Menü

Borderline személyiségzavar tünetei

A borderline személyiségzavarban szenvedők viselkedése szélsőséges, kiszámíthatatlan. Környezetük gyakran elviselhetetlennek érzi őket, ám a betegek is gyakran szenvednek éppen önmaguktól.

Stabilak az instabilitásban

A borderline személyiségzavarban szenvedők nehezen kezelik érzelmi, indulati életüket. Rendkívül gyakoriak a szélsőséges érzelmi megnyilvánulások. A végletekig képesek szeretni és gyűlölni, sokszor ugyanazt az embert. Mind depressziós, mind mániás tünetek előfordulhatnak.

Szinte állandó jelleggel szoronganak, viszont a szorongásoldókhoz nagyon gyorsan hozzászoknak. Kapcsolataikban is rendkívül változékonyak; hol erősen kötődnek, hol önállóságukat bizonygatják bármi áron. Irányításra, támogatásra szorulnak, de alig tűrik azt. Indulataikat nehezen, szinte egyáltalán nem tudják kontrollálni; gyakoriak az agresszív megnyilvánulások.Viselkedésük szélsőséges, kiszámíthatatlan. Indulatosak, gyakran manipulatívak, jeleneteket rendeznek, máskor visszahúzódóak, akár teljesen regresszív állapotba is kerülhetnek. Időnként pszichotikus tünetek is megjelenhetnek. Gyakran szenvednek éppen önmaguktól is, nincs stabil, kialakult énképük.

Milyen viselkedés jellemző a betegre? Hogyan érzi magát és miként látja az őt körülvevő világot?

A borderline zavarban szenvedő személyt a negatív érzelmek szabályozásában mutatkozó tartós nehézségek kínozzák. Például jellemző rá a negatív érzelmi ingerekre való nagyfokú érzékenység. Könnyen előfordulhat, hogy apró sérelemre is intenzív haraggal reagál. Érzései csak lassan csillapodnak. A határeseti személyiségzavarban szenvedő személy nagyon sebezhetőnek érzi magát, de ezért azonban rendszerint a környezetét hibáztatja. Irreális elvárásokat támaszt másokkal szemben. A saját érzelmi válaszok, gondolatok, hiedelmek és magatartások érvénytelenítésének, vagy fel nem ismerésének tendenciája jellemző a betegre. Irreálisan kívánalmakat támaszt önmagával szemben is. Ez együtt járhat szégyennel, öngyűlölettel és önmaga felé fordított haraggal is. A borderline zavar tünete az üresség érzése. Ennek megnyilvánulása lehet az önsebzés, vagy akár öngyilkosság is. Életét gyakori, stresszkeltő, negatív környezeti események, kapcsolat megszakadások és akadályok nehezítik. Ezekből néhányat az egyén diszfunkcionális életvitele okoz, másokat a szociális környezet, megint másokat pedig a sors vagy a véletlen. Jellemző még a negatív érzelmi válaszok gátlásának vagy túlkontrollálásának tendenciája, különösen ha az gyásszal vagy valamilyen veszteséggel kapcsolatos.

Összességében az indulat hatása alatt sokszor cselekszenek meggondolatlanul, felelőtlenül. Ez egy átfogó problémakör. A betegek egy részénél – sokaknál – az identitás éretlensége, zavara szexuális értelemben vett csapongásban nyilvánul meg, akár a partnerek nemét illetően is. A rossz stressztűrő képesség miatt a munkában is gondjaik támadhatnak, mert hiányzik a hosszú távú cél, amely egy identitáshoz tartozik: nincs meg bennük, hogy ez és ez akarok lenni, és ennek elérése érdekében még a nehézségek ellenére is megcsinálok valamit. Abbahagynak dolgokat, nem fejeznek be semmit, ami a karrierépítés, egy adott szakma elsajátítása szempontjából komoly gondokat eredményezhet.

A zavar pozitív oldala: eredeti és elragadó természet

A fentiekben ecsetelt személyiségzavarban szenvedőkre azonban gyakran jellemző a különleges tehetség. Sokszor különlegesen okosak, extrovertáltak, könnyen lelkesednek, energikusak és eredeti gondolkodásúak. Sok embert képesek magukkal ragadni, akik sokkal élénkebbnek érzik magukat az ilyen ember társaságában, mint máskor.

A borderline-típusú személyiségzavar kezdete általában a korai felnőttkorra tehető, de később is kialakulhat erős stressz, partnerkapcsolati válságok hatására. A pszichiáterhez forduló betegek 15-25%-ánál megállapítható ez a diagnózis. A krízisek kiváltója az elhagyástól való félelem (legyen az megalapozott vagy megalapozatlan), valamint a nagyon szoros, fenyegetésként megélt kapcsolat. E helyzeteknek köze van a kötődés és az autonómia elvesztésétől való félelem közötti ellentmondáshoz.

Pedig ez nagyon nem így van. Mindegyik fent említett pszichés probléma szakértő segítséget igényel – azt a pszichiáter dönti el, hogy milyen típusút –, de egy biztos: ha kezeletlen, sőt észrevétlen marad, az pokollá teszi a beteg és a környezete életét.

Szerző: Udvari Fanni

Amikor a saját sikereinkben sem tudunk hinni

„Biztos csak szerencsém volt”, „Előbb-utóbb rájönnek, hogy nem vagyok elég jó.” Ismerős gondolatok ezek azoknak, akik kívülről sikeresnek tűnnek, belül mégis bizonytalansággal küzdenek.

Újrakezdeni és megérkezni – Amikor a változás nem lezárás, hanem egy új kezdet

Vannak időszakok az életben, amikor úgy érezzük, valami véget ért. Egy munka, egy kapcsolat, egy életszakasz, egy megszokott napi rutin vagy akár egy régi elképzelés arról, hogyan kellene kinéznie az életünknek. A változás ilyenkor könnyen veszteségnek tűnik. Pedig ami elsőre lezárásnak látszik, később akár egy teljesen új fejezet kezdete is lehet.

Hogyan hatnak a növények a lelki egészségünkre?

A növények látványa és közelsége kellemesebbé teheti a környezetünket, miközben a közérzetünkre is kedvezően hatnak. Segítenek megnyugodni, kiszakadni a hétköznapok pörgéséből és kiegyensúlyozottabbá tenni az életünket.

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk

Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.