Lehet kerékpárral is vásárolni
Belátom, hogy vannak szituációk, amikor elengedhetetlen a városi forgalomban is a személyautó használata. Csak kevesektől várható el, hogy a téli fagyban tekerjenek, pláne ha még hóesés is párosul mellé. Gyakori ilyen indok azonban a bevásárlás, amit, ahogy mondjuk sokan (igen, olykor jómagam is), azért mondunk le, mert a sok cuccnak kell a hely, ami csak egy autóban van meg. Még azt is értem és megértem, hogy egy áru a nagy bevásárlóközpontokban esetleg olcsóbb lehet, mint a kis sarki élelmiszerboltban. Mindazonáltal érdemes átgondolnunk vásárlási szokásainkat is. Jelenleg adunk magunknak heti 1-2 nagybevásárlást, és ekkor valóban, tele tömjük a bevásárlókocsinkat, majd a saját autónkat is. Így valóban nem fér fel kerékpárra sehogy sem az, amit venni szeretnénk.
Elsősorban Hollandiában ismerik azokat a városi kerékpárokat, amelyeknek nem a hátulján, hanem az elején is van hely, akár egy nagyobb kosárnak is, és amelyben viszonylag kényelmesen szállíthatunk kisebb, de megfelelő mennyiségű árut. Magyarországon még nincs meg ennek a típusú kerékpárnak a kultúrája. A magyaroknál a csomagtartó speciálisan hátul van, bár a városi közlekedésben saját, nem reprezentatív felmérés szerint ez is kezd visszaszorulni (bár nem kapcsolódik szorosan a témához, de sok felnőtt kerékpárosnak elsődleges a felszerelhető gyermekülés hátulra).
Magyarországon, ha nem Budapest méretű a város, vagy esetleg nem magas hegyekre, dombokra kell felkaptatni, akkor ideális megoldás lehet egy bevásárláshoz egy “elöl kosaras” kerékpár, és még egy hátizsák a hátunkon, amibe szintén belefér még néhány dolog, amit a boltban veszünk. Ha tehát csak saját félelmeink akadályoznak meg abban, hogy belevágjunk ebbe, akkor érdemes megszabadulni ezektől a félelmektől, beszerezni egy elülső kosár feleszerelésére alkalmas kerékpárt, és először csak kisebb, majd fokozatosan nagyobb terhekkel hozzászoktatni magunkat a bevásárláshoz. Egyébként én magam nem szeretem, éppen ezért nem is javaslom a hátsó csomagtartókat. Könnyebben leesnek onnan a szállított dolgok, és lopni is könnyebb, ha állunk egy lámpánál.
Mit nyerhetünk mégis vele? Kevesebb szmog, nem kell dugóban ülnünk, parkolóhelyet keresni, és még spórolhatunk is.
A rage baiting jelensége és működése
Biztosan sokan találkozunk a közösségi médiás görgetés közben dühítő tartalmakkal. Úgymond van az internetnek egy sötét része, ahol az indulatot kiváltó videók tömkelege nem véletlen baleset, hanem tudatosan előállított termék. Legyenek ezek közúti balesetes klipek, állatkínzás vagy valamilyen látványos társadalmi normaszegés formájában.
Eső a Balatonnál? Így mentsd meg a nyaralást rossz időben
Balaton, július – mindenki napfényt, csobbanást és fagyit remél egy balatoni nyaraláson. De mi van akkor, ha beborul az ég, és a napokat eső, szél vagy hidegebb idő kíséri? Pánik helyett jöjjön a B-terv – mert a rossz idő nem jelenti azt, hogy unalmas napok várnak ránk.
Tisztelet a teremben: Amit minden sportolónak tudnia kell
Nincs írott szabály a konditermi viselkedésre, mégis van egyfajta etikett, amit illik vagy illene egy edzőteremben betartani, a zökkenőmentes egymás mellett edzés érdekében.
Amit megeszünk, őt megölheti – Miért nem etethetjük a kutyát akármivel?
A kutyák az ember legjobb barátai, és sok gazdi hajlamos „családtagként” kezelni kedvencét – ez természetes. Azonban amikor az étkezésről van szó, fontos megérteni, hogy a kutyák emésztőrendszere és táplálkozási igényei nagyon különböznek az emberekétől. A „csak egy falat nem árt” hozzáállás komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Miért nem szabad etetni a kutyákat bármivel?
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete
A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.