Miért szeretünk nevetni?
- Dátum: 2019.12.14., 18:42
- Sipos Zsófia
Mi történik, amikor nevetünk?
Biológiai szempontból nagyon érdekes folyamatok zajlanak le a testünkben, amikor nevetni kezdünk. Csökkenti a stresszt, nyugodtabbak leszünk, mert az izmok összehúzódásával növekedik a véráramlás, az oxigénellátottság, ami serkentő hatással van a szív és tüdő működésére. Emellett pedig endorfin is szabadul fel, ami szintén fizikai és lelki nyugodtságot okoz.
A nevető emberek kalóriákat is égetnek, egyes kutatások szerint akár 40 kalória is eléghet napi negyedóra nevetéstől.
Magunkon nevetni
A lelki hatásai azonban sokkal fontosabbak, mivel a sok vidámság életszemléletnek is mondható. Aki tud nevetni a mindennapok apró botlásain, hibáin, esetleg önmagán, az életet is pozitívabban fogja fel. Fontos megjegyezni, hogy nevetni valamin nem mindig jelenti azt, hogy nem vesszük komolyan a problémát. Azok a párkapcsolatok is kiegyensúlyozottabbak és nagyobb összhangban vannak, ahol tudnak együtt nevetni.
Min és miért nevetünk?
Amikor nevetünk nem csak jó érzéseket okozunk magunknak és másoknak, hanem erősítjük szociális kötelékeinket. Összeköti az embereket, a kisebb és nagyobb társaságokat, mert a kacagás nem reakció, hanem kommunikációs forma. Ilyenkor legtöbbször nem vicceken, hanem állításokon és beszólásokon nevetünk.
Két különböző nevetést ismerünk, az egyik egy ősibb reakció, míg a második egy illedelmesebb, szinte tanult kommunikációs forma. Amikor megcsikiznek, akkor az ösztönös nevetés tör fel, de például egy társaságban, akiket nem olyan jól ismerünk sokkal visszafogottabban kacagunk. A nevetés ősi formája az állatoknál is gyakori, leginkább emlősöknél.
Hogy miért nevetünk, ha csiklandoznak az már az ókori filozófusokat, Platónt és Arisztotelészt is foglalkoztatta. A válasz a XX. században találták meg, amikor a kutatók rájöttek, hogy az agyunk kétféle csiklandozást különböztet meg, amire más más reakciót adunk. Ha a has, talp, törzs területeit kezdik el csikizni, akkor az agyunk a jól ismert nevetéssel reagál, azonban, ha ugyanezeket a területeket gyengébben érintik meg, a reakció sokkal inkább egy kellemetlen érzés.
Így állítható meg a túlevés ördögi köre
A hirtelen ránk törő, csillapíthatatlan falási roham könnyen túlevéshez vezethet. A háttérben többféle ok állhat, az alváshiánytól és a rendszertelen napirendtől egészen a stresszig.
Digitális demencia – erre figyelj
A demencia szót sajnos sokan ismerik, de rohanó világunkkal sajnos ennek is újabb fajtájával kell sokaknak szembenézni.
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.
Energiavámpírok, hogyan vedd észre, és hogyan védekezz
Társaságban vagy, vagy több emberrel dolgozol egy helyen, estére pedig mentálisan kimerülsz a körülötted lévőktől? Lehet, hogy energiavámpírok vesznek körül.
Miért szeretjük a borzongást? – A krimi vonzereje
Egy jó rejtély képes egyszerre kíváncsivá tenni, feszültségben tartani és az utolsó pillanatban meglepni. A bűnügyi sztorik biztonságos távolságból engednek közel a félelmetes helyzetekhez. Azonban miért vonz minket ennyire a borzongás, és miért esik jól a veszély közelsége?