Menü

Harmadlagos dohányzás. Mi az?

Aktív dohányos maga a cigarettázó, ezt tudjuk, a passzív dohányzástól pedig a dohányosok környezetében élők szenvednek, azonban létezik a harmadlagos dohányzás okozta állapot, ennek hatásairól is kell beszélni.

A cigarettában és más dohánytermékekben található vegyületek jelentős része ártalmas, esetleg rákkeltő hatású is. A függőség kialakulásáért pedig a nikotin a felelős.

Az elsődleges dohányfüstöt maga a dohányzó lélegzi be. A másodlagos dohányfüst a kilélegzett füstből származik, melyet – akaratuktól függetlenül – a cigarettázó környezet, családja lélegzik be, a harmadlagos dohányfüst pedig a dohányos környezetében lévő tárgyakon keletkezett (másodlagos füstből kialakuló) lerakódás.

Egy dohányos lakásába lépve azonnal érezheted a cigiszagot, s nemcsak a levegőben, hanem az illető bőrén, leheletén is, akkor is, amikor épp nem cigarettázik.

A harmadlagos dohányfüst tehát annyit jelent, hogy a dohányzás gyakorlatilag közvetve károsít minket. Ennél a fajta dohányzásnál a cigarettázás zárt térben zajlik, s a berendezési tárgyainkon, a bútorokon is nyomot hagy, a szaga érződik mindenen.

A dohány égésekor ugye rákkeltő nikotin szabadul fel, ami a falon, padlón, függönyön, bútorokon - hónapokig megmarad.

Szomorú tény, hogy valószínűsíthető: a harmadlagos dohányfüst szerepet játszhat az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabétesz kialakulásában, s leginkább a gyermekek és az idősek veszélyeztetettek.

A kisgyermekek a padlón és szőnyegen mászva érintkeznek ezekkel a felületekkel és tárgyakkal, amelyekben lerakódott a harmadlagos dohányfüst. Az idősebbek pedig magasabb a rizikó a megbetegedésekre.

Asztmás megbetegedés gyakorisága is jóval gyakoribb a dohányos szülők gyermekei között, sőt a hirtelen csecsemőhalál előfordulásának kockázata is lényegesen magasabb.

Egy tanulmány szerint a dohányzás közbeni gyakori szellőztetés sem megoldás a harmadlagos dohányzás problémájára, hiszen ez sem küszöböli ki ezt a veszélyt. A szabad levegőn való füstölgés sem sokkal jobb, ugyanis a bőrhöz és a ruházathoz kötődő nikotin visszajut a zárt térbe.

Míg a másodlagos dohányfüst fizikai bizonyítéka szemmel látható, a harmadlagos dohányfüst egészségügyi veszélyei sokkal alattomosabbak.

A dohányzás érrendszeri károsító hatása miatt közvetve szinte minden szerv működését károsítja, ezért a megoldást mindenképp az jelentené, ha a dohányzó családtag megpróbálna leszokni erről a káros – és drága - szokásáról.

Martinka Dia

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.

Kutyapanzió: nyugodt megoldás, amikor kedvencünk felügyeletre szorul

A modern életvitel sokszor olyan helyzeteket teremt, amikor a gazdik átmenetileg nem tudnak gondoskodni négylábú társukról. Legyen szó nyaralásról, üzleti útról vagy váratlan elfoglaltságról, a kutyapanziók egyre népszerűbb megoldást kínálnak.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

A manuálterápia szerepe és pozitív hatásai a mozgásszervi rehabilitációban

A manuálterápia egy olyan speciális gyógyászati módszer, amely a mozgásszervi panaszok mechanikai kiváltó okait célozza meg kézzel végzett technikákkal. Nem tévesztendő össze a sima masszázzsal, hiszen itt az orvos vagy gyógytornász célzott fogásokkal állítja helyre az ízületek és a gerinc mozgás szabadságát.

A gyomorvérzés élettani háttere, veszélyei és a korai felismerés jelentősége

A gyomorvérzés nem önálló kórkép, hanem egy mögöttes, gyakran súlyos egészségügyi probléma drámai tünete. A tápcsatorna felső szakaszából származó vérzés az orvostudomány egyik legsürgetőbb kihívása, hiszen az enyhe szivárgástól az életveszélyes, sokkos állapotig terjedhet. Megértése és időben történő felismerése szó szerint életmentő lehet, mivel a jelentős vérveszteség percek alatt összeomláshoz vezethet.