Menü

Y és Z generáció a digitalizáció világában

Hatféle generáció

Az 1920 után született nemzedékeket 6 generációra osztják a szakemberek. Az első csoport, akik 1920 és 1939 között születettek, ők az úgynevezett veteránok. A Baby Boom-korszak a második, ide tartoznak azok, akik 1940 és 1959 között születtek. Az X generációhoz az 1960 és 1979 között születettek tartoznak. Az Y generációba az 1980 és 1995 között, a Z generációba pedig az 1996 és 2007 között születetteket sorolják. Az alfa generáció elnevezést használják arra a nemzedékre, amelynek tagjai 2007 után születtek.

Az Y generáció

Az Y generáció már egy új típusú nemzedék, s mivel a születését az 1980-as évek vége és a 2000-es évek eleje közé teszik, „ezredfordulós” generációnak is nevezik őket. Jellemzőik, hogy mivel a számítógépekkel együtt nőttek fel, szinte a „technológia őrültjei”. A modern technika és a számítógép nélkül el sem tudják képzelni az életüket. Ezzel együtt azonban igen gyakorlatiasak, már iskolás korukban tudtak számítógépezni és mobiltelefont használni.
Társadalmi beilleszkedésük elemzése alapján alakították ki a „Pán Péter-szindróma” fogalmat, amely arra utal, hogy egy részük aktív munkavállalóként késleltetetten jelenik meg a munkapiacon. 25–30 éves felnőttek még a szülői otthonban élnek, igénybe veszik annak komfortját. A jelenség gyakran további tanulás, egy újabb diploma megszerzésének társadalmilag is preferált (long life learning) formájában nyilvánul meg. Kérdés, hogy a Pán Péter-szindróma mennyiben a munkapiaci helyzet következménye, amely nem képes felvenni a fiatal diplomásokat és mennyiben egy életmód elterjedésére vezethető vissza.Az Y generáció tagjainak munkahelyi teherbírása meghaladja a Z generációhoz tartozókét. Ennek oka a mobil okoseszközök és az internet mindent átható jelenlétének megtapasztalása a tengeren túlon, az azonnal elérhető információhoz és visszajelzéshez való hozzászokás.

Az Y generáció már egy fogyasztói társadalomba született bele, szüleik gyakran nehezen, kemény munka árán küzdötték fel magukat oda, ahol tartanak. A fiatalok azt látják, hogy mindezért nagy árat fizettek a szüleik, tönkrementek egészségileg, kiszolgáltatottá váltak a munkaerőpiacon. Ők már nem hajlandóak erre, nem akarnak „robotolni”, magától értetődik számukra, hogy karriert érnek el, jól keresnek. Hiába könnyíti meg azonban a technika az életüket, az Y nemzedék olyan világban vált felnőtté, ahol örökké sietnie kell, önmagát megvalósítani, karriert építeni.
Az Y generáció a fogyasztói társadalom alakítója és húzórétege, akik tökéletesen eligazodva a legújabb trendek között, a legpergőbb ritmusban élik az életüket. Egy a 2008-ban készített tanulmány szerint a nemzedék kereskedelmi megszólítására a legalkalmasabb többek között, ha a kedvenc programjaikat szponzorálják, valamint például a vírusmarketing.

A Z generáció

A Z generáció tagjai tipikusan különböznek az előző generációk, főleg a közvetlenül megelőző Y generáció tagjaitól. Ők már beleszülettek a digitális technológiák világába, amelyben számukra elképzelhetetlen élni mobiltelefonok, számítógépek és más digitális és kommunikációs eszközök használata nélkül. A Z generációra használt másik fogalom a Marc Prensky által alkotott „digitális bennszülöttek” kifejezés. A Z generáció tagjainak, mivel már egy új világban nőttek fel, teljesen megváltoztak a tanulási szokásai. Ez problémákat vet fel az oktatási rendszerben is, elsősorban a tanítási módszerek területén. A tanároknak nehéz átadniuk a tudásukat a fiataloknak, akik hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz és annak befogadásához. Képesek egyszerre több mindennel párhuzamosan is foglalkozni (multitasking). Egyre kevesebb időt töltenek olvasással, viszont egyre többet játszanak például számítógépes játékokkal. A Z generáció az Y generációhoz képest versengőbb, egyénközpontúbb értékrendet vall magáénak.
Az újításokra, különösen azok digitális kivitelezésére rendkívüli fogékonyságot mutatnak, s mindez szerencsés együttállásban van a munkavégzés, a munkafázisok digitalizációjának folyamatával.
Az idősebb generációknak hasznára válhat, hogy a digitális munkahely fogalma a fiatalok számára már nem idegen. Ebben a változásban zászlóvivő szerepet vállalhatnak.Önértékelésük reálisabb, nagyobb rugalmasságot tanúsítanak a munkahely megszerzéséért folytatott küzdelemben.
A kommunikációs eszközök fejlődésével és gyorsaságával egyre több információhoz jutnak, és ezeket máshogy dolgozzák fel, ami miatt másképp is gondolkodnak, mint az X vagy az Y generáció tagjai.

Szerző :Udvari Fanni

A nyári szünet lehetőségei: pihenés vagy tanulás?

Június közepén elcsendesülnek az iskolák folyosói, elbúcsúznak a diákok, és kezdetét veszi a vakáció. Sokan ilyenkor csak a pihenésre és a kikapcsolódásra gondolnak, mások azonban abban látják a lehetőséget, hogy hasznosan, akár tanulással is eltöltsék ezt a közel két és fél hónapot.

Amit a slow living-ről tudni érdemes

Érezted már, hogy annyira akarsz teljesíteni az életed minden területén, hogy nem bírod tovább? Akkor slow living életforma segíthet, hogy jobban érezd magad!

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Felelősségteljes vezetés nyáron is!

A felelősségteljes vezetés nem csupán a közlekedési szabályok betartását jelenti – ennél sokkal többről van szó. Pécsről tartottam hazafelé a gyerekekkel ma délután, amikor megfogalmazódott bennem ez a cikk.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.