Mennyi minőségi időt töltünk együtt?
- Dátum: 2020.03.08., 11:55
- Boros Tamás
- család, együtt, gyerek, hétvége, szabadidő, vasárnap, virtuális tér
De mi is az a minőségi idő, amit egyre kevesebbet töltünk a másikkal állítólag? Nem definíciószerűen mondva, az együtt töltött tartalmas időt, egymásra irányuló figyelmet, az aktív közös tevékenységet jelenti. A fogalmat Gary Chapman alkotta meg, akárcsak az 5 szeretetnyelv fogalmát. Chapman magyarországi látogatásáról annak idején mi is írtunk.

Ez a tartalmas közös időtöltés mindenkit érint, mondhatjuk, hogy a bölcsőtől egészen a sírig. A gyermekkel töltött közös idő hiánya csaphat vissza a későbbiekben leginkább. Egyrészt befolyásolja későbbi személyiségének alakulását már az első hónapoktól együtt töltött idő, másrészt akár az is fontos lehet, hogy a mi iránymutatásunk alapján a gyermeket megóvjuk például a virtuális világ okozta veszélyektől. Elkerülhetetlen persze az, hogy helyt kell állnunk a munka frontján is, és a családos anyák és apák emellett persze háztartást is vezetnek, ám szakértők egyértelműen állítják, nem a mennyiség, hanem a minőség számít ebben az esetben. És ezt a gyermek is értékelni fogja. Másrészt, sablonos, de az idő gyorsan repül. A munka megvárhat, a gyermek azonban gyorsan növekszik, és a vele töltött idő nem vész el. Megfordítva ezt, ami időt elveszít a szülő a gyermekkel, azt már sosem szerzi vissza.

De ha túllépünk csak a szülő-gyermek viszonyon, akkor azt látjuk, hogy a család is milyen kevés időt tölt együtt. Sőt, kimutatások arra jutottak, hogy akkor is inkább a napi rutint futják át, vagy közösen vásárolnak be. Ez semmiképpen sem minőségi idő, akár Gary Chapmanre gondolunk, akár a magunk józan eszével magyaráznánk ezt a fogalmat. Egyre több családban hallom azt, hogy akár már a közös filmnézés egy vasárnapi délután is sokat jelent a famíliában mindenkinek. Kezdeti lépésnek mindenestre jó, pláne ha nem csak néma bámulása megy a képernyőnek, hanem esetleg beszélgetnek is. A legjobb persze az lenne, ha elhagynánk a házat vagy legalábbis a televízió előtti teret (és most ideértem a számítógépet vagy az okostelefont is), és úgy csinálnánk valami közöset, akár egy jó főzésről, akár valóban egy házon kívüli közös, mozgással járó programról van szó. Igazából, tudjuk, hétköznap sokkal kevesebb az idő, de a hétvégéknek valami ilyesmiről kellene szólniuk.
B.T.
A citromhéj 7 zseniális felhasználási módja a természetes takarításban
A citrom az egyik legsokoldalúbb gyümölcs, amely nemcsak az ételek ízesítésében játszik fontos szerepet, hanem a háztartási takarításban is igazi kincs. Kevesen gondolnak arra, hogy a citrom héja önmagában mennyi praktikus feladatra használható fel, és milyen hatékony alternatívája lehet a vegyszeres tisztítószereknek.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.