Menü

Nemcsak támogató szülők léteznek

Szülővé válni nemcsak a biológiai funkciók által lehet. Csakis azért, mert valaki fizikálisan képes létrehozni egy új emberi életet, nem biztos, hogy képes szülő lenni. Az, ami meghatározza egy utód jövőjét, sokkal inkább a lélektani dolgokban keresendő. A szeretet, a megbecsülés, az elfogadás, a feltétel nélküli támogatás olyan dolgok, melyekért egy gyermeknek nem kell könyörögnie, nem kell tennie semmit, viszont meg kell becsülnie. Azonban nem mindenki egyforma mértékben kapja ezt meg.

Azok a szülők, akik valamilyen oknál fogva mégsem tudják ezt megadni a gyermeküknek, nem válnak rögtön rossz szülővé. Hiszen mindnyájan emberek vagyunk, érzelmekkel, viharokkal, kétségekkel. Egy apuka vagy anyuka sem születik a gyermeknevelés titkos receptjével, sem végtelen türelemmel. A szülői feltétlen szeretet nem egy pillanatnyi állapot, hanem a hosszú évek mentalitása.

Vannak azonban olyanok, akik eszközként használják fel gyermeküket. Az úgynevezett ambivalens szülők tudatos szinten elfogadják a szülői szerepet, de tudattalan szinten elutasítják azt. Számukra a gyermek egy eszköz, például a családi élet kiteljesedéséhez, egy partnerrel való kapcsolat biztossá tételéhez, vagy bizonyításhoz. Általában az ilyen szülőkből lesznek a számonkérő, túl nagy elvárásokkal rendelkező apukák és anyukák. Számukra a kisajátítás és a gyerekek irányítása jelenti a teljességet, és úgy érzik, a gyerekük tartozik nekik a felnevelésért cserébe.

Ha egy gyermek viszonya nem jó a szüleivel, ráadásul éveken keresztül, az sokkal nagyobb stresszt rak rá, mint amennyit egyedül képes elviselni. Ennek az az egyik oka, hogy legalább egy megnyugtató, biztonságos helyre mindenkinek szüksége van. Az érzelmi biztonság olyan menekülőút, amelybe akkor is lehet kapaszkodni, ha az egyébként állandóan változó világ próbára tesz bennünket. Általában ezt a család, az otthoni környezet jelenti. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt a szükségletet nem mindenki számára elégíti ki az otthona. Ha valaki nem kap támogatást otthonról, annak nagyon nehéz ezt a későbbiekben pótolni. Még ha a baráti társasága biztonságos környezetet is nyújt számára, akkor is elképzelhető, hogy a párkapcsolatában vagy a munkakapcsolataiban instabil és bizalmatlan lesz.

Tehát, mielőtt elkönyveljük, hogy a szüleitől mindenki a lehető legtöbbet kapja, és a lehető legjobb nevelésben részesül, jusson eszünkbe, hogy igazából a szülő-gyerek kapcsolatok pont annyira sokfélék, mint az emberek.

Varga Ágnes Kata

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.

Az ajándékozás szeretetnyelve – amikor a törődés kézzelfoghatóvá válik

Az ajándékozás szeretetnyelve Gary Chapman pszichológus elméletének egyik legismertebb eleme, amely szerint az emberek öt különböző módon fejezik ki és értelmezik a szeretetet. Az ajándékozás azoknak az embereknek a sajátos szeretetnyelve, akik akkor érzik magukat igazán megbecsültnek, ha a szeretet kézzelfogható formában jut el hozzájuk. Bár a „szeretetnyelv” fogalma egyszerűnek tűnik, az ajándékozás jelentése jóval mélyebb annál, mint sokan gondolnák.

Miért érzi magát kimerültnek a huszonéves generáció?

Mai fiatalként furcsa kettősségben élünk, ugyanis egyszerre érezhetjük magunkat lendületesnek és megmagyarázhatatlanul fáradtnak. Mintha túl korán kellett volna felvennünk a „felnőtt” üzemmódot. Akár tetszik, akár nem, ez a hangulat nagyon is valós. A jelenség mögött pedig nem egyetlen ok áll, hanem egy egész korosztály társadalmi hangulata.