Menü

Kávézok, tehát vagyok

A kávé, mint ital több száz éve jelen van az európai kultúrájú ember életében, azonban – mondhatni – kultuszi rangra csak az elmúlt században emelkedett. A kávézás már szinte minden felnőtt reggeli rituáléjának része, elmaradhatatlan eleme, ami nélkül „nem tudunk igazán felébredni”.

Jó a kávé?

Az elmúlt évtizedek kutatásai egyre inkább olyan eredményekkel szolgáltak, amik a kávét, mint az egészség megőrzését elősegítő italt tüntették fel ellentétben a nyolcvanas évektől élő szemlélettel, miszerint a napi ötnél több kávé nagyobb eséllyel okoz koszorúér-problémákat. Természetesen ehhez hozzájárul az életmód is, a megfelelő táplálékok fogyasztása és a rendszeres mozgás.

A dietetikusok szerint a rendszeresen kávézók esetében kisebb az esélye például a cukorbetegség kialakulásának. Emellett kimutatták a fogvédelemre gyakorolt pozitív hatását, a mozgás utáni izomláz fájdalmának csökkentését és a menstruációs görcsöknél is segítség lehet.

Más kutatások szerint, a rendszeres kávéfogyasztó nagyobb eséllyel él hosszabb életét. Az Egyesült Királyságban tartott felmérésen fél millió ember vett részt, akiknek majdnem 80%-a kávézott, a kutatás ideje 10 év volt. Az eredmények azt mutatták ki, hogy a napi 2-5 csésze kávét ivók a vizsgált idő alatt 12 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg, mint akik egyáltalán nem ittak. Az érték pedig növekedett a kávé minél nagyobb arányával. Természetesen az eredményben nem csak a kávé-ivás játszik közre, azonban az ismét nyilvánvaló lett, hogy a kávé jó hatással van a szervezetre.

A kávé mindamellett, hogy több pozitív hatást is gyakorol az egészségünkre, lehetnek kevésbé kedvező következményei is. A kulcs a megfelelő mennyiségben van. A felelőtlen kávéfogyasztóknál növeli a szívkárosodás esélyét és a stresszt is, valamint csontritkuláshoz is vezethet.

Hogyan kávézzunk?

Kevesen vannak, akik a kávét csak feketén isszák, legtöbben tej, cukor és egyéb ízesítők kíséretében fogyasztják. Itt is fontos figyelni a mennyiségre, mivel a túl sok cukor is több káros következménnyel járhat az egészségünkre nézve. Érdemes kipróbálni a mézes ízesítést, ami ugyanúgy ellensúlyozni tudja a kávé keserűségét, ám sokkal egészségesebb.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.