Miért ne halogassuk a takarítást?
- Dátum: 2019.11.13., 04:20
- Varga Ágnes Kata
- attitűd, beosztás, egészség, hatás, házimunka, higiénia, idő, környezet, következmény, lelki, motiváció, munka, ok, szabadidő, takarítás, testi, tipp, tisztaság
Az csak egy közkedvelt vicc, hogy az emberek gyakran takarítanak, hogy ezáltal mentesüljenek az egyéb teendőik alól. Az egyetemisták emlegetik gyakran tanulás-pótlék gyanánt a házimunkát, hiszen sokkal hasznosabb: tiszta lesz a lakókörnyezetünk, telik az idő, és hasznosnak érezzük magunkat. Ám más a helyzet, ha nem vár ránk egy fontos projekt a munkahelyen, vagy beadandó, esetleg vizsga az iskolában. Hiszen ekkor a fő motiváció, vagyis az idő bőve, és a másodlagos motiváció, vagyis az időhúzás eltűnik. Marad egyetlen motiváció, mégpedig az, hogy szeretnénk egy tiszta lakást. Ez sokszor nem elég.

Pedig a napi legfontosabb teendők ellátása a házban és a ház körül igen fontos. Nemcsak higiéniai szempontokat veszek alapul, mikor ezt állítom, habár nyilvánvalóan ez az egyik legfőbb indok. De mindemellett a lelki egészségünknek is nagyon jót tehetünk vele. A halogatás ugyanis egy olyan általános attitűd, ami akkor jelentkezik, ha nemkívánatos cselekvést kell végeznünk. Annyira elkeserít az a sok munka, ami előttünk áll, hogy inkább ráhagyjuk, nem gondolunk rá, és semmiképpen nem fogunk hozzá megcsinálni. Azonban, ha nem vigyázunk, ez egy állandó viselkedésformává válik. Előfordulhat, hogy minden feladatunkkal szemben kialakul bennünk egy általános apátia, afféle "ej, ráérünk arra még" - hozzáállás. A felelősségérzetünk tompul, megtanulunk hárítani, és egyre könnyebben alkalmazzuk a technikáinkat az élet minden területén, feladattól függetlenül. Ha nem szeretnénk ezzel a magunk által okozott nehézséggel megbirkózni, akkor még most kezdjünk el változtatni a mentalitásunkon.
Persze, mondhatjuk, hogy "ugyan, hiszen ez csak takarítás", de hamar rájöhetünk, hogy valójában nem az. A tisztaságra való igény az emberi természet velejárója. A legtöbben rendezett, tiszta, higiénikus környezetben szeretnek lenni, ám ha ennek érdekében sajnáljuk az erőfeszítéseket, az azt bizonyítja, hogy a minimális szükségleteink kielégítéséhez is lusták és alulmotiváltak vagyunk. Ha pedig ez így van, az később a testi higiéniában is megnyilvánulhat, nemcsak környezetünk higiéniájában.

Tehát: keressünk időt, alkalmat, motivációt a takarításhoz, hiszen rendszert, igényt, helyes időbeosztást és általános jó közérzetet vihet az életünkbe. Ha pedig elmulasztjuk, az sokkal távolabbra mutató következményekkel bírhat, mint a nem elég tiszta környezet.
Varga Ágnes Kata
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.