Menü

Harmadlagos dohányzás. Mi az?

Aktív dohányos maga a cigarettázó, ezt tudjuk, a passzív dohányzástól pedig a dohányosok környezetében élők szenvednek, azonban létezik a harmadlagos dohányzás okozta állapot, ennek hatásairól is kell beszélni.

A cigarettában és más dohánytermékekben található vegyületek jelentős része ártalmas, esetleg rákkeltő hatású is. A függőség kialakulásáért pedig a nikotin a felelős.

Az elsődleges dohányfüstöt maga a dohányzó lélegzi be. A másodlagos dohányfüst a kilélegzett füstből származik, melyet – akaratuktól függetlenül – a cigarettázó környezet, családja lélegzik be, a harmadlagos dohányfüst pedig a dohányos környezetében lévő tárgyakon keletkezett (másodlagos füstből kialakuló) lerakódás.

Egy dohányos lakásába lépve azonnal érezheted a cigiszagot, s nemcsak a levegőben, hanem az illető bőrén, leheletén is, akkor is, amikor épp nem cigarettázik.

A harmadlagos dohányfüst tehát annyit jelent, hogy a dohányzás gyakorlatilag közvetve károsít minket. Ennél a fajta dohányzásnál a cigarettázás zárt térben zajlik, s a berendezési tárgyainkon, a bútorokon is nyomot hagy, a szaga érződik mindenen.

A dohány égésekor ugye rákkeltő nikotin szabadul fel, ami a falon, padlón, függönyön, bútorokon - hónapokig megmarad.

Szomorú tény, hogy valószínűsíthető: a harmadlagos dohányfüst szerepet játszhat az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabétesz kialakulásában, s leginkább a gyermekek és az idősek veszélyeztetettek.

A kisgyermekek a padlón és szőnyegen mászva érintkeznek ezekkel a felületekkel és tárgyakkal, amelyekben lerakódott a harmadlagos dohányfüst. Az idősebbek pedig magasabb a rizikó a megbetegedésekre.

Asztmás megbetegedés gyakorisága is jóval gyakoribb a dohányos szülők gyermekei között, sőt a hirtelen csecsemőhalál előfordulásának kockázata is lényegesen magasabb.

Egy tanulmány szerint a dohányzás közbeni gyakori szellőztetés sem megoldás a harmadlagos dohányzás problémájára, hiszen ez sem küszöböli ki ezt a veszélyt. A szabad levegőn való füstölgés sem sokkal jobb, ugyanis a bőrhöz és a ruházathoz kötődő nikotin visszajut a zárt térbe.

Míg a másodlagos dohányfüst fizikai bizonyítéka szemmel látható, a harmadlagos dohányfüst egészségügyi veszélyei sokkal alattomosabbak.

A dohányzás érrendszeri károsító hatása miatt közvetve szinte minden szerv működését károsítja, ezért a megoldást mindenképp az jelentené, ha a dohányzó családtag megpróbálna leszokni erről a káros – és drága - szokásáról.

Martinka Dia

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?

Mi az a vasfelszívódási zavar?

A vas többsége a vékonybél első területein szívódik fel. Ha valami akadályozza ezeket a szakaszokat – például gyulladás, cöliákia, Crohn-betegség vagy gyomor-bypass műtét –, akkor kialakulhat felszívódási zavar, még akkor is, ha a táplálékkal elegendő vas jut be a szervezetbe. Mi az a vasfelszívódási zavar?

Kiszáradás – figyelj oda!

A nagy nyári melegben könnyű elfeledkezni arról, hogy eleget igyunk, mert elvonja figyelmünket például a strandolás, pedig a kiszáradás veszélyes sokszor fennáll.

A mesterséges intelligencia használatának előnyei és hátrányai

A mesterséges intelligencia-rendszerek legtöbbje biztonságos és hasznos, növeli a hatékonyságot és költségmegtakarítást tesz lehetővé, egyes rendszerek ugyanakkor kockázatokat is hordoznak magukba, ezért ezek szabályozást igényelnek.

Miért jó, ha van nyelvvizsgánk

Egy nyelvvizsga megszerzése számos előnnyel jár, mind az egyéni életben, mind a szakmai karrierben. A nyelvvizsga igazolja a nyelvtudásodat, ami növeli a munkavállalási esélyeket, lehetőséget ad a továbbtanulásra külföldön, és javítja a kommunikációs készségeidet a mindennapi életben is.