Sportoljunk e a munkahelyen?
A címben feltett kérdésre a válasz viszonylag egyszerű: Mi az hogy! Mert valljuk be, nem jól alakították ki annak idején, kb. a 20. század elején az ember munkarendjét és bioritmusát. Ha fix munkaidőnk van, akkor a reggeli felkelés, a munkába menetel és az otthon, pláne ha család is van, háromszögében valljuk be nem mindig egyszerű a mozgást beleszorítani. Ennek persze egyik megoldása, hogy de bele kell, viszont ha van egy jólelkű, befektetni kész munkaadónk, akkor akár a munkahelyen is lehet biztosítani a testmozgást. Ez pedig egy jó befektetés, mert ezáltal a teljesítményünk nem kevesebb, hanem több lesz.
Ne áltassuk persze magunkat, hazánkban egyelőre még gyerekcipőben jár az, hogy sportolásra alkalmas tereket alakítsanak ki a munkahelyeken, bár Svédországban már van olyan cég, ahol egyenesen kötelezővé teszik a sportolást. Ez persze lehet a másik véglet, ami nem biztos, nem feltétlenül pozitív, a kötelező ugyanis nem mindig éri el a célját. Ám Magyarországon, noha vannak rá lehetőségek a Cafetériában, még nem alakult ki annak a kultúrája, széles körben, hogy kifejezetten odafigyeljenek a sport lehetőségeire, akár kötelező lenne, akár nem. A sportolási lehetőségre kevés munkahely figyel oda, pedig egyre több felmérés azt mutatja, hogy nagyon előnyös, és a munkavállalók is szívesebben mennek olyan munkahelyre, ahol fordíthatnak némi időt testmozgásra. Kisebb a kiégés veszélye, és kisebb a fluktuáció is.
Fontos odafigyelni persze az igényekre is, milyen mozgásformát részesítenek egyébként előnyben a munkavállalók. Érdemes előzetesen felmérést végezni ezzel kapcsolatban. Nem fontos persze hivatalos felmérésre gondolni, elég ha megismerjük a munkavállalók ez irányú igényeit. Könnyen kitalálható, önmagában nem elég csak egy sportolásra alkalmas szoba kialakítása, hiszen öltöző és zuhanyozó is kell ezek mellé. Sokan például azért is hagyják otthon kerékpárjukat, mert azt mondják, hogy a biciklizéssel leizzadnak, és ez negatív hatással van egész napjukra, büdösek, ragadósak lesznek. Tehát nemcsak a sportolás miatt, hanem a kerékpáros munkába járás okán is érdemes például egy zuhanyozót és egy öltözőt beépíteni a munkahelyre.
Fontos lenne tehát hazánkban is, hogy a vállalati kultúrában kialakuljon a sportos munkahelyi fogalma. Hiszen, ahogy fentebb is írtam, egy kis befektetéssel, a munkavállalók jobb kedve és végső soron megtartása által, többszörös hasznot zsebelhet be a munkaadó.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.