Ne szorongj többé!
- Dátum: 2020.06.02., 05:16
- Udvari Fanni
- ellazulás, érzelem, fejlődés, feszültség, önismeret, szorongás, terápia
A szorongással mindannyian találkozunk akár nap mint nap. Ez teljesen rendjén való, hiszen a szorongásnak vagyis a félelemnek gyakran evolúciós funkciója van, megvéd minket, attól, hogy számunkra veszélyes tevékenységeket folytassunk, vagy éberebbé tesz minket, hogy jobban tudjunk figyelni magunkra vagy a szeretteinkre.
Ne hasonlítgasd magad!
A közösségi média különböző felületeinek böngészése nemcsak az önbizalmunkat áshatja alá, de az anyagi helyzetünkkel kapcsolatos szorongásunkat is növelheti, ha folyamatosan azt csekkolgatjuk, hogy mások milyen színvonalon élnek. Ne feledd, a hibáit, problémáit senki sem osztja meg szívesen. Hiába tűnik valami tökéletesnek online, könnyen lehet, hogy a valóság nagyon távol áll a prezentált képektől. Senkinek sincs tökéletes partnere, gyereke és élete, sőt bizonyos kompromisszumokra mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy elérje a kitűzött céljait. Ezért sem érdemes másokhoz hasonlítani magunkat, főleg nem akkor, amikor a pénzügyeinket próbáljuk tudatosabban rendezni.
Próbáld ki az automatikus megtakarítást!
Emberek vagyunk, ha rendelkezésünkre áll egy bizonyos összeg, azt nagy eséllyel el is fogjuk költeni. Ezzel pedig sajnos csak tovább erősítjük a pénzügyeinkkel kapcsolatos szorongást. Szerencsére egyre több pénzügyi alkalmazás, netbankfelület biztosít lehetőséget arra, hogy a fizetésünk megérkezése után egy előre meghatározott összeget elkülönítsen, amit így a későbbiekben biztosan nem költünk el. Az automatikus megtakarítás vagy lekötés tehát szuper megoldás lehet, ha a tartalékaink mennyiségének növelése a cél.
Milyen testi tünetekben nyilvánulhat meg a szorongás?
Mivel minden ember és minden szorongás más, ezért nem lehet általánosítani. Az alábbiakban néhány jellemző vegetatív tünetet sorolunk fel, ami fokozott stresszválasz hatására szokott kialakulni. Ezeket az jobb követhetőség érdekében szervrendszerek szerint csoportosítjuk.
Szív és érrendszeri tünetek: Remegés, szapora szívverés, vérnyomás-emelkedés, ájulás, eszméletvesztés, csökkent pulzus, vérnyomásesés.
Légzőszervi tünetek: Gyors légzés, légszomj, nehézlégzés, mellkasi nyomás, a levegő kapkodása, torokgombóc érzés, fulladás érzés, zihálás.
Élénkebb reflexek, feszült izmok, nyugtalanság, szemháj rángatózása, izomrángások, feszült arc, álmatlanság, remegés, merevség, különféle görcsök, nyugtalanság, bizonytalanság, gyengeség érzés, elnehezülő lábak, nehézkes mozgás.
Hasi fájdalom, étvágytalanság, undor, hányinger, gyomorégés, hányás, hasi diszkomfort érzés.
Bőrtünetek: Sápadt vagy kipirult azt, verejtékezés, hőhullámok, viszketés.
Mozogjunk rendszeresen!
A rendszeres mozgás segít megszabadulni a stressztől
A rendszeres (hetente több alkalommal végzett) aerob testedzés jó stresszűző hatású, emellett karban tartja a szív- és érrendszert is. A jóga, callanetics és egyéb meditációval kombinált mozgásformák végzése is javasolt. Válasszunk a személyiségünkhöz illő sportot, hogy hosszú távon képesek legyünk azt beilleszteni az életmódunkba!
Önismeret!
Figyeljünk önmagunkra! Ismerjük meg, min alapulnak a kellemetlen érzéseink. Önismereti csoport, vagy egyéni terápia segítségével feltárhatjuk félelmeink gyökereit és érzelmi munka segítségével megszelidíthetjük azokat.
Ez a módszer időigényes, de hosszú távon is segít a testi-lelki tudatosság fejlesztésében.
Szerző: Udvari Fanni
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.