Menü

Hasznos tanácsok időgazdálkodásra

Ebben a cikkben ismert és kevésbé ismert módszereket gyűjtöttem össze arról, hogy miként végezzünk el több, értékesebb feladatot úgy, hogy közben fittek maradjunk?

Hagyományos módszer: feladatlista írása

Ez a módszer hatékony lehet, de nem mindenkinek való. Honnan tudhatjuk, hogy számunkra nem működik a dolog? Nem tudunk kevesebbet felírni a listára 20 tételnél, majd frusztráltak vagyunk, ha a nap végére csak 3-at sikerül ebből megvalósítani. A listaírás egyik nagy hátránya, hogy minden aktivitásból, még a kellemes tevékenységekből is „feladat” lesz. Gyanakodjunk, ha már a „fél óra séta” vagy az „ebédszünet” is felkerült a feladatlistára. Ezek a tevékenységek elveszítik inspiratív, pozitív jellegüket, és rendszeresen el is maradnak, ha kötelezően végrehajtható feladatként vannak feltüntetve.

Pomodoro technika

A technika lényege, hogy 20-25 perces időintervallumokban dolgozunk, melyeket 5 perces szünet követ. A módszer a paradicsom alakú konyhai időzítőről kapta a nevét, de sokan a telefonjukon állítják be azt a rövid, de intenzív munkára fordítandó időszakot, amitől a hatékonyságot várják. A módszer azonban sokak számára túlságosan szigorú, és az 5 perces kötelező pihenő kifejezetten zavaró lehet, ha éppen nagy lendületben és ihletett állapotban vagyunk.

Feladat szerinti elosztás

Ez az időgazdálkodásnak az a módszere, amikor az elvégzendő feladatot beírjuk a naptárunkba, de a Pomodoro módszerrel ellentétben nem rendelünk hozzá 20-25 perces időintervallumokat, hanem annyi időt hagyunk rájuk, ameddig elkészülünk vele. Tulajdonképpen ez nem más, mint egy alternatív feladatlista. A probléma akkor áll elő, amikor rendszeresen alulértékeljük az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges időt, így a nap végére úgy érezzük: nem haladtunk semmivel.

Tematikus elosztás

Vegyük le a vállunkról a feladatok felsorolásának kötelességét, helyette gondolkodjunk témákban. Osszuk fel a hetet tematikusan, például a hétfő teljen a menedzsment témakörében, a kedd a termékfejlesztés körüli teendőkkel, stb. Ha munkánk nem teszi ezt lehetővé, akkor is feloszthatjuk a napunkat úgy, hogy a délelőttöt egy bizonyos témának szenteljük, délután egy másik dologra fókuszálunk, stb. Ezzel a módszerrel szabadságot adunk magunknak arra, hogy egy bizonyos területen előrelépést érjünk el anélkül, hogy görcsösen a feladatok befejezésére koncentrálnánk.

A legnehezebb munkával kezdeni a napot

A módszer lényege, hogy az előttünk tornyosuló feladatok közül a legnehezebbet vesszük előre abban a reményben, hogy gyorsabban és hatékonyabban végzünk vele, hiszen frissek vagyunk. Van, aki számára azonban a nehezebb vagy rettegett feladat azt jelenti, hogy ennek elvégzéséhez kell a legtöbb idő és gondolkodás, vagyis nagyobb eséllyel esnek bele a maximalizmus csapdájába és a kelleténél több időt szánnak rá. Gyakran az egész nap elmegy vele, és nem leszünk olyan hatékonyak, mintha előtte a rutinfeladatokat kisöpörtük volna.

Alternatív módszer: Azzal a feladattal kezdeni a napot, ami a legnagyobb elégedettséget okozza

A legtöbb munkavállaló akkor a leghatékonyabb, amikor magabiztos. A magabiztosság fokozására pedig kiváló módszer, ha sok kisebb, könnyebb feladatot ki tudunk húzni a „listáról”, így az a jó érzésünk van, hogy haladunk. Különösen, hogy még a legnehezebb feladatokat is le lehet bontani kisebb, könnyebb munkákra, így kevésbé tűnnek majd félelmetesnek.

Az időgazdálkodás előnyei

• már maga a stressz természetének a megismerése, feszültség csökkenéséhez vezet

• az időgazdálkodási rendszer alkalmazása hatékonyabb munkát eredményez

• így megelőzhető és kezelhető a mindennapi stressz

• ezáltal javul a teljesítmény, csökken a hibák száma

• munkavállaló kiegyensúlyozottá, motiválttá válik

Ne halogass, válts bátran technikát a sikeresség érdekében!

Szerző :Udvari Fanni

"Gyógyító" közhelyek

Ha az a mondat hangzik el, hogy "majd az idő minden sebet begyógyít", vagy, hogy "úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna", akkor a legtöbben csak legyintünk, hogy ezek közhelyek. Mégis krízishelyzetekben gyakran nyúlunk klisésnek hangzó mondatokhoz, hogy jobban érezzük magunkat. Van jelentősége ezeknek? Valóban jótékony hatásuk van a sokszor hangoztatott, általános igazságoknak?

Egyetem környezettudatosabban

Egyetemistának lenni önmagában is egy kihívás. Az önállósodás köztes állapota, rengeteg nehézséggel. Sokan ilyenkor egyáltalán nem figyelnek az életvitelükre, pedig sokat tehetnek a maguk és környezetük egészségéért. A környezetünk védelméért pedig nem is kell olyan gyökeresen megváltoznunk.

Amikor nem akarunk edzőterembe menni

Előfordul olykor, hogy a munkánk miatt pillanatnyilag, esetleg huzamosabb ideig nem tudunk eljutni egy edzőterembe, esetleg csak lustábbak vagyunk kimozdulni otthonról, pláne ilyenkor télen. Erre az eshetőségre érdemes időben felkészülni, és beszerezni olyan, edzéshez használt kellékeket, amik egyrészt hasznosak, másrészt nem foglalnak nagy helyet otthon, legalábbis ha nincs rá nagy hely, és mégis, hatékonyan lehet velük edzeni.

A fiatalokat jobban érdekli, hogy néznek ki, mint az egészségük

A testképzavar nem újkeletű, azonban az félelmetes, hogy a fiatalok többsége azzal foglalkozik, hogy ebédszünetben – iskolai menza kínálatát elutasítva – valami gyors megoldással (péksütemény, chipsz, kóla, cukros szénsavas üdítő, pizza) orvosolja az éhségét. Az számít, hogy gyorsan és kényelmesen jóllakjanak, de az, hogy mit esznek, azzal nem foglalkoznak.

A média és az étkezés

Napjainkban a média és a közösségi oldalak hatása az életünkre tagadhatatlanná vált. A zenei ízlésünk, az öltözködésünk, a stílusunk mind nagyban függ attól, amit a tévében vagy az internet világában tapasztalunk. Ez az étkezésünkre is vonatkozik, melyet impliciten és expliciten egyaránt befolyásol a virtuális világ.