Lehet kerékpárral is vásárolni
Belátom, hogy vannak szituációk, amikor elengedhetetlen a városi forgalomban is a személyautó használata. Csak kevesektől várható el, hogy a téli fagyban tekerjenek, pláne ha még hóesés is párosul mellé. Gyakori ilyen indok azonban a bevásárlás, amit, ahogy mondjuk sokan (igen, olykor jómagam is), azért mondunk le, mert a sok cuccnak kell a hely, ami csak egy autóban van meg. Még azt is értem és megértem, hogy egy áru a nagy bevásárlóközpontokban esetleg olcsóbb lehet, mint a kis sarki élelmiszerboltban. Mindazonáltal érdemes átgondolnunk vásárlási szokásainkat is. Jelenleg adunk magunknak heti 1-2 nagybevásárlást, és ekkor valóban, tele tömjük a bevásárlókocsinkat, majd a saját autónkat is. Így valóban nem fér fel kerékpárra sehogy sem az, amit venni szeretnénk.
Elsősorban Hollandiában ismerik azokat a városi kerékpárokat, amelyeknek nem a hátulján, hanem az elején is van hely, akár egy nagyobb kosárnak is, és amelyben viszonylag kényelmesen szállíthatunk kisebb, de megfelelő mennyiségű árut. Magyarországon még nincs meg ennek a típusú kerékpárnak a kultúrája. A magyaroknál a csomagtartó speciálisan hátul van, bár a városi közlekedésben saját, nem reprezentatív felmérés szerint ez is kezd visszaszorulni (bár nem kapcsolódik szorosan a témához, de sok felnőtt kerékpárosnak elsődleges a felszerelhető gyermekülés hátulra).
Magyarországon, ha nem Budapest méretű a város, vagy esetleg nem magas hegyekre, dombokra kell felkaptatni, akkor ideális megoldás lehet egy bevásárláshoz egy “elöl kosaras” kerékpár, és még egy hátizsák a hátunkon, amibe szintén belefér még néhány dolog, amit a boltban veszünk. Ha tehát csak saját félelmeink akadályoznak meg abban, hogy belevágjunk ebbe, akkor érdemes megszabadulni ezektől a félelmektől, beszerezni egy elülső kosár feleszerelésére alkalmas kerékpárt, és először csak kisebb, majd fokozatosan nagyobb terhekkel hozzászoktatni magunkat a bevásárláshoz. Egyébként én magam nem szeretem, éppen ezért nem is javaslom a hátsó csomagtartókat. Könnyebben leesnek onnan a szállított dolgok, és lopni is könnyebb, ha állunk egy lámpánál.
Mit nyerhetünk mégis vele? Kevesebb szmog, nem kell dugóban ülnünk, parkolóhelyet keresni, és még spórolhatunk is.
A társasjáték terápiás ereje
A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.