Menü

Az ajándékozás pszichológiája

A karácsonyi ajándék sok mindent elmond arról is, aki adja, és arról is, aki kapja, illetve a kettőjük kapcsolatáról A karácsony az ajándékozás és az ajándék elfogadásának időszaka. Sok ember számára egyik sem könnyű, nem utolsó sorban azért, mert az ajándékoknak jelentésük van.

Egy ajándék gyakran szimbolizál valamit. Például ha bőröndöt veszek valakinek, azzal azt fejezem ki, hogy támogatom abban, hogy sokat utazzon. De egy célozgatós ajándéknak nem feltétlenül örül az, aki kapja. Például egy dezodornak, ha testszaga van, egy arckrémnek, ha csúnya a bőre, vagy egy órának, ha notórius késő az illető.

Sok ún. "vicces" ajándék is ebbe a kategóriába tartozik. A vicces ajándékok gyakran a kapcsolat bizonytalanságáról szólnak, de lehetnek célozgatósak is. Ám az ajándék kifejezheti azt is, hogy bűntudatunk van, amiért az utóbbi időben elhanyagoltuk a másikat, és így próbálunk vezekelni a bűneinkért, amivel csak az a baj, hogy a másik ezt nem feltétlenül érzi elegendő kompenzálásnak.

Ha a kapott ajándékot visszacseréljük valami másra, úgy ez az ajándék elutasításának egy viszonylag elfogadható formája. Az, hogy mennyi ember viszi vissza az ajándékot karácsony után a boltba (és nyilvánvalóan nemcsak azért, mert nem jó a mérete), jól mutatja, milyen sokan tévednek az ajándékvásárlásnál. Néha már-már azt kérdezi magától az ember, hogy létezik-e egyáltalán olyan ajándék, amit jó szívvel megtart magának az, aki kapja.

De milyen is az igazi, szeretetből adott ajándék?

Biztos, hogy az utolsó pillanatban, idegességgel, ide-oda rohangálva vásárolt ajándék nem ebbe a kategóriába tartozik. A szeretetből adott ajándék az, amikor őszintén kívánjuk, hogy az aki kapja, nagyon örüljön neki. Hogy szeretetből és a megfelelő ajándékot tudjuk adni, hogy azt kapja az egyén, amire szüksége van, jó ismerni az öt szeretet nyelvet. Pl. amihez nem kell sok pénz, az az ún. minőségi idő, az együtt töltött idő, amikor azt érezzük, hogy a másik csak ránk figyel, most mi vagyunk, a családtagok, a gyerekek a legfontosabbak. Nem a tévé mellett együtt eltöltött idő ez. Ki kell kapcsolni a tévét, kézművesedni a gyerekekkel, közösen sütni a süteményeket, ajándékokat barkácsolni, beszélgetni, társasjátékozni, kinn sétálni az ünnepi díszbe öltözött utcákon, vagy ha a természet is úgy akarja, a hóval betakart parkban. Az ajándékozás is a szeretet nyelvek egyike, azt fejezi ki, hogy „gondolt rám”, „eszébe jutottam”. Az örömteli adok-kapok ajándékozásban nagyon fontos, hogy az ajándékhoz ne kötődjön semmilyen elvárás, titkos motívum, elkötelezettség. Például, ha a szülő a gyerekének hangszert vesz ajándékba, nem azért, mert az nagyon szeretné azt, hanem azért mert elhatározta, hogy jó lenne, ha megtanulna játszani rajta.

Ne feledkezzünk meg arról se, hogy az ajándékoknak rejtett üzenete is van a másik iránt, megmutatja, hogy mit gondolunk a másikról.

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.