Az ajándékozás pszichológiája
- Dátum: 2019.12.18., 07:05
- Udvari Fanni
- ajándék, család, karácsony, meglepetés, pszichológia, szeretet, ünnep, vásárlás
A karácsonyi ajándék sok mindent elmond arról is, aki adja, és arról is, aki kapja, illetve a kettőjük kapcsolatáról A karácsony az ajándékozás és az ajándék elfogadásának időszaka. Sok ember számára egyik sem könnyű, nem utolsó sorban azért, mert az ajándékoknak jelentésük van.
Egy ajándék gyakran szimbolizál valamit. Például ha bőröndöt veszek valakinek, azzal azt fejezem ki, hogy támogatom abban, hogy sokat utazzon. De egy célozgatós ajándéknak nem feltétlenül örül az, aki kapja. Például egy dezodornak, ha testszaga van, egy arckrémnek, ha csúnya a bőre, vagy egy órának, ha notórius késő az illető.
Sok ún. "vicces" ajándék is ebbe a kategóriába tartozik. A vicces ajándékok gyakran a kapcsolat bizonytalanságáról szólnak, de lehetnek célozgatósak is. Ám az ajándék kifejezheti azt is, hogy bűntudatunk van, amiért az utóbbi időben elhanyagoltuk a másikat, és így próbálunk vezekelni a bűneinkért, amivel csak az a baj, hogy a másik ezt nem feltétlenül érzi elegendő kompenzálásnak.

Ha a kapott ajándékot visszacseréljük valami másra, úgy ez az ajándék elutasításának egy viszonylag elfogadható formája. Az, hogy mennyi ember viszi vissza az ajándékot karácsony után a boltba (és nyilvánvalóan nemcsak azért, mert nem jó a mérete), jól mutatja, milyen sokan tévednek az ajándékvásárlásnál. Néha már-már azt kérdezi magától az ember, hogy létezik-e egyáltalán olyan ajándék, amit jó szívvel megtart magának az, aki kapja.
De milyen is az igazi, szeretetből adott ajándék?
Biztos, hogy az utolsó pillanatban, idegességgel, ide-oda rohangálva vásárolt ajándék nem ebbe a kategóriába tartozik. A szeretetből adott ajándék az, amikor őszintén kívánjuk, hogy az aki kapja, nagyon örüljön neki. Hogy szeretetből és a megfelelő ajándékot tudjuk adni, hogy azt kapja az egyén, amire szüksége van, jó ismerni az öt szeretet nyelvet. Pl. amihez nem kell sok pénz, az az ún. minőségi idő, az együtt töltött idő, amikor azt érezzük, hogy a másik csak ránk figyel, most mi vagyunk, a családtagok, a gyerekek a legfontosabbak. Nem a tévé mellett együtt eltöltött idő ez. Ki kell kapcsolni a tévét, kézművesedni a gyerekekkel, közösen sütni a süteményeket, ajándékokat barkácsolni, beszélgetni, társasjátékozni, kinn sétálni az ünnepi díszbe öltözött utcákon, vagy ha a természet is úgy akarja, a hóval betakart parkban. Az ajándékozás is a szeretet nyelvek egyike, azt fejezi ki, hogy „gondolt rám”, „eszébe jutottam”. Az örömteli adok-kapok ajándékozásban nagyon fontos, hogy az ajándékhoz ne kötődjön semmilyen elvárás, titkos motívum, elkötelezettség. Például, ha a szülő a gyerekének hangszert vesz ajándékba, nem azért, mert az nagyon szeretné azt, hanem azért mert elhatározta, hogy jó lenne, ha megtanulna játszani rajta.

Ne feledkezzünk meg arról se, hogy az ajándékoknak rejtett üzenete is van a másik iránt, megmutatja, hogy mit gondolunk a másikról.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.