Menü

A túledzésről valójában

A túledzés egy folyamat, nem pedig egyetlen túlpörgetett edzés következménye. Tehát hiába darálsz le bicepszre 30 sorozatot egy edzés alatt, attól még nem leszel túledzett. Ezt mondjuk okos ötletnek sem nevezném, viszont túledzeni még nem fogod magad vele.

Ez a jelenség maga annyit tesz, hogy az izmaidat (de főleg az egész szervezeted, tehát mindhárom rendszert) akkora sokknak teszed ki, amiből aztán nem tud regenerálódni a következő edzésig, ahol aztán megint szétbombázod magad. Nagyon hamar be tudja így mondani a tested az unalmast, hiszen ez könnyen egy ördögi körré válhat, különösen kezdőknél: edzésről edzésre gyengülsz, viszont az egódat ez nagyon piszkálja, így az eddigi súlyokkal és ismétlésszámokkal dolgozol. Illetve csak dolgoznál, mert hát valljuk be, ez így inkább erőlködés lesz mint sem hatékony izommunka.

Olyan állapot, amelynek során csökken a teljesítőképesség, és csökkennek a mozgósítható tartalékok. A túledzettség kialakulásának hátterében mindig a terhelés és a terhelhetőség közötti aránytalanság áll.

Valamennyien rendelkezünk valamilyen pillanatnyi teljesítőképességgel. Ezt a terhelhetőségi szintet a pillanatnyi edzettségi állapoton túl számtalan a sportedzéstől független, külső tényező is befolyásolja. (hivatásbeli elfoglaltságok, család, magánélet, lappangó betegségek, elégtelen alvás vagy táplálkozás stb…)

Ha az edzésterhelés jelentősen és rendszeresen meghaladja ezt a szintet, előáll a túledzettség jelensége.

A túledzettségre utaló jelek:

– Fáradékonyság

– Alvászavar

– Étvágytalanság

– Gyorsult nyugalmi pulzus

– Fejfájásra való hajlam

– Ingerlékenység

– Zavart mozgáskoordináció stb.

A túledzés megelőzése érdekében tartsuk szem előtt a következőket:

– A legfontosabb feltétel a szakszerű edzéstervezés és edzésvezetés (edzésperiodizáció).

– Kerüljük az egyhangú, száraz, monoton edzés vezetést. Az edzés legyen változatos, sokrétű és nyújtson igazi élményt.

– Nagy szerepe van a túledzés elkerülésében a közvetlen személyi környezetnek, a megfelelő életkörülményeknek és a szociális feltételeknek.

– Kerüljük a nagy terhelések halmozását.

– Ügyeljünk arra, hogy az edzések közötti regeneráció megfelelő minőségű legyen. Aludjunk eleget és fordítsunk gondot a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozásra.

Ha véletlenül mégis kialakulna a túledzés, végezzünk könnyített edzéseket. Kerüljük a túlságosan intenzív terhelést nyújtó órákat. Csökkentsük a heti edzésszámot, és az edzések legyenek színesek, változatosak. Végezzünk olyan könnyebb edzést, amit eddig még nem, vagy csak nagyon ritkán próbáltunk. Igyekezzünk magánéletünket is kissé nyugodtabb mederbe terelni, és olyan körülményeket teremteni, amelyek kedveznek a pihenések és regenerációnak.

A periodizált edzés számos variációs lehetőséget kínál, ami fontos a legjobb eredményhez. Tartalmaz kemény edzéseket, de ezekhez megfelelő mennyiségű pihenőidőt is biztosít.

Szerző :Udvari Fanni

"Gyógyító" közhelyek

Ha az a mondat hangzik el, hogy "majd az idő minden sebet begyógyít", vagy, hogy "úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna", akkor a legtöbben csak legyintünk, hogy ezek közhelyek. Mégis krízishelyzetekben gyakran nyúlunk klisésnek hangzó mondatokhoz, hogy jobban érezzük magunkat. Van jelentősége ezeknek? Valóban jótékony hatásuk van a sokszor hangoztatott, általános igazságoknak?

Egyetem környezettudatosabban

Egyetemistának lenni önmagában is egy kihívás. Az önállósodás köztes állapota, rengeteg nehézséggel. Sokan ilyenkor egyáltalán nem figyelnek az életvitelükre, pedig sokat tehetnek a maguk és környezetük egészségéért. A környezetünk védelméért pedig nem is kell olyan gyökeresen megváltoznunk.

Amikor nem akarunk edzőterembe menni

Előfordul olykor, hogy a munkánk miatt pillanatnyilag, esetleg huzamosabb ideig nem tudunk eljutni egy edzőterembe, esetleg csak lustábbak vagyunk kimozdulni otthonról, pláne ilyenkor télen. Erre az eshetőségre érdemes időben felkészülni, és beszerezni olyan, edzéshez használt kellékeket, amik egyrészt hasznosak, másrészt nem foglalnak nagy helyet otthon, legalábbis ha nincs rá nagy hely, és mégis, hatékonyan lehet velük edzeni.

A fiatalokat jobban érdekli, hogy néznek ki, mint az egészségük

A testképzavar nem újkeletű, azonban az félelmetes, hogy a fiatalok többsége azzal foglalkozik, hogy ebédszünetben – iskolai menza kínálatát elutasítva – valami gyors megoldással (péksütemény, chipsz, kóla, cukros szénsavas üdítő, pizza) orvosolja az éhségét. Az számít, hogy gyorsan és kényelmesen jóllakjanak, de az, hogy mit esznek, azzal nem foglalkoznak.

A média és az étkezés

Napjainkban a média és a közösségi oldalak hatása az életünkre tagadhatatlanná vált. A zenei ízlésünk, az öltözködésünk, a stílusunk mind nagyban függ attól, amit a tévében vagy az internet világában tapasztalunk. Ez az étkezésünkre is vonatkozik, melyet impliciten és expliciten egyaránt befolyásol a virtuális világ.