Menü

Ne mérgezd a lelked! - se másét

Sokszor felesleges okoskodásnak hat, de mégis igaz, amikor a haragról megszemélyesítve beszélünk, és valamiféle szörnyetegnek tüntetjük fel. Hogy miért? Mert valóban képes önálló életre kelni, és befolyásolni a döntéseinket. Olyan, mintha folyamatosan ülne a vállunkon egy lény, ami rossz, meggondolatlan, hirtelen döntésekre késztet minket, és olyan reakciókat hoz ki belőlünk, amelyekre biztosan nem lennénk képesek higgadtan, tiszta fejjel. Miért tudja ennyire beárnyékolni a gondolkodásunkat a harag?

Mert a legősibb ösztöneinkhez tartozik. Késztetést érzünk arra, hogy igazságosan viselkedjünk, főképpen akkor, ha minket ér valamilyen negatív élmény. Igényünk van arra, hogy érvényesíthessük az igazunkat, és az önérzetünket pedig sérti, ha valaki elkövet ellenünk valamit. Lehet ez igen apró dolog is, mindenféle rossz szándék nélkül. Sokszor olyan dologért gerjedünk haragra, ami nem is minket érint, csak idegesít bennünket, és emiatt a személyünk elleni vétségnek gondoljuk. Ilyenkor a lehető legrosszabb, ha hirtelen haragtól vezérelve veszekedni kezdünk, hiszen elég lenne csak néhány percet várni, és máris másképpen gondolkodnánk a történtekről. Viszont nem is olyan egyszerű az emberi természetünket visszafogni.

A hirtelen harag, vagyis méreg vagy düh sokkal kevésbé káros, mint a hosszú távon is megmaradó, intenzív harag. Ez eredhet elfojtott érzelmekből, mélyebb traumákból, az önérvényesítés teljes hiányából, bizonytalanságból és kétségekből is. Általában egyetlen emberi kapcsolatra koncentrálódik maga az érzés, de többet is érint. Ugyanis aki egyvalaki iránt intenzív haragot vagy megvetést táplál, annak a többi érzéseire is negatív hatással lesz ez az állapot. Az ember sokkal ingerlékenyebbé válik, ha valami nyomasztja, márpedig a harag igen nyomasztó tud lenni. Ez az ingerlékenység több vitához is vezethet, amivel nemcsak azt érjük el, hogy a kapcsolataink minősége megromoljon, hanem másban is feszültséget gerjeszthetünk. Ezzel más kedélyállapotát is elronthatjuk.

Nem véletlen tehát, hogy a haragot méreghez és fertőzéshez is hasonlítják. Elég belőle egy csepp, ami utána terjedni kezd bennünk, és minden döntésünkben, kapcsolatunkban kifejezésre jut. Mindent befolyásolni kezd, és ha a kiváltó oka meg is szűnik, valamilyen szinten mégis nyomot hagy. Ezáltal szépen lassan megváltozik másokkal szemben is a viselkedésünk, amely nem ritkán a társainkban is egyféle haragot kelt. Így könnyebben továbbadjuk nekik azt, ami bennünket nyomaszt, mint gondolnánk. Ez pedig nagyon is kihatással lesz az ő kapcsolataikra. Persze, ez szélsőséges eset, és előfordul, hogy nem fogjuk a környezetünkben érzékelni a mi haragunk hatását, de az biztos, hogy a mi lelki állapotunkra hosszú távon nagyon rossz hatása van, és ez egy idő után másoknak is fel fog tűnni. Ha pedig nem szeretnénk másokat megbántani a viselkedésünkkel, érdemes találnunk egy módszert arra, hogy a mérgünket feloldjuk, megszüntessük, vagy legalább kezelni tudjuk.

Jelek, amelyek arra utalnak, hogy változtass valamin

Ha gyakran vagyunk nyugtalanok, vagy unatkozunk, az azt jelentheti, hogy kétségbeejtően nagy szükségünk van a változásra, hogy a lelkünk ismét elégtétellel teljen el. Nem kell feltétlen az egész életünket gyökerestől megváltoztatnunk, egy új hobbi, vagy edzésterv is kitöltheti a tátongó ürességet.

„Túl jó vagy hozzám” – és ami mögötte van

Az utóbbi években megnövekedett azoknak a száma, akiket depresszió, vagy valamilyen szorongásos probléma miatt kezeltek. A pszichológusok rendszeresen találkoznak olyan páciensekkel, akik nem tudják helyesen felmérni a saját személyiségük jelentőségét, esetleg nem rendelkeznek egészséges önképpel. Ez pedig nemcsak lélektani hatásokkal bír, de az emberi kapcsolatokat is nagyban befolyásolja.

Női hiszti - létezik?

Népszerű, ám kissé kerülendő téma manapság a nők és férfiak közti, főképpen hangulatbeli különbségek. Bár számos vicc alapul nemek közötti sztereotípiákon, mégis valahogy keserű nevetés kíséri csupán azokat. Szeretjük kerülni a komoly megnyilatkozást és véleményünk kinyilvánítását a témáról, pedig nem kellene. Érdemes beszélni róla, és néhány dologgal tisztába kerülni.

Pletyka

Egy frappáns mondatot olvastam a közösségi oldalon „nyugodtan hidd el, amit rólam pletykálnak, sőt, ha gondolod, még hozzá is tehetsz.” Mosolyogtam rajta, de sajnos kevés ember van, akit nem foglalkoztat, hogy mit mondanak róla mások. Ők viszont boldog emberek.

Olvass az emberekben!

A szem a lélek tükre – tartja a mondás. De, hiába is próbálunk figyelni magunkra, a testünk is mindent elárul jelenlegi lelkiállapotunkról. Ezek a non-verbális kommunikáció eszközei. Sok helyzetben érdemes megfigyelni a gesztust, a mimikát és a szakértők máris el tudják mesélni, hogy éppen hazudunk, szorongunk vagy csak feszültek vagyunk. Ezek általában tudatalatti “dolgok”, amiket nem nagyon tudunk kontrollálni.