Menü

Miért ne szólj bele más dolgába?

1. Mert rossz benyomást keltesz másokban

Nem rossz dolog, ha a körülöttünk folyó dolgok nagy részéről tudomásunk van. Az sem baj, ha a minket érintő dolgokról megvan a véleményünk. De az, hogy hogyan kezeljük ezeket a dolgokat, az árulkodik a természetünkről. Még ha nem is rosszindulat vezérel minket, a külvilág számára úgy tűnhet, hogy így van. Ez a benyomás pedig, mint egy bélyeg, hosszú időn keresztül ott fog éktelenkedni rajtunk.

2. Mert rosszabbra fordíthatod a dolgok állását

A különböző esetekben nem érintett, külső személyek, habár objektívebben látják a dolgokat, sokkal vakmerőbb megoldásokat javasolnak, mint amilyeneket ők maguk megtennének. Az ok egyszerű: számukra a kimondott szavaknak nincs tétje, az ő életükre nincs hatása az elhangzottaknak. Így a javaslatok is jóval bátrabbak. Csakhogy abba mégsem gondolnak bele a tanácsadók, hogy a kimondott szavaikat követő tetteknek valódi következményei lesznek. Ezért sokszor csak meglepődve tapasztalják, hogy az általuk adott tippek csak még nagyobb galibát okoztak, mint amekkora eredetileg is fennállt.

3. Objektivitás mögé bújva, szubjektív élményeidtől befolyásolva alkothatsz elfogult véleményt

A tanácsadó személyek életében is történnek meghatározó dolgok. Ezek akkor is nyomot hagynak bennük, ha nem veszik észre. Minden ilyen apró benyomás pedig személyessé teszi még a kevésbé személyes ügyeket is. Saját érzelmeiket, félelmeiket vetíthetik ki másokra, végül pedig teljesen elválnak a realitástól. Ez megnehezíti a saját életüket, és azért is, akinek a tanácsot adják. Mindenképpen kerülendő magatartás az érzelmi elragadtatás, hiszen az a lényeg, hogy reálisan lássuk a helyzetet, és tisztázzuk magunkban, hogy az élethelyzeteink, bár hasonlóak, nem pontosan ugyanazok, mint a társainkéi. Ennél fogva nem szabad, hogy a saját elfogult tapasztalataink hatással legyenek mások életére.

4. Rossz lelkiismeretet okoz

Biztosan ismerős az "ezt nem kellett volna kimondanom" - érzés, amely sokféle okból eredhet. Az azonban valóban gyakori, hogy jó szándékkal javaslunk valamit, aminek a vége kész katasztrófa lesz. Ilyenkor pedig napokig az önvád mély mocsarába taszítjuk magunkat. A probléma csak az, hogy így sem a mi gondunk, sem mások gondja nem oldódik meg. Érdemes inkább bölcsen hallgatni, így nem lőhetünk mellé, és a bűntudat is elkerülhet bennünket.

Természetesen a fentebbi állítások a kéretlen tanácsokra vonatkoznak. Nem kell feltétlenül teljesen függetleníteni magunkat mások életétől. Ha kikérik a véleményünket, óvatosan teret engedhetünk a kérésnek, és adhatunk néhány jótanácsot. Azonban ekkor is fontos kihangsúlyozni, hogy senki sem ismer univerzális megoldást, ami biztosan jó lesz. A kimondott tanácsokat ugyanúgy emberek adják, akik tévedhetnek.

Varga Ágnes Kata

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.