"Gyógyító" közhelyek
- Dátum: 2020.01.24., 00:25
- Varga Ágnes Kata
- életszemlélet, elme, felelősség, gyakorlat, gyógyulás, közhely, lélek, magyarázat, nyugalom, önvédelem, szállóigék, szemlélet, szólás, tanács, tudás, védelem
A szólások, közmondások, szállóigék és egyéb állandó nyelvi formák az élet alapigazságainak megfogalmazása céljából jöttek létre. Olyanok, mint egy lélektani recept, vagy egy mantra, amit elmondhatunk, ha rosszul áll a szénánk. És persze, kiválóan jön olyan esetekben, amikor valaki más van nehéz helyzetben, esetleg bajban, és a mi tanácsunkat kérné. Egy ilyen kérésre, ha közhelyes mondással reagálunk, azzal gyakorlatilag semmit nem teszünk. Rendkívül óvatos és megfontolt lépés, minimális felelősséggel. Mondunk valamit, talán meg is nyugtatjuk vele az illetőt, de semmi olyanra nem biztatjuk, ami balul is elsülhet. Semmi olyan, amire később visszautalhatnak.
Ha alaposabban belegondolunk, lényegében a közismert mondások hajtogatása egy önvédelmi mechanizmus része is lehet. Csak figyeljük meg, milyen egyszerűen vágjuk rá egy általunk elkövetett hibára azt, hogy "minden úgy történt, ahogyan történnie kellett". Könnyű úgy elhárítani a ránk háruló felelősséget, hogy "ez így volt megírva". Elvégre, ha mi csak végrehajtók vagyunk egy nálunk magasabb hatalom élet-tervében, akkor hogyan is hibáztathatna bennünket bárki?
Vannak azok a közhellyé vált mondatok, amelyek pedig azt a célt szolgálják, hogy motiváljanak bennünket a céljaink elérésében. Ismerősen csenghetnek az olyan idézetek, hogy "Merj nagyot álmodni!", vagy "Semmi sem lehetetlen", vagy "Csak az bukhat el, aki meg sem próbálja". Valószínűleg ezeket azért szeretjük ismételgetni, hogy a kihívások jelentőségét megváltoztassuk. Szeretnénk, ha minden célunk elérése azon múlna, mennyi energiát fektetünk a hozzá vezető útba. Ezzel úgy érezzük, csökkentettünk a nehézségén, s egy lépéssel közelebb vagyunk hozzá. A probléma az, hogy sajnos ez nem minden esetben igaz, és ha nem kezeljük reálisan az ehhez hasonló kihívásokat, ha nem látjuk, hogy a nehézségeket nemcsak a mi hozzáállásunk alakítja ki, akkor elég könnyen eshetünk szerepzavarokba, vagy találkozhatunk önértékelési gondokkal, nem is beszélve a csalódásról.
A közhelyként számon tartott, minden élethelyzetre alkalmazható szólásoknak valóban van hatásuk az életszemléletünkre, ezáltal a lelki egészségünket is befolyásolják. Viszont nem érdemes azt várni, hogy az ilyen mondatok mindenre megadják a választ, és megfejtik az élet nagy rejtelmeit. Elvégre ezek is csak ugyanolyan emberek gondolatai, amilyenek mi is vagyunk.
Varga Ágnes Kata
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.