Menü

A várakozás pszichológiája

Rengeteget várunk. Várunk a kávénkra, a pirítósra, várunk a dugóban ülve, várunk a buszra, a boltban a fizetésre, az ügyfélszolgálatra, az orvosra, mindenre. Várunk, és közben nyomkodjuk a telefont, és ha túl sokáig tart, hát gyakran kiakadunk, hogy mi az ördögért kell így elcseszni az időnket.

A várakozás lényege valójában ez: örülni valaminek előre, izgatottan számolgatni, még mennyi idő van hátra. Ez a folyamatos pozitív stressz jótékony hatással van a hangulatunkra, jobban vesszük a mindennapok kihívásait és akadályait, könnyebben túltesszük magunkat az apró bosszúságokon. Ráadásul várni valamire néha legalább annyira jó, mint megkapni azt a valamit. Így van ez az adventtel is, és ezért fontos, hogy nyugodtan és relaxáltan készülhessünk az ünnepre. A várakozást segítik a kis szertartások: a karácsonyi zene hallgatása, az ajándékok kiválasztása és becsomagolása is ezek közé tartozik. Viszont fontos, hogy ez ne csapjon át rohanásba, ne váljék teherré.

A várakozás öröme

A dopamin egy úgynevezett neurotranszmitter, vagyis idegsejtek közötti ingerületátvivő anyag az agyban. Fontos szerepet tölt be a jutalmazásban, mivel felszabadulása által örömérzetet kelt az emberben. Így motiválva vagyunk, hogy minél több olyan cselekedetet hajtsunk végre, ami a folyamatot elősegíti. A dopamin abban az esetben aktiválódik, ha a személyt valamilyen pozitív behatás éri vagy elővételez valamilyen jutalmat.

Sokkal könnyebb lelkileg úgy várnunk valaminek az eljövetelét, ha nem a hiány feloldását reméljük tőle, hanem valami olyan új dolgot, ami még teljesebbé teszi jelenlegi életünket. Aki kiegyensúlyozott, harmonikus lelkiállapotban képes a várakozásra, az tudja csak meglátni annak szépségét. Aki félelemmel, haraggal a lelkében reménykedik új dolgok eljövetelében, saját életét teszi nehezebbé. Ráadásul a szorongástól sokkal lassabbnak tűnik az idő múlása, tehát a várakozás biztosan maga lesz a szenvedés. A szorongással, félelemmel eltöltött idő távolabb visz minket a vágyott állapottól.

Az állandó elégedetlenség, újabb elégedetlenséget szül. Érdemes időt szentelni azokra a dolgokra, ami már a miénk, és a hála érzésével megtölteni a lelkünket. Ha az életünkben megtalálható értékekre helyezzük a fókuszt, kevesebb hely és érzés marad a hiány állapotának. A bőség pedig idővel biztosan további bőséget szül.

A szüntelen várakozás helyett élvezzük ki a jelen pillanatát. Véleményem szerint mindig lehet találni valamit a jelen helyzetünkben is, ami örömöt adhat a mindennapokban. Ne a nagy, látványos dolgokat keressük, hanem találjuk meg az apróságokban rejlő csodát. Egy kedves mosoly, egy segítő kéz, egy szerelmes csók, egy önzetlen gesztus. Ezek azok a dolgok, amik igazán örömtelivé varázsolják az életet.

Ha pedig tényleg nagyon várat magára a célod, vizsgáld meg, mi lehet az oka a késlekedésének? Biztos, hogy a te célodért tevékenykedsz? Minden oldalról megvizsgáltad a helyzetet? Mit tudnál még tenni? Mit tudnál másképpen tenni? Járd körbe a témát és keress minél több nézőpontot és perspektívát.

Vizualizáld a vágyott állapotot és hagyd, hogy átjárja az egész testedet-lelkedet-szellemedet az élmény. Minden egyes érzékszervedet vond be a vizualizációba, és hozd a jelenbe a sikered élményét.

Szerző: Udvari Fanni

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.