Menü

Élelmi rostok szerepe az egészség megőrzésében

A diétás rostok fogyasztása számos egészségügyi előnnyel jár. Az étrendi rostok fokozott bevitele szignifikánsan csökkenti a szívkoszorúér-betegség, a stroke, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás és bizonyos gyomor-bélrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A megemelt rostbevitel csökkenti a vérnyomást és a szérum koleszterinszintet, továbbá növeli az inzulinérzékenységet, ami különösen fontos cukorbetegség esetén. Az elhízottaknál a rostbevitel támogatja a fogyást, emellett számos gyomor-bélrendszeri betegség esetén is ajánlott, beleértve a következőket: reflux, nyombélfekély, divertikulitisz, székrekedés és aranyér. A prebiotikus rostok erősítik az immunrendszert. Az étrendi rost bevitele hasonló előnyöket biztosít a gyermekek számára, mint a felnőtteknél. A gyermekek és felnőttek számára ajánlott élelmi rostbevitel 1000 kcal/14 gramm.

Az elhízás, a cukorbetegség és egyéb gyomorpanaszok is megelőzhetőek rostban gazdag táplálkozással. Az élelmi rostok, köztük az útifűmaghéj (más néven psyllium) rendszeres fogyasztása bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri elváltozások, a cukorbetegség, valamint az elhízás gyakoriságát. Ennek egyszerű a magyarázata: a rostok késleltetik a szénhidrátok felszívódását, és növelik az inzulinérzékenységet, továbbá az étkezés utáni vércukorszint is kevésbé ugrik meg. Azzal, hogy ösztönzik a táplálék áthaladását a bélben, csökkenti a mérgező anyagok felszívódásának valószínűségét.

Melyek ezek az élettani hatások?

1. Vízkötő képesség

2. Toxikus anyagok megkötése

3. Az emésztő enzimek aktivitásának csökkentése

4. A felszívódás késleltetése

5. Epesavak megkötése

6. Szérumkoleszterin-szint csökkentése

7. A széklet tömegének növelése

A pektin a koleszterinszint csökkentésében, a cellulóz és a lignin a vastagbél funkció szabályozásában, a hemicellulóz és a pektin a zsírháztartásban játszik szerepet.

A rosthiányos táplálkozás veszélyei

1. Székrekedés

2. Divertikulózis (a vastagbélfal kiboltosulása)

3. Vastagbél polip és -rák

4. Epekőbetegség

5. Magas vérzsírszinttel járó kórképek

6. Elhízás

7. Cukorbetegség

Rostban gazdag élelmiszer forrásként tartjuk számon a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyereket és sütőipari termékeket. A zöldség- és főzelékfélék közül a petrezselyemgyökérnek, a sárgarépának, a karalábénak és a káposztaféléknek van magas rosttartalmuk. A gyümölcsökben leginkább a pektin fordul elő, s rosttartalmuk azért jelentős, mert viszonylag többet fogyasztunk belőlük.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.