Menü

Munkamánia - amikor a főnök mondja, hogy elég

Nehéz megítélni, hogy mikor ajánlatos leállni a munkával. Főleg azért, mert a túlhajszoltság, a munkamánia mögött különböző motivációk állhatnak. Egyesek azért képesek túlzásokba esni, mert pénz szűkében vannak. Általában ez az állapot elmúlik akkor, amikor a krízis, vagyis a pénzhiány megszűnik. De az is előfordulhat, hogy a plusz kereset újabb spirált indít el. Ugyanis azok, akik plusz munkát vállalnak egy kicsivel több pénzért, a megszaporodott fizetésük láttán könnyen elhatározhatják, hogy szeretnék állandóvá tenni ezt a jólétet. Benne ragadnak a sokkal több munkaórával járó állapotban, hozzászoknak és egyre többet vállalnak érte. Ennek a helyzetnek az elsődleges motivációja a pénzszerzés, de ezt a szerepet legtöbbször átveszi valami egészen más, mégpedig a megszokás vagy a kiüresedés. Ez ugyanúgy megszállottsághoz vezethet, mint az, ha valakinek az egyetlen örömét a munkája adja.

A munkamánia veszélyes, hiszen csupán arról lehet észrevenni, hogy az adott személy leszűkíti az érdeklődési körét, kevesebbet jár el szórakozni, kevesebb dolog foglalkoztatja, ellenben nagyon lelkes, ha a munkájáról van szó. Ez a lelkesedés azonban nem örömteli, hanem inkább nyomasztó, egy folyamatos stressztényező az életében, egyfajta kényszer, hogy meg akar felelni és ezt semmi sem akadályozhatja meg. Elsődleges céllá válik a munka, de mögötte nincs semmi egyéb motiváció, csak ez a kényszer

A munkába fektetett idő és a munka minősége nem feltétlen arányos. Előfordul, hogy egy feladatra akkor tudunk csak helyesen koncentrálni, ha bizonyos időközönként hosszabb pihenőket tartunk. Ezért a hatékonyság érdekében a megszabott munkaórákon túl csak ritkán szabad dolgozni.

Mit tehetünk, ha ennek képtelenek vagyunk eleget tenni? Ha a családunkkal, barátainkkal való beszélgetés nem segít, próbáljunk új hobbit keresni. Ez elősegíti új motivációk megtalálását. A sportok, művészetek, de akár az olvasás is könnyen ki tud zökkenteni a munkamániából. Ha mégsem, kérjük szakértő segítségét!

Varga Ágnes Kata

Spiritualitás és józan ész kettőssége

Szerintem már mindenki feltette magának a kérdést, hogy létezik-e Isten? Meg van-e írva előre a sorsunk? Mi van a halál után, félünk-e ettől, vagy esetleg a haldoklás fájdalmától félünk? Egyáltalán hogyan állunk ezekhez a témákhoz, mereven elutasítjuk az efféle transzcendens gondolatokat, vagy esetleg hiszünk benne. Bárhogy is legyen, a spiritualitás témája szerintem senkit sem hagy hidegen. Ebben az írásban arra próbálom meg keresni a választ, hogy mi is a spiritualitás, valóban jó hatással lehet-e a testi egészségünkre és, hogy milyen szerepe lehet ennek az életünkben.

Néma, mégis sokatmondó – a testbeszéd

Sokan nem ismerjük fel, pedig az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz a testbeszéd. Mikről árulkodhat és tudjuk-e befolyásolni?

Ezért fontos a helyes légzés

Természetesnek tűnik, de sokan mégsem vesznek jól levegőt. Betegség vagy alkati kérdés is lehet az oka, a nem megfelelő légzés következményeit azonban előbb-utóbb mindenki megérzi.

A halogatás megelőzhető mellékhatásai

Halogatunk, mert nincs kedvünk valamihez. Halogatunk, mert unalmas vagy idegőrlő valamit elkezdeni, befejezni. Mindannyian halogatunk, de vajon milyen hatása van ennek az életünkre?

A hideg idő kevésbé borús oldala

Sok tévhit kering arról, milyen hatással van szervezetünkre a hideg, de még a borús, téli napok ellenére is van néhány jó dolog a mínuszokkal kapcsolatban.