Borderline személyiségzavar tünetei
- Dátum: 2020.03.08., 20:58
- Udvari Fanni
- betegség, borderline, depresszió, érzelem, környezet, nárcisztikus, psziché, személyiség, szorongás lélek
A borderline személyiségzavarban szenvedők viselkedése szélsőséges, kiszámíthatatlan. Környezetük gyakran elviselhetetlennek érzi őket, ám a betegek is gyakran szenvednek éppen önmaguktól.
Stabilak az instabilitásban
A borderline személyiségzavarban szenvedők nehezen kezelik érzelmi, indulati életüket. Rendkívül gyakoriak a szélsőséges érzelmi megnyilvánulások. A végletekig képesek szeretni és gyűlölni, sokszor ugyanazt az embert. Mind depressziós, mind mániás tünetek előfordulhatnak.
Szinte állandó jelleggel szoronganak, viszont a szorongásoldókhoz nagyon gyorsan hozzászoknak. Kapcsolataikban is rendkívül változékonyak; hol erősen kötődnek, hol önállóságukat bizonygatják bármi áron. Irányításra, támogatásra szorulnak, de alig tűrik azt. Indulataikat nehezen, szinte egyáltalán nem tudják kontrollálni; gyakoriak az agresszív megnyilvánulások.Viselkedésük szélsőséges, kiszámíthatatlan. Indulatosak, gyakran manipulatívak, jeleneteket rendeznek, máskor visszahúzódóak, akár teljesen regresszív állapotba is kerülhetnek. Időnként pszichotikus tünetek is megjelenhetnek. Gyakran szenvednek éppen önmaguktól is, nincs stabil, kialakult énképük.
Milyen viselkedés jellemző a betegre? Hogyan érzi magát és miként látja az őt körülvevő világot?
A borderline zavarban szenvedő személyt a negatív érzelmek szabályozásában mutatkozó tartós nehézségek kínozzák. Például jellemző rá a negatív érzelmi ingerekre való nagyfokú érzékenység. Könnyen előfordulhat, hogy apró sérelemre is intenzív haraggal reagál. Érzései csak lassan csillapodnak. A határeseti személyiségzavarban szenvedő személy nagyon sebezhetőnek érzi magát, de ezért azonban rendszerint a környezetét hibáztatja. Irreális elvárásokat támaszt másokkal szemben. A saját érzelmi válaszok, gondolatok, hiedelmek és magatartások érvénytelenítésének, vagy fel nem ismerésének tendenciája jellemző a betegre. Irreálisan kívánalmakat támaszt önmagával szemben is. Ez együtt járhat szégyennel, öngyűlölettel és önmaga felé fordított haraggal is. A borderline zavar tünete az üresség érzése. Ennek megnyilvánulása lehet az önsebzés, vagy akár öngyilkosság is. Életét gyakori, stresszkeltő, negatív környezeti események, kapcsolat megszakadások és akadályok nehezítik. Ezekből néhányat az egyén diszfunkcionális életvitele okoz, másokat a szociális környezet, megint másokat pedig a sors vagy a véletlen. Jellemző még a negatív érzelmi válaszok gátlásának vagy túlkontrollálásának tendenciája, különösen ha az gyásszal vagy valamilyen veszteséggel kapcsolatos.
Összességében az indulat hatása alatt sokszor cselekszenek meggondolatlanul, felelőtlenül. Ez egy átfogó problémakör. A betegek egy részénél – sokaknál – az identitás éretlensége, zavara szexuális értelemben vett csapongásban nyilvánul meg, akár a partnerek nemét illetően is. A rossz stressztűrő képesség miatt a munkában is gondjaik támadhatnak, mert hiányzik a hosszú távú cél, amely egy identitáshoz tartozik: nincs meg bennük, hogy ez és ez akarok lenni, és ennek elérése érdekében még a nehézségek ellenére is megcsinálok valamit. Abbahagynak dolgokat, nem fejeznek be semmit, ami a karrierépítés, egy adott szakma elsajátítása szempontjából komoly gondokat eredményezhet.
A zavar pozitív oldala: eredeti és elragadó természet
A fentiekben ecsetelt személyiségzavarban szenvedőkre azonban gyakran jellemző a különleges tehetség. Sokszor különlegesen okosak, extrovertáltak, könnyen lelkesednek, energikusak és eredeti gondolkodásúak. Sok embert képesek magukkal ragadni, akik sokkal élénkebbnek érzik magukat az ilyen ember társaságában, mint máskor.
A borderline-típusú személyiségzavar kezdete általában a korai felnőttkorra tehető, de később is kialakulhat erős stressz, partnerkapcsolati válságok hatására. A pszichiáterhez forduló betegek 15-25%-ánál megállapítható ez a diagnózis. A krízisek kiváltója az elhagyástól való félelem (legyen az megalapozott vagy megalapozatlan), valamint a nagyon szoros, fenyegetésként megélt kapcsolat. E helyzeteknek köze van a kötődés és az autonómia elvesztésétől való félelem közötti ellentmondáshoz.
Pedig ez nagyon nem így van. Mindegyik fent említett pszichés probléma szakértő segítséget igényel – azt a pszichiáter dönti el, hogy milyen típusút –, de egy biztos: ha kezeletlen, sőt észrevétlen marad, az pokollá teszi a beteg és a környezete életét.
Szerző: Udvari Fanni
A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness
Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?
Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat
Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?
Mi állhat az irigység hátterében?
Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.
Melyek a verbális bántalmazás jelei?
Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?
Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?
A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.