Miért szeretünk nevetni?
- Dátum: 2019.12.14., 18:42
- Sipos Zsófia
Mi történik, amikor nevetünk?
Biológiai szempontból nagyon érdekes folyamatok zajlanak le a testünkben, amikor nevetni kezdünk. Csökkenti a stresszt, nyugodtabbak leszünk, mert az izmok összehúzódásával növekedik a véráramlás, az oxigénellátottság, ami serkentő hatással van a szív és tüdő működésére. Emellett pedig endorfin is szabadul fel, ami szintén fizikai és lelki nyugodtságot okoz.
A nevető emberek kalóriákat is égetnek, egyes kutatások szerint akár 40 kalória is eléghet napi negyedóra nevetéstől.
Magunkon nevetni
A lelki hatásai azonban sokkal fontosabbak, mivel a sok vidámság életszemléletnek is mondható. Aki tud nevetni a mindennapok apró botlásain, hibáin, esetleg önmagán, az életet is pozitívabban fogja fel. Fontos megjegyezni, hogy nevetni valamin nem mindig jelenti azt, hogy nem vesszük komolyan a problémát. Azok a párkapcsolatok is kiegyensúlyozottabbak és nagyobb összhangban vannak, ahol tudnak együtt nevetni.
Min és miért nevetünk?
Amikor nevetünk nem csak jó érzéseket okozunk magunknak és másoknak, hanem erősítjük szociális kötelékeinket. Összeköti az embereket, a kisebb és nagyobb társaságokat, mert a kacagás nem reakció, hanem kommunikációs forma. Ilyenkor legtöbbször nem vicceken, hanem állításokon és beszólásokon nevetünk.
Két különböző nevetést ismerünk, az egyik egy ősibb reakció, míg a második egy illedelmesebb, szinte tanult kommunikációs forma. Amikor megcsikiznek, akkor az ösztönös nevetés tör fel, de például egy társaságban, akiket nem olyan jól ismerünk sokkal visszafogottabban kacagunk. A nevetés ősi formája az állatoknál is gyakori, leginkább emlősöknél.
Hogy miért nevetünk, ha csiklandoznak az már az ókori filozófusokat, Platónt és Arisztotelészt is foglalkoztatta. A válasz a XX. században találták meg, amikor a kutatók rájöttek, hogy az agyunk kétféle csiklandozást különböztet meg, amire más más reakciót adunk. Ha a has, talp, törzs területeit kezdik el csikizni, akkor az agyunk a jól ismert nevetéssel reagál, azonban, ha ugyanezeket a területeket gyengébben érintik meg, a reakció sokkal inkább egy kellemetlen érzés.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.