Menü

A kudarc kezelésének pszichológiája

A kudarc által tanulhatunk. Erre kiváló példa Thomas Alva Edison, aki több mint tízezer sikertelen kísérletet követően alkotta meg az izzólámpát. Mikor firtatták a kudarcainak a nagy számát, ő csak ennyit válaszolt; „Nem vallottam kudarcot, csupán találtam tízezer módot, ahogy nem működik.”. Alázatos és tanítható mentalitással a hibáink nagyszerű tanítónak bizonyulnak. A hiba önmagában nem rossz. Magában hordozza a lehetőséget, hogy újabb próbát tegyünk, miután levontuk a tanulságokat, és néhány helyen változtattunk. A probléma abból adódik, amikor ugyanazt csináljuk és más kimenetelt várunk tőle. Nem véletlen, hogy sokan nem tudnak megszabadulni bizonyos gondjaiktól - párkapcsolati, pénzügyi. Mert csak ideiglenesen oldják meg őket, átmeneti megoldást keresnek, és találnak, a probléma pedig időről időre visszatér hozzájuk. Ez mindaddig így is lesz, amíg fel nem nőnek a feladathoz, és rendbe nem teszik a kérdéses területet.

A kudarc fejleszti a jellemünket. Szokták mondani, hogy a bajban ismerkszik meg igazán az ember. Akkor mutatkozik meg az emberi nagyságunk, amikor krízis van. Ha fel kell vállalni egy konfliktust, ha meg kell hozni egy kemény döntést, ha bajba kerülünk, vagy épp mások kerülnek bajba, és számítanának ránk. Ekkor méretik meg a tartásunk. Ahogy a pálma is teher alatt nő, úgy mi magunk is, akkor léphetünk egy következő belső fejlődési szintre, ha a korlátainkon túl lépünk. Hogyan viseljük a csalódásokat, az élet elutasításait? Összeomlunk vagy méltósággal kelünk fel a földről, poroljuk le magunkat és sétálunk tovább. Erősebben, okosabban, megfelelő kiállással. Sophie Magory gondolatával; „Ha padlón vagy, szedj fel onnan valamit!”.

A kudarc hitünkben megerősíthet. Hinni olyan dolgokban szokás, amelyeket kézzel fogható valójában nem érzékelünk. Hiszünk a természetfelettiben, a vágyaink teljesülésében, a szebb jövőnkben. Már aki. Mind olyasmi, amely a gondolkozásunkból ered. Kizárólag belülről fakad, és nem a relatív meggyőződésünkből. Ez a képzeletünk ereje, az alkotó elme alapja, az emberiség kreatív erőforrása. Hitünk segítségével tudunk feltalálni, létrehozni, elérni. És főként akkor nehéz megőrizni ezt a habitust, amikor nem mennek jól a dolgaink. Ekkor van a legnagyobb szükségünk a hitünkre, a reményünkre. Bízzunk magunkban, mert már eljutottunk valameddig, és a tudásunk megvan ahhoz, hogy korrekcióval meghaladjuk az előttünk tornyosuló akadályt. Higgyünk magunkban, és a már megszerzett képességeinkben.

A kudarc lehetséges értelmezései

Azok az emberek, akik a változtathatatlan adottságokban hisznek, és sürgeti őket az idő a sikerek elérésére, céljuk beteljesedésekor az elégedettségnél, büszkeségnél többet éreznek. A felsőbbrendűség eszenciája hatja át őket, mivel adottságaik állandónak hitt volta azt jelenti számukra, hogy különbek embertársaiknál.

Mindezzel együtt az effajta én-tudat igen veszélyes lehet: ha csupán akkor vagyunk valakik, mikor sikeresek vagyunk, mi történik kudarcaink esetén? A kudarc élmény adott történésből (kudarcot vallottam) identitássá transzformálódik (én magam vagyok a kudarc). A rögzült tudatú személyek esetében különösen így van ez, mindazonáltal még a termékeny tudat számára is fájdalmas a sikertelenség élménye. Olyan probléma ez, amellyel szembe kell néznünk, fel kell dolgoznunk, tanulnunk kell belőle.

A kudarc azonban semmi esetre sem határozhat meg bennünket. Túl azon, hogy a rögzült tudat nem ad receptet a kudarckezelésre, s ezért traumatikus hatása lehet.

Szerző :Udvari Fanni

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.