Menü

Miért ne halogassuk a takarítást?

Az csak egy közkedvelt vicc, hogy az emberek gyakran takarítanak, hogy ezáltal mentesüljenek az egyéb teendőik alól. Az egyetemisták emlegetik gyakran tanulás-pótlék gyanánt a házimunkát, hiszen sokkal hasznosabb: tiszta lesz a lakókörnyezetünk, telik az idő, és hasznosnak érezzük magunkat. Ám más a helyzet, ha nem vár ránk egy fontos projekt a munkahelyen, vagy beadandó, esetleg vizsga az iskolában. Hiszen ekkor a fő motiváció, vagyis az idő bőve, és a másodlagos motiváció, vagyis az időhúzás eltűnik. Marad egyetlen motiváció, mégpedig az, hogy szeretnénk egy tiszta lakást. Ez sokszor nem elég.

Pedig a napi legfontosabb teendők ellátása a házban és a ház körül igen fontos. Nemcsak higiéniai szempontokat veszek alapul, mikor ezt állítom, habár nyilvánvalóan ez az egyik legfőbb indok. De mindemellett a lelki egészségünknek is nagyon jót tehetünk vele. A halogatás ugyanis egy olyan általános attitűd, ami akkor jelentkezik, ha nemkívánatos cselekvést kell végeznünk. Annyira elkeserít az a sok munka, ami előttünk áll, hogy inkább ráhagyjuk, nem gondolunk rá, és semmiképpen nem fogunk hozzá megcsinálni. Azonban, ha nem vigyázunk, ez egy állandó viselkedésformává válik. Előfordulhat, hogy minden feladatunkkal szemben kialakul bennünk egy általános apátia, afféle "ej, ráérünk arra még" - hozzáállás. A felelősségérzetünk tompul, megtanulunk hárítani, és egyre könnyebben alkalmazzuk a technikáinkat az élet minden területén, feladattól függetlenül. Ha nem szeretnénk ezzel a magunk által okozott nehézséggel megbirkózni, akkor még most kezdjünk el változtatni a mentalitásunkon.

Persze, mondhatjuk, hogy "ugyan, hiszen ez csak takarítás", de hamar rájöhetünk, hogy valójában nem az. A tisztaságra való igény az emberi természet velejárója. A legtöbben rendezett, tiszta, higiénikus környezetben szeretnek lenni, ám ha ennek érdekében sajnáljuk az erőfeszítéseket, az azt bizonyítja, hogy a minimális szükségleteink kielégítéséhez is lusták és alulmotiváltak vagyunk. Ha pedig ez így van, az később a testi higiéniában is megnyilvánulhat, nemcsak környezetünk higiéniájában.

Tehát: keressünk időt, alkalmat, motivációt a takarításhoz, hiszen rendszert, igényt, helyes időbeosztást és általános jó közérzetet vihet az életünkbe. Ha pedig elmulasztjuk, az sokkal távolabbra mutató következményekkel bírhat, mint a nem elég tiszta környezet.

Varga Ágnes Kata

A Montessori alapelvek

Maria Montessori, olasz orvosnő és pedagógus, a róla elnevezett pedagógiai-pszichológiai nevelési módszerek kidolgozója, mely teljesen forradalmasította a XX. századi gyereknevelést.

Mi az a kapszula ruhatár?

A „kapszula ruhatár” (angolul: capsule wardrobe) egy olyan ruhatár, amely tudatosan válogatott, kevés, de jól kombinálható alapdarabokból áll. A célja az, hogy kevesebb, de jobb minőségű ruhánk legyen, amelyeket hosszabb ideig tudunk hordani.

Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.

Mindenkinek kell egy hobbi, ami önbizalmat ad

A magabiztosság nem velünk született adottság, sokkal inkább egy olyan készség, amelyet az élet során fejleszthetünk. Egy meglepően hatékony és gyakran alábecsült módszer erre a rendszeres hobbi gyakorlása. Legyen szó festésről, futásról, túrázásról vagy kertészkedésről, a szenvedéllyel űzött szabadidős tevékenységek nemcsak örömet nyújtanak, hanem hosszú távon hozzájárulnak önmagunk jobb megismeréséhez és önértékelésünk növeléséhez is.

Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.