A túledzésről valójában
- Dátum: 2019.12.03., 04:36
- Udvari Fanni
- állandóság, alvászavar, edzés, étvágytalanság, fáradékonyság, intenzitás, önfejlesztés, periodizált, pihenés, regeneráció, terhelés, túledzés
A túledzés egy folyamat, nem pedig egyetlen túlpörgetett edzés következménye. Tehát hiába darálsz le bicepszre 30 sorozatot egy edzés alatt, attól még nem leszel túledzett. Ezt mondjuk okos ötletnek sem nevezném, viszont túledzeni még nem fogod magad vele.
Ez a jelenség maga annyit tesz, hogy az izmaidat (de főleg az egész szervezeted, tehát mindhárom rendszert) akkora sokknak teszed ki, amiből aztán nem tud regenerálódni a következő edzésig, ahol aztán megint szétbombázod magad. Nagyon hamar be tudja így mondani a tested az unalmast, hiszen ez könnyen egy ördögi körré válhat, különösen kezdőknél: edzésről edzésre gyengülsz, viszont az egódat ez nagyon piszkálja, így az eddigi súlyokkal és ismétlésszámokkal dolgozol. Illetve csak dolgoznál, mert hát valljuk be, ez így inkább erőlködés lesz mint sem hatékony izommunka.

Olyan állapot, amelynek során csökken a teljesítőképesség, és csökkennek a mozgósítható tartalékok. A túledzettség kialakulásának hátterében mindig a terhelés és a terhelhetőség közötti aránytalanság áll.
Valamennyien rendelkezünk valamilyen pillanatnyi teljesítőképességgel. Ezt a terhelhetőségi szintet a pillanatnyi edzettségi állapoton túl számtalan a sportedzéstől független, külső tényező is befolyásolja. (hivatásbeli elfoglaltságok, család, magánélet, lappangó betegségek, elégtelen alvás vagy táplálkozás stb…)
Ha az edzésterhelés jelentősen és rendszeresen meghaladja ezt a szintet, előáll a túledzettség jelensége.
A túledzettségre utaló jelek:
– Fáradékonyság
– Alvászavar
– Étvágytalanság
– Gyorsult nyugalmi pulzus
– Fejfájásra való hajlam
– Ingerlékenység
– Zavart mozgáskoordináció stb.
A túledzés megelőzése érdekében tartsuk szem előtt a következőket:

– A legfontosabb feltétel a szakszerű edzéstervezés és edzésvezetés (edzésperiodizáció).
– Kerüljük az egyhangú, száraz, monoton edzés vezetést. Az edzés legyen változatos, sokrétű és nyújtson igazi élményt.
– Nagy szerepe van a túledzés elkerülésében a közvetlen személyi környezetnek, a megfelelő életkörülményeknek és a szociális feltételeknek.
– Kerüljük a nagy terhelések halmozását.
– Ügyeljünk arra, hogy az edzések közötti regeneráció megfelelő minőségű legyen. Aludjunk eleget és fordítsunk gondot a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozásra.
Ha véletlenül mégis kialakulna a túledzés, végezzünk könnyített edzéseket. Kerüljük a túlságosan intenzív terhelést nyújtó órákat. Csökkentsük a heti edzésszámot, és az edzések legyenek színesek, változatosak. Végezzünk olyan könnyebb edzést, amit eddig még nem, vagy csak nagyon ritkán próbáltunk. Igyekezzünk magánéletünket is kissé nyugodtabb mederbe terelni, és olyan körülményeket teremteni, amelyek kedveznek a pihenések és regenerációnak.
A periodizált edzés számos variációs lehetőséget kínál, ami fontos a legjobb eredményhez. Tartalmaz kemény edzéseket, de ezekhez megfelelő mennyiségű pihenőidőt is biztosít.
Szerző :Udvari Fanni
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?