Lehet kerékpárral is vásárolni
Belátom, hogy vannak szituációk, amikor elengedhetetlen a városi forgalomban is a személyautó használata. Csak kevesektől várható el, hogy a téli fagyban tekerjenek, pláne ha még hóesés is párosul mellé. Gyakori ilyen indok azonban a bevásárlás, amit, ahogy mondjuk sokan (igen, olykor jómagam is), azért mondunk le, mert a sok cuccnak kell a hely, ami csak egy autóban van meg. Még azt is értem és megértem, hogy egy áru a nagy bevásárlóközpontokban esetleg olcsóbb lehet, mint a kis sarki élelmiszerboltban. Mindazonáltal érdemes átgondolnunk vásárlási szokásainkat is. Jelenleg adunk magunknak heti 1-2 nagybevásárlást, és ekkor valóban, tele tömjük a bevásárlókocsinkat, majd a saját autónkat is. Így valóban nem fér fel kerékpárra sehogy sem az, amit venni szeretnénk.
Elsősorban Hollandiában ismerik azokat a városi kerékpárokat, amelyeknek nem a hátulján, hanem az elején is van hely, akár egy nagyobb kosárnak is, és amelyben viszonylag kényelmesen szállíthatunk kisebb, de megfelelő mennyiségű árut. Magyarországon még nincs meg ennek a típusú kerékpárnak a kultúrája. A magyaroknál a csomagtartó speciálisan hátul van, bár a városi közlekedésben saját, nem reprezentatív felmérés szerint ez is kezd visszaszorulni (bár nem kapcsolódik szorosan a témához, de sok felnőtt kerékpárosnak elsődleges a felszerelhető gyermekülés hátulra).
Magyarországon, ha nem Budapest méretű a város, vagy esetleg nem magas hegyekre, dombokra kell felkaptatni, akkor ideális megoldás lehet egy bevásárláshoz egy “elöl kosaras” kerékpár, és még egy hátizsák a hátunkon, amibe szintén belefér még néhány dolog, amit a boltban veszünk. Ha tehát csak saját félelmeink akadályoznak meg abban, hogy belevágjunk ebbe, akkor érdemes megszabadulni ezektől a félelmektől, beszerezni egy elülső kosár feleszerelésére alkalmas kerékpárt, és először csak kisebb, majd fokozatosan nagyobb terhekkel hozzászoktatni magunkat a bevásárláshoz. Egyébként én magam nem szeretem, éppen ezért nem is javaslom a hátsó csomagtartókat. Könnyebben leesnek onnan a szállított dolgok, és lopni is könnyebb, ha állunk egy lámpánál.
Mit nyerhetünk mégis vele? Kevesebb szmog, nem kell dugóban ülnünk, parkolóhelyet keresni, és még spórolhatunk is.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Egy nap Debrecenben – Ahol a történelem és a természet találkozik
Ha csak egy vagy két napod van Debrecenre, Magyarország második legnagyobb városára, akkor is mindent megtalálsz, amit egy rövid kirándulás során keresel. A város bőségesen kínál kultúrát, történelmet, nyugalmat és egy csipetnyi éjszakai pezsgést. Az ismert helyeken, mint a Nagytemplom, a Nagyerdő vagy a Déri tér, könnyű belefeledkezni a város hangulatába, és észre sem veszed, hogy milyen gyorsan elrepül a nap.