Menü

De miért?

Itt egy ásványvizes flakon, ott két sörösdoboz, meg amott is egy. A kólásüveg az út szélén, a csipszes zacskó a bokorban. Miért gondolják egyesek, hogy „ez az egy nem számít?” Ploggingoltam. Mozgás és környezetvédelem 2 in 1.

Korunk egyik legnagyobb problémája a hulladéktermelés és a szemetelés, azonban szerencsére egyre többen szánnak időt és energiát arra, hogy ha kell, akár mások után is felszedjék, összegyűjtsék a szemetet. Ha már egyesek piszkítják a környezetet, legyen olyan mozgalom, aki összeszedi, s közben még sportol is. A plogging a futás és a szemétszedés ötvözete. Egy új „fitnesz-őrület”. A plogga svéd szóból ered, amelyet a vedd fel és fuss kifejezések kombinálásából alakítottak ki. Az új környezettudatos futódivat 2016-ban indult el a svédektől, és azóta folyamatosan magához hódítja a futók tömegét – szerencsére. A magyarországi köztudatba 2018 elején robbant be. Fiatalok, idősek csatlakoznak évek óta az akcióhoz, veszik fel ezt a szokást, készítenek szelfit közben magukról, s végre a fiatalok egy része legalább hasznos dolgot tesz, arról nem is beszélve, hogy aki más szemetét már gyűjtötte össze, az saját maga garantáltan meggondolja legközelebb, hogy ő elhajít-e valamit egy erdőben, vagy kidob-e bármit egy autóból.

A plogging lényege, hogy miközben a saját testünkkel az egészséges testmozgás révén jót teszünk, a Földdel is hasonlóan járunk el. Plogging közben nem a tempó vagy az elért futóteljesítmény a fontos, hanem a nemes cél vagyis, hogy minél több szeméttől meg tudjuk tisztítani a lakókörnyezetünket. Ploggingolás közben érdemes figyelni azokra a fontos tudnivalókra, melyek szerint mit nem szabad felszedni, például: építési-bontási törmeléket, gyógyszereket, gyógyászati eszközöket: tűt, kötszert stb., akkumlátorokat, motorolajat, elektromos és elektronikai berendezéseket. Szemétszedés közben fontos a gumikesztyű viselete, illetve arra figyelni, hogy ne nyúljunk az arcunkhoz, majd a plogging után alapos kézmosás, kézfertőtlenítés javasolt.

Szerencsére azt látom, hogy napról napra egyre több fiatal osztja meg büszkén a közösségi oldalakon a tettét, ezáltal példát mutatva, s növelve a többiek lelkesedését.

Nemrég a plogging kistestvére is megszületett, a palking nevet kapta, s az a lényege, hogy aki nem szeret, vagy nem tud futni, sétálva, gyalogolva is csatlakozhasson a mozgalomhoz, a lényeg eközben ugyanaz marad: testmozgást végezni, szabad levegőn lenni, s közben szemetet gyűjteni. A palking a plogging és a walking (sétálni) szavak összevonásából született, s nem csak a futás kiegészítő tevékenységeként vehetjük fel a szemetet, kutyasétáltatás, túrázás, sétálás közben is válhatunk úgymond „plogerré”.

Ploggingolni, palkingolni pedig bármikor és bárhol lehet, hiszen bármerre is indulunk, sajnos a szemétkupacok, eldobált hulladékok tömkelegét láthatjuk, így ez a tevékenység bárhol és bármikor hasznos és nagyon példamutató.

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.