A kudarc kezelésének pszichológiája
- Dátum: 2020.01.19., 06:45
- Udvari Fanni
- élet, erőnlét, erősítés, fájdalom, gyötrelem, hit, kudarc, pszichológia, tudatosság
A kudarc által tanulhatunk. Erre kiváló példa Thomas Alva Edison, aki több mint tízezer sikertelen kísérletet követően alkotta meg az izzólámpát. Mikor firtatták a kudarcainak a nagy számát, ő csak ennyit válaszolt; „Nem vallottam kudarcot, csupán találtam tízezer módot, ahogy nem működik.”. Alázatos és tanítható mentalitással a hibáink nagyszerű tanítónak bizonyulnak. A hiba önmagában nem rossz. Magában hordozza a lehetőséget, hogy újabb próbát tegyünk, miután levontuk a tanulságokat, és néhány helyen változtattunk. A probléma abból adódik, amikor ugyanazt csináljuk és más kimenetelt várunk tőle. Nem véletlen, hogy sokan nem tudnak megszabadulni bizonyos gondjaiktól - párkapcsolati, pénzügyi. Mert csak ideiglenesen oldják meg őket, átmeneti megoldást keresnek, és találnak, a probléma pedig időről időre visszatér hozzájuk. Ez mindaddig így is lesz, amíg fel nem nőnek a feladathoz, és rendbe nem teszik a kérdéses területet.

A kudarc fejleszti a jellemünket. Szokták mondani, hogy a bajban ismerkszik meg igazán az ember. Akkor mutatkozik meg az emberi nagyságunk, amikor krízis van. Ha fel kell vállalni egy konfliktust, ha meg kell hozni egy kemény döntést, ha bajba kerülünk, vagy épp mások kerülnek bajba, és számítanának ránk. Ekkor méretik meg a tartásunk. Ahogy a pálma is teher alatt nő, úgy mi magunk is, akkor léphetünk egy következő belső fejlődési szintre, ha a korlátainkon túl lépünk. Hogyan viseljük a csalódásokat, az élet elutasításait? Összeomlunk vagy méltósággal kelünk fel a földről, poroljuk le magunkat és sétálunk tovább. Erősebben, okosabban, megfelelő kiállással. Sophie Magory gondolatával; „Ha padlón vagy, szedj fel onnan valamit!”.
A kudarc hitünkben megerősíthet. Hinni olyan dolgokban szokás, amelyeket kézzel fogható valójában nem érzékelünk. Hiszünk a természetfelettiben, a vágyaink teljesülésében, a szebb jövőnkben. Már aki. Mind olyasmi, amely a gondolkozásunkból ered. Kizárólag belülről fakad, és nem a relatív meggyőződésünkből. Ez a képzeletünk ereje, az alkotó elme alapja, az emberiség kreatív erőforrása. Hitünk segítségével tudunk feltalálni, létrehozni, elérni. És főként akkor nehéz megőrizni ezt a habitust, amikor nem mennek jól a dolgaink. Ekkor van a legnagyobb szükségünk a hitünkre, a reményünkre. Bízzunk magunkban, mert már eljutottunk valameddig, és a tudásunk megvan ahhoz, hogy korrekcióval meghaladjuk az előttünk tornyosuló akadályt. Higgyünk magunkban, és a már megszerzett képességeinkben.

A kudarc lehetséges értelmezései
Azok az emberek, akik a változtathatatlan adottságokban hisznek, és sürgeti őket az idő a sikerek elérésére, céljuk beteljesedésekor az elégedettségnél, büszkeségnél többet éreznek. A felsőbbrendűség eszenciája hatja át őket, mivel adottságaik állandónak hitt volta azt jelenti számukra, hogy különbek embertársaiknál.
Mindezzel együtt az effajta én-tudat igen veszélyes lehet: ha csupán akkor vagyunk valakik, mikor sikeresek vagyunk, mi történik kudarcaink esetén? A kudarc élmény adott történésből (kudarcot vallottam) identitássá transzformálódik (én magam vagyok a kudarc). A rögzült tudatú személyek esetében különösen így van ez, mindazonáltal még a termékeny tudat számára is fájdalmas a sikertelenség élménye. Olyan probléma ez, amellyel szembe kell néznünk, fel kell dolgoznunk, tanulnunk kell belőle.

A kudarc azonban semmi esetre sem határozhat meg bennünket. Túl azon, hogy a rögzült tudat nem ad receptet a kudarckezelésre, s ezért traumatikus hatása lehet.
Szerző :Udvari Fanni
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.