Borderline személyiségzavar tünetei
- Dátum: 2020.03.08., 20:58
- Udvari Fanni
- betegség, borderline, depresszió, érzelem, környezet, nárcisztikus, psziché, személyiség, szorongás lélek
A borderline személyiségzavarban szenvedők viselkedése szélsőséges, kiszámíthatatlan. Környezetük gyakran elviselhetetlennek érzi őket, ám a betegek is gyakran szenvednek éppen önmaguktól.
Stabilak az instabilitásban
A borderline személyiségzavarban szenvedők nehezen kezelik érzelmi, indulati életüket. Rendkívül gyakoriak a szélsőséges érzelmi megnyilvánulások. A végletekig képesek szeretni és gyűlölni, sokszor ugyanazt az embert. Mind depressziós, mind mániás tünetek előfordulhatnak.
Szinte állandó jelleggel szoronganak, viszont a szorongásoldókhoz nagyon gyorsan hozzászoknak. Kapcsolataikban is rendkívül változékonyak; hol erősen kötődnek, hol önállóságukat bizonygatják bármi áron. Irányításra, támogatásra szorulnak, de alig tűrik azt. Indulataikat nehezen, szinte egyáltalán nem tudják kontrollálni; gyakoriak az agresszív megnyilvánulások.Viselkedésük szélsőséges, kiszámíthatatlan. Indulatosak, gyakran manipulatívak, jeleneteket rendeznek, máskor visszahúzódóak, akár teljesen regresszív állapotba is kerülhetnek. Időnként pszichotikus tünetek is megjelenhetnek. Gyakran szenvednek éppen önmaguktól is, nincs stabil, kialakult énképük.
Milyen viselkedés jellemző a betegre? Hogyan érzi magát és miként látja az őt körülvevő világot?
A borderline zavarban szenvedő személyt a negatív érzelmek szabályozásában mutatkozó tartós nehézségek kínozzák. Például jellemző rá a negatív érzelmi ingerekre való nagyfokú érzékenység. Könnyen előfordulhat, hogy apró sérelemre is intenzív haraggal reagál. Érzései csak lassan csillapodnak. A határeseti személyiségzavarban szenvedő személy nagyon sebezhetőnek érzi magát, de ezért azonban rendszerint a környezetét hibáztatja. Irreális elvárásokat támaszt másokkal szemben. A saját érzelmi válaszok, gondolatok, hiedelmek és magatartások érvénytelenítésének, vagy fel nem ismerésének tendenciája jellemző a betegre. Irreálisan kívánalmakat támaszt önmagával szemben is. Ez együtt járhat szégyennel, öngyűlölettel és önmaga felé fordított haraggal is. A borderline zavar tünete az üresség érzése. Ennek megnyilvánulása lehet az önsebzés, vagy akár öngyilkosság is. Életét gyakori, stresszkeltő, negatív környezeti események, kapcsolat megszakadások és akadályok nehezítik. Ezekből néhányat az egyén diszfunkcionális életvitele okoz, másokat a szociális környezet, megint másokat pedig a sors vagy a véletlen. Jellemző még a negatív érzelmi válaszok gátlásának vagy túlkontrollálásának tendenciája, különösen ha az gyásszal vagy valamilyen veszteséggel kapcsolatos.
Összességében az indulat hatása alatt sokszor cselekszenek meggondolatlanul, felelőtlenül. Ez egy átfogó problémakör. A betegek egy részénél – sokaknál – az identitás éretlensége, zavara szexuális értelemben vett csapongásban nyilvánul meg, akár a partnerek nemét illetően is. A rossz stressztűrő képesség miatt a munkában is gondjaik támadhatnak, mert hiányzik a hosszú távú cél, amely egy identitáshoz tartozik: nincs meg bennük, hogy ez és ez akarok lenni, és ennek elérése érdekében még a nehézségek ellenére is megcsinálok valamit. Abbahagynak dolgokat, nem fejeznek be semmit, ami a karrierépítés, egy adott szakma elsajátítása szempontjából komoly gondokat eredményezhet.
A zavar pozitív oldala: eredeti és elragadó természet
A fentiekben ecsetelt személyiségzavarban szenvedőkre azonban gyakran jellemző a különleges tehetség. Sokszor különlegesen okosak, extrovertáltak, könnyen lelkesednek, energikusak és eredeti gondolkodásúak. Sok embert képesek magukkal ragadni, akik sokkal élénkebbnek érzik magukat az ilyen ember társaságában, mint máskor.
A borderline-típusú személyiségzavar kezdete általában a korai felnőttkorra tehető, de később is kialakulhat erős stressz, partnerkapcsolati válságok hatására. A pszichiáterhez forduló betegek 15-25%-ánál megállapítható ez a diagnózis. A krízisek kiváltója az elhagyástól való félelem (legyen az megalapozott vagy megalapozatlan), valamint a nagyon szoros, fenyegetésként megélt kapcsolat. E helyzeteknek köze van a kötődés és az autonómia elvesztésétől való félelem közötti ellentmondáshoz.
Pedig ez nagyon nem így van. Mindegyik fent említett pszichés probléma szakértő segítséget igényel – azt a pszichiáter dönti el, hogy milyen típusút –, de egy biztos: ha kezeletlen, sőt észrevétlen marad, az pokollá teszi a beteg és a környezete életét.
Szerző: Udvari Fanni
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.
Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.
A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.
A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.