Munkamánia - amikor a főnök mondja, hogy elég
- Dátum: 2019.11.07., 02:13
- Varga Ágnes Kata
- betegség, egészség, elme, hobbi, idő, kereset, lélek, megszállottság, munka, munkamánia, pénz, psziché, pszichológia, pszichológus, szabadidő, szakértő, zavar
Nehéz megítélni, hogy mikor ajánlatos leállni a munkával. Főleg azért, mert a túlhajszoltság, a munkamánia mögött különböző motivációk állhatnak. Egyesek azért képesek túlzásokba esni, mert pénz szűkében vannak. Általában ez az állapot elmúlik akkor, amikor a krízis, vagyis a pénzhiány megszűnik. De az is előfordulhat, hogy a plusz kereset újabb spirált indít el. Ugyanis azok, akik plusz munkát vállalnak egy kicsivel több pénzért, a megszaporodott fizetésük láttán könnyen elhatározhatják, hogy szeretnék állandóvá tenni ezt a jólétet. Benne ragadnak a sokkal több munkaórával járó állapotban, hozzászoknak és egyre többet vállalnak érte. Ennek a helyzetnek az elsődleges motivációja a pénzszerzés, de ezt a szerepet legtöbbször átveszi valami egészen más, mégpedig a megszokás vagy a kiüresedés. Ez ugyanúgy megszállottsághoz vezethet, mint az, ha valakinek az egyetlen örömét a munkája adja.
A munkamánia veszélyes, hiszen csupán arról lehet észrevenni, hogy az adott személy leszűkíti az érdeklődési körét, kevesebbet jár el szórakozni, kevesebb dolog foglalkoztatja, ellenben nagyon lelkes, ha a munkájáról van szó. Ez a lelkesedés azonban nem örömteli, hanem inkább nyomasztó, egy folyamatos stressztényező az életében, egyfajta kényszer, hogy meg akar felelni és ezt semmi sem akadályozhatja meg. Elsődleges céllá válik a munka, de mögötte nincs semmi egyéb motiváció, csak ez a kényszer
A munkába fektetett idő és a munka minősége nem feltétlen arányos. Előfordul, hogy egy feladatra akkor tudunk csak helyesen koncentrálni, ha bizonyos időközönként hosszabb pihenőket tartunk. Ezért a hatékonyság érdekében a megszabott munkaórákon túl csak ritkán szabad dolgozni.
Mit tehetünk, ha ennek képtelenek vagyunk eleget tenni? Ha a családunkkal, barátainkkal való beszélgetés nem segít, próbáljunk új hobbit keresni. Ez elősegíti új motivációk megtalálását. A sportok, művészetek, de akár az olvasás is könnyen ki tud zökkenteni a munkamániából. Ha mégsem, kérjük szakértő segítségét!
Varga Ágnes Kata
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.