Sportoljunk e a munkahelyen?
A címben feltett kérdésre a válasz viszonylag egyszerű: Mi az hogy! Mert valljuk be, nem jól alakították ki annak idején, kb. a 20. század elején az ember munkarendjét és bioritmusát. Ha fix munkaidőnk van, akkor a reggeli felkelés, a munkába menetel és az otthon, pláne ha család is van, háromszögében valljuk be nem mindig egyszerű a mozgást beleszorítani. Ennek persze egyik megoldása, hogy de bele kell, viszont ha van egy jólelkű, befektetni kész munkaadónk, akkor akár a munkahelyen is lehet biztosítani a testmozgást. Ez pedig egy jó befektetés, mert ezáltal a teljesítményünk nem kevesebb, hanem több lesz.
Ne áltassuk persze magunkat, hazánkban egyelőre még gyerekcipőben jár az, hogy sportolásra alkalmas tereket alakítsanak ki a munkahelyeken, bár Svédországban már van olyan cég, ahol egyenesen kötelezővé teszik a sportolást. Ez persze lehet a másik véglet, ami nem biztos, nem feltétlenül pozitív, a kötelező ugyanis nem mindig éri el a célját. Ám Magyarországon, noha vannak rá lehetőségek a Cafetériában, még nem alakult ki annak a kultúrája, széles körben, hogy kifejezetten odafigyeljenek a sport lehetőségeire, akár kötelező lenne, akár nem. A sportolási lehetőségre kevés munkahely figyel oda, pedig egyre több felmérés azt mutatja, hogy nagyon előnyös, és a munkavállalók is szívesebben mennek olyan munkahelyre, ahol fordíthatnak némi időt testmozgásra. Kisebb a kiégés veszélye, és kisebb a fluktuáció is.
Fontos odafigyelni persze az igényekre is, milyen mozgásformát részesítenek egyébként előnyben a munkavállalók. Érdemes előzetesen felmérést végezni ezzel kapcsolatban. Nem fontos persze hivatalos felmérésre gondolni, elég ha megismerjük a munkavállalók ez irányú igényeit. Könnyen kitalálható, önmagában nem elég csak egy sportolásra alkalmas szoba kialakítása, hiszen öltöző és zuhanyozó is kell ezek mellé. Sokan például azért is hagyják otthon kerékpárjukat, mert azt mondják, hogy a biciklizéssel leizzadnak, és ez negatív hatással van egész napjukra, büdösek, ragadósak lesznek. Tehát nemcsak a sportolás miatt, hanem a kerékpáros munkába járás okán is érdemes például egy zuhanyozót és egy öltözőt beépíteni a munkahelyre.
Fontos lenne tehát hazánkban is, hogy a vállalati kultúrában kialakuljon a sportos munkahelyi fogalma. Hiszen, ahogy fentebb is írtam, egy kis befektetéssel, a munkavállalók jobb kedve és végső soron megtartása által, többszörös hasznot zsebelhet be a munkaadó.
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.