Menü

Hogyan kerüld el a kommunikációs zsákutcákat

Vannak kommunikációs zsákutcák, amelyekbe ha belefutunk, bizony garantált a konfliktus, a vita, a feszültség, a sértődés.

Gyakran előfordul, hogy egy ártalmatlannak induló beszélgetés végül heves veszekedéssé fajul, a felek pedig már nem érvelnek, nem vitatkoznak, csak vádaskodnak, vagdalóznak, kiabálnak. A hetek óta tartó karantén valószínűleg a legharmonikusabb kapcsolatokat, házasságokat is próbára teszi, az összezártság feszültséget generál. A gondolatok és érzések megfelelő megfogalmazása, időzítése és átadása csöppet sem egyszerű, hiszen figyelni kell a másik kedvére, hangulatára, lelki állapotára. A következő kommunikációs zsákutcákra biztosan többen ráismernek.

Az időzítés például kulcsfontosságú. Nem mindegy, hogy mikor találjuk meg a másikat egy kérésünkkel, egy témával, mikor rukkolunk elő egy szívesség megfogalmazásával… Ebbe a hibába könnyű beleesni, s rosszkor megérkezni a témánkkal, például amikor a másik nyűgös, rosszkedvű, vagy éhes. Meg, ha éhes. Főleg, ha éhes.

A nem várt reakciót kapjuk akkor is, ha a partner nem épp befogadókész a sok információra, amivel elárasztjuk, ezzel felidegesítjük, s máris kialakult a feszült helyzet.

Nem jó a hiszti, a dráma. Nyugodt hangnemben beszéljünk. A férfiak egy párkapcsolati vitában nem bírják a drámázást, a hisztit, nem tudnak vele mit kezdeni. A soha és a mindig szavak kerülendőek. Nincs szükség hatásvadász mondatokra, beszéljünk higgadtan, őszintén.

Ha egy beszélgetés már veszekedéssé fajult, a legfontosabb, hogy kerüljük a káromkodást, a nyers beszólásokat, a vádaskodást és ítélkezést, ezeket később valószínűleg meg is bánjuk, de a kimondott szavakat már nem lehet „visszaszívni”.

Ha a későbbi feszültséget szeretnéd elkerülni, akkor semmiképp se minősítsd a másikat, ne tegyél bántó megjegyzéseket rá, még akkor se, ha nehéz ezt megállni.

Személyesen a legjobb! Bizonyos témákat nem való telefonon, vagy chaten keresztül megbeszélni, személytelen. A személyes kommunikáció a legjobb.

A saját igazam bizonygatása helyett érvelés. Az eszmecsere, a nézőpontok ütköztetése nem hatalmi harcokkal tud megoldódni, ha nem nézzük a másik szemével a dolgokat, nem vesszük figyelembe az ő helyzetét, nem vezet sehová a vitánk. Próbáld meg a partnered helyzetébe képzelni magad, s bármilyen nehéz is, az ő nézőpontjából is meglátni a dolgokat.

Egy párkapcsolat, vagy házasság nem mindig rózsaszín és nem mindig felhőtlen és vannak napok, amikor nem rózsaszirmok hullanak az égből, hanem konfliktushelyzetek adódnak, akár gyereknevelésből, akár anyagiak terén, vagy a munka miatt, ha netán még anyósunk is velünk él, ami eleve nehéz szituációk tömkelegét teremti. Bizony ez is hozzátartozik a mindennapokhoz, s a karantén alatt talán még fontosabb jobban odafigyelni a másikra és lehetőleg csak a felét szóvá tenni annak, ami miatt veszekedhetnénk…

Martinka Dia

Tiflopedagógia – tudod mi ez?

Megannyi gyógypedagógiai módszert ismerünk, a tiflopedagógia is ide sorolható. Nézzük, miről is van szó.

Mi adja a céges csapatépítők valódi erejét?

A munkahelyi „iszogatást” sokan még mindig kötelező HR-eseményként kezelik. Holott egy professzionálisan megszervezett rendezvény nem pusztán közös szórakozás, hanem tudatosan felépített eszköz, amely hatással van a teljesítményre, a lojalitásra és a vállalat hosszú távú stabilitására is.

Miért félünk a pókoktól? – Tippek a rettegés legyőzéséhez

A pókoktól való szorongás az egyik leggyakoribb fóbiának számít a világon. Sokan még az apró teremtmények látványától is pánikba esnek, miközben racionálisan tudják, hogy az állat ártalmatlan. Honnan ered azonban ez a zsigeri reakció, és mit tehet az, aki nem akar minden sarokban potenciális veszélyt látni?

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Biztonságban az utakon – Így tanítsuk meg gyermekeinket helyesen közlekedni

A közlekedés mindennapi életünk természetes része, mégis komoly kockázatokat rejt – különösen a gyermekek számára. Az Európai Unió statisztikái szerint a 0–14 éves korosztály haláleseteinek jelentős hányada közlekedési balesetekhez kapcsolódik.