Menü

Kávézok, tehát vagyok

A kávé, mint ital több száz éve jelen van az európai kultúrájú ember életében, azonban – mondhatni – kultuszi rangra csak az elmúlt században emelkedett. A kávézás már szinte minden felnőtt reggeli rituáléjának része, elmaradhatatlan eleme, ami nélkül „nem tudunk igazán felébredni”.

Jó a kávé?

Az elmúlt évtizedek kutatásai egyre inkább olyan eredményekkel szolgáltak, amik a kávét, mint az egészség megőrzését elősegítő italt tüntették fel ellentétben a nyolcvanas évektől élő szemlélettel, miszerint a napi ötnél több kávé nagyobb eséllyel okoz koszorúér-problémákat. Természetesen ehhez hozzájárul az életmód is, a megfelelő táplálékok fogyasztása és a rendszeres mozgás.

A dietetikusok szerint a rendszeresen kávézók esetében kisebb az esélye például a cukorbetegség kialakulásának. Emellett kimutatták a fogvédelemre gyakorolt pozitív hatását, a mozgás utáni izomláz fájdalmának csökkentését és a menstruációs görcsöknél is segítség lehet.

Más kutatások szerint, a rendszeres kávéfogyasztó nagyobb eséllyel él hosszabb életét. Az Egyesült Királyságban tartott felmérésen fél millió ember vett részt, akiknek majdnem 80%-a kávézott, a kutatás ideje 10 év volt. Az eredmények azt mutatták ki, hogy a napi 2-5 csésze kávét ivók a vizsgált idő alatt 12 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg, mint akik egyáltalán nem ittak. Az érték pedig növekedett a kávé minél nagyobb arányával. Természetesen az eredményben nem csak a kávé-ivás játszik közre, azonban az ismét nyilvánvaló lett, hogy a kávé jó hatással van a szervezetre.

A kávé mindamellett, hogy több pozitív hatást is gyakorol az egészségünkre, lehetnek kevésbé kedvező következményei is. A kulcs a megfelelő mennyiségben van. A felelőtlen kávéfogyasztóknál növeli a szívkárosodás esélyét és a stresszt is, valamint csontritkuláshoz is vezethet.

Hogyan kávézzunk?

Kevesen vannak, akik a kávét csak feketén isszák, legtöbben tej, cukor és egyéb ízesítők kíséretében fogyasztják. Itt is fontos figyelni a mennyiségre, mivel a túl sok cukor is több káros következménnyel járhat az egészségünkre nézve. Érdemes kipróbálni a mézes ízesítést, ami ugyanúgy ellensúlyozni tudja a kávé keserűségét, ám sokkal egészségesebb.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

A manuálterápia szerepe és pozitív hatásai a mozgásszervi rehabilitációban

A manuálterápia egy olyan speciális gyógyászati módszer, amely a mozgásszervi panaszok mechanikai kiváltó okait célozza meg kézzel végzett technikákkal. Nem tévesztendő össze a sima masszázzsal, hiszen itt az orvos vagy gyógytornász célzott fogásokkal állítja helyre az ízületek és a gerinc mozgás szabadságát.