Menü

De miért?

Itt egy ásványvizes flakon, ott két sörösdoboz, meg amott is egy. A kólásüveg az út szélén, a csipszes zacskó a bokorban. Miért gondolják egyesek, hogy „ez az egy nem számít?” Ploggingoltam. Mozgás és környezetvédelem 2 in 1.

Korunk egyik legnagyobb problémája a hulladéktermelés és a szemetelés, azonban szerencsére egyre többen szánnak időt és energiát arra, hogy ha kell, akár mások után is felszedjék, összegyűjtsék a szemetet. Ha már egyesek piszkítják a környezetet, legyen olyan mozgalom, aki összeszedi, s közben még sportol is. A plogging a futás és a szemétszedés ötvözete. Egy új „fitnesz-őrület”. A plogga svéd szóból ered, amelyet a vedd fel és fuss kifejezések kombinálásából alakítottak ki. Az új környezettudatos futódivat 2016-ban indult el a svédektől, és azóta folyamatosan magához hódítja a futók tömegét – szerencsére. A magyarországi köztudatba 2018 elején robbant be. Fiatalok, idősek csatlakoznak évek óta az akcióhoz, veszik fel ezt a szokást, készítenek szelfit közben magukról, s végre a fiatalok egy része legalább hasznos dolgot tesz, arról nem is beszélve, hogy aki más szemetét már gyűjtötte össze, az saját maga garantáltan meggondolja legközelebb, hogy ő elhajít-e valamit egy erdőben, vagy kidob-e bármit egy autóból.

A plogging lényege, hogy miközben a saját testünkkel az egészséges testmozgás révén jót teszünk, a Földdel is hasonlóan járunk el. Plogging közben nem a tempó vagy az elért futóteljesítmény a fontos, hanem a nemes cél vagyis, hogy minél több szeméttől meg tudjuk tisztítani a lakókörnyezetünket. Ploggingolás közben érdemes figyelni azokra a fontos tudnivalókra, melyek szerint mit nem szabad felszedni, például: építési-bontási törmeléket, gyógyszereket, gyógyászati eszközöket: tűt, kötszert stb., akkumlátorokat, motorolajat, elektromos és elektronikai berendezéseket. Szemétszedés közben fontos a gumikesztyű viselete, illetve arra figyelni, hogy ne nyúljunk az arcunkhoz, majd a plogging után alapos kézmosás, kézfertőtlenítés javasolt.

Szerencsére azt látom, hogy napról napra egyre több fiatal osztja meg büszkén a közösségi oldalakon a tettét, ezáltal példát mutatva, s növelve a többiek lelkesedését.

Nemrég a plogging kistestvére is megszületett, a palking nevet kapta, s az a lényege, hogy aki nem szeret, vagy nem tud futni, sétálva, gyalogolva is csatlakozhasson a mozgalomhoz, a lényeg eközben ugyanaz marad: testmozgást végezni, szabad levegőn lenni, s közben szemetet gyűjteni. A palking a plogging és a walking (sétálni) szavak összevonásából született, s nem csak a futás kiegészítő tevékenységeként vehetjük fel a szemetet, kutyasétáltatás, túrázás, sétálás közben is válhatunk úgymond „plogerré”.

Ploggingolni, palkingolni pedig bármikor és bárhol lehet, hiszen bármerre is indulunk, sajnos a szemétkupacok, eldobált hulladékok tömkelegét láthatjuk, így ez a tevékenység bárhol és bármikor hasznos és nagyon példamutató.

A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény

Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.