Az ellenállás hétköznapi kezelése

Az ellenállás a saját magunk által létrehozott és konzervált láthatatlan, személytelen és igen szívós kényszerítő erő, amelynek egyedüli célja, hogy akadályozza a munkánkat, azt, hogy a legjobbat legyünk képesek kihozni magunkból, hogy a szakmai kompetencia, a tisztesség és a nagylelkűség következő szintjére léphessünk.

1. KEZDD AZ ELEJÉN!

Most tényleg. Csak kezdd el azzal, ami a lista elején van, mert amint belelendülsz, már könnyebb lesz folytatni. Néha az első lépés megtétele a legnehezebb, utána már van, hogy könnyebben megy, és csak azt veszed észre, hogy pipálsz, pipálsz és pipálsz. Sorsolós játék: csukott szemmel bökj valamelyik teendődre a listán. Ha olyan jött ki, aminél az jutott eszedbe, hogy “de jó, hogy ez lett!”, akkor csináld meg azt. Ha arra gondolsz, hogy “jaj, de kár, inkább csináltam volna helyette a másikat”, akkor meg csináld a másikat. Máris tudod, hol az “eleje”. :))

2. KEZDD EL… VALAHOL!

Nem kell lineárisan haladnod — ez főleg az írásra igaz. Akár nehéz levél, önéletrajz, esszé, szakdolgozat vagy bármi más előtt állsz, kezdd el írni azt a részét, amihez épp ihleted van. Majd visszakanyarodsz az elejére később. Ez is a maximalizmushoz kötődik: szépen sorban kell haladni, mert úgy “illik”… fenébe az illemmel, ha nem hagy dolgozni! ;)

3. KEZDD A LEGNEHEZEBBEL!

Ez a béka-effektus: ha túl vagy az aznapi legijesztőbb mumusfeladaton, nem nyomja egész nap a válladat, és felszabadulsz. A békáról a halogatós cikkben írtam bővebben, és jegyzetlapot is készítettem hozzá. ;)

4. KEZDD AZZAL, AMI A LEGJOBBAN MEGÉRI!

Apró teendő, de változtat a hangulatodon, és ezáltal a munkamorálodon is? Ne blicceld el! Hogy ez most az ágyazás, a rendes sminkelés, öt perc kávézás nyugiban, fogmosás reggeli után, vagy nagy nyújtózás a nyitott levegőnél, az mindegy. Te ismered a legjobban a napi teendőidet, biztos van köztük olyan, ami után jobban érzed magad — rend lesz, felfrissülsz, jobban kontrollban érzed magad. Fogd fel befektetésnek: többet nyersz az elvégzett teendő hozadékával (jó hangulat, nyugodtabb munkakörnyezet), mint amit azzal a felszabaduló 2-3 perccel nyernél, ha nem végeznéd el egyáltalán.

5. KEZDD AZZAL, AMI NÉLKÜL NEM TUDSZ TOVÁBBMENNI!

Ha összefüggő, egymásra épülő feladataid vannak, egyértelmű, hogy van egy első, ami után következik a második, és így tovább. De néha az egymáshoz nem kapcsolódó teendők között is van összefüggés, előfeltételes sorrend. Ha észreveszed ezeket a viszonyokat, ki tudsz alakítani egy időrendi sorrendet, ami alapján már elkezdheted felfejteni a teendők gyöngysorát. Banális példa: ha nem öltözöl fel, nem tudod levinni a szemetet. Ha nem tudod levinni a szemetet, nincs hova pucolni a krumplit, nem tudod elkezdeni az ebédet… Amint folyamatokban gondolkodsz, látni fogod, hogy hol akadt el a lánc. Így nem össze-vissza ugrálva, akár magadat hátráltatva haladsz (ami felesleges időt és energiát vesz el tőled), hanem hatékonyabb leszel, és egy kis gondolkodással a saját munkádat támogatod.

6. KEZDD AZZAL, AMI UTÁNA ELVAN MAGÁTÓL!

Ide jöhet minden olyan feladat, ami részben önjáró, és nem kell mellé folyamatos felügyelet. Például elindítasz egy adag mosást (és a mosógép mos, amíg te mást csinálsz), bekeversz egy adag sütit (és a tészta kel, amíg te mást csinálsz), felteszel főni valamit a kuktában (és az fő, amíg te mást csinálsz). De nem csak házimunkára vonatkozik ez: válaszolj egy e-mailre, és adj meg egy olyan infót, ami a másiknak szükséges ahhoz, hogy tovább dolgozhasson. Ha “átpasszolod a labdát” a másik térfélre, addig sem nálad van. Telefonálj, küldd át, add le a rendelést, válaszolj, és pipa. Így párhuzamosan több dologgal tudsz minimális erőfeszítéssel, érdemben haladni, ami a legjobb szupererő.

A Maslow-piramis csúcsa, az önmegvalósítás, az önátadás, a megosztás vágya, a hit valamiben, ami nagyobb, mint mi vagyunk, az értelmes munka ígérete, a küldetés, a képességek és a kihívások tökéletes összhangja, a gyerekkori álmok, legmélyebb ösztönök.

Szerző : Udvari Fanni