Menü

Az ajándékozás pszichológiája

A karácsonyi ajándék sok mindent elmond arról is, aki adja, és arról is, aki kapja, illetve a kettőjük kapcsolatáról A karácsony az ajándékozás és az ajándék elfogadásának időszaka. Sok ember számára egyik sem könnyű, nem utolsó sorban azért, mert az ajándékoknak jelentésük van.

Egy ajándék gyakran szimbolizál valamit. Például ha bőröndöt veszek valakinek, azzal azt fejezem ki, hogy támogatom abban, hogy sokat utazzon. De egy célozgatós ajándéknak nem feltétlenül örül az, aki kapja. Például egy dezodornak, ha testszaga van, egy arckrémnek, ha csúnya a bőre, vagy egy órának, ha notórius késő az illető.

Sok ún. "vicces" ajándék is ebbe a kategóriába tartozik. A vicces ajándékok gyakran a kapcsolat bizonytalanságáról szólnak, de lehetnek célozgatósak is. Ám az ajándék kifejezheti azt is, hogy bűntudatunk van, amiért az utóbbi időben elhanyagoltuk a másikat, és így próbálunk vezekelni a bűneinkért, amivel csak az a baj, hogy a másik ezt nem feltétlenül érzi elegendő kompenzálásnak.

Ha a kapott ajándékot visszacseréljük valami másra, úgy ez az ajándék elutasításának egy viszonylag elfogadható formája. Az, hogy mennyi ember viszi vissza az ajándékot karácsony után a boltba (és nyilvánvalóan nemcsak azért, mert nem jó a mérete), jól mutatja, milyen sokan tévednek az ajándékvásárlásnál. Néha már-már azt kérdezi magától az ember, hogy létezik-e egyáltalán olyan ajándék, amit jó szívvel megtart magának az, aki kapja.

De milyen is az igazi, szeretetből adott ajándék?

Biztos, hogy az utolsó pillanatban, idegességgel, ide-oda rohangálva vásárolt ajándék nem ebbe a kategóriába tartozik. A szeretetből adott ajándék az, amikor őszintén kívánjuk, hogy az aki kapja, nagyon örüljön neki. Hogy szeretetből és a megfelelő ajándékot tudjuk adni, hogy azt kapja az egyén, amire szüksége van, jó ismerni az öt szeretet nyelvet. Pl. amihez nem kell sok pénz, az az ún. minőségi idő, az együtt töltött idő, amikor azt érezzük, hogy a másik csak ránk figyel, most mi vagyunk, a családtagok, a gyerekek a legfontosabbak. Nem a tévé mellett együtt eltöltött idő ez. Ki kell kapcsolni a tévét, kézművesedni a gyerekekkel, közösen sütni a süteményeket, ajándékokat barkácsolni, beszélgetni, társasjátékozni, kinn sétálni az ünnepi díszbe öltözött utcákon, vagy ha a természet is úgy akarja, a hóval betakart parkban. Az ajándékozás is a szeretet nyelvek egyike, azt fejezi ki, hogy „gondolt rám”, „eszébe jutottam”. Az örömteli adok-kapok ajándékozásban nagyon fontos, hogy az ajándékhoz ne kötődjön semmilyen elvárás, titkos motívum, elkötelezettség. Például, ha a szülő a gyerekének hangszert vesz ajándékba, nem azért, mert az nagyon szeretné azt, hanem azért mert elhatározta, hogy jó lenne, ha megtanulna játszani rajta.

Ne feledkezzünk meg arról se, hogy az ajándékoknak rejtett üzenete is van a másik iránt, megmutatja, hogy mit gondolunk a másikról.

A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?

Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.

A mindfulness ereje a mindennapokban

Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.

A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele

A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.

„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában

A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.

A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény

Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.