, azonban szerencsére egyre többen szánnak időt és energiát arra, hogy ha kell, akár mások után is felszedjék, összegyűjtsék a szemetet. Ha már egyesek piszkítják a környezetet, legyen olyan mozgalom, aki összeszedi, s közben még sportol is. A plogging a futás és a szemétszedés ötvözete. Egy új „fitnesz-őrület”. A plogga svéd szóból ered, amelyet a vedd fel és fuss kifejezések kombinálásából alakítottak ki. Az új környezettudatos futódivat 2016-ban indult el a svédektől, és azóta folyamatosan magához hódítja a futók tömegét – szerencsére. A magyarországi köztudatba 2018 elején robbant be. Fiatalok, idősek csatlakoznak évek óta az akcióhoz, veszik fel ezt a szokást, készítenek szelfit közben magukról, s végre a fiatalok egy része legalább hasznos dolgot tesz, arról nem is beszélve, hogy aki más szemetét már gyűjtötte össze, az saját maga garantáltan meggondolja legközelebb, hogy ő elhajít-e valamit egy erdőben, vagy kidob-e bármit egy autóból.

A plogging lényege, hogy miközben a saját testünkkel az egészséges testmozgás révén jót teszünk, a Földdel is hasonlóan járunk el. Plogging közben nem a tempó vagy az elért futóteljesítmény a fontos, hanem a nemes cél vagyis, hogy minél több szeméttől meg tudjuk tisztítani a lakókörnyezetünket. Ploggingolás közben érdemes figyelni azokra a fontos tudnivalókra, melyek szerint mit nem szabad felszedni, például: építési-bontási törmeléket, gyógyszereket, gyógyászati eszközöket: tűt, kötszert stb., akkumlátorokat, motorolajat, elektromos és elektronikai berendezéseket. Szemétszedés közben fontos a gumikesztyű viselete, illetve arra figyelni, hogy ne nyúljunk az arcunkhoz, majd a plogging után alapos kézmosás, kézfertőtlenítés javasolt.

Szerencsére azt látom, hogy napról napra egyre több fiatal osztja meg büszkén a közösségi oldalakon a tettét, ezáltal példát mutatva, s növelve a többiek lelkesedését.

Nemrég a plogging kistestvére is megszületett, a palking nevet kapta, s az a lényege, hogy aki nem szeret, vagy nem tud futni, sétálva, gyalogolva is csatlakozhasson a mozgalomhoz, a lényeg eközben ugyanaz marad: testmozgást végezni, szabad levegőn lenni, s közben szemetet gyűjteni. A palking a plogging és a walking (sétálni) szavak összevonásából született, s nem csak a futás kiegészítő tevékenységeként vehetjük fel a szemetet, kutyasétáltatás, túrázás, sétálás közben is válhatunk úgymond „plogerré”.

Ploggingolni, palkingolni pedig bármikor és bárhol lehet, hiszen bármerre is indulunk, sajnos a szemétkupacok, eldobált hulladékok tömkelegét láthatjuk, így ez a tevékenység bárhol és bármikor hasznos és nagyon példamutató.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Egy nap Debrecenben – Ahol a történelem és a természet találkozik

Ha csak egy vagy két napod van Debrecenre, Magyarország második legnagyobb városára, akkor is mindent megtalálsz, amit egy rövid kirándulás során keresel. A város bőségesen kínál kultúrát, történelmet, nyugalmat és egy csipetnyi éjszakai pezsgést. Az ismert helyeken, mint a Nagytemplom, a Nagyerdő vagy a Déri tér, könnyű belefeledkezni a város hangulatába, és észre sem veszed, hogy milyen gyorsan elrepül a nap.