Hogy álljunk fejben hozzá az államvizsgához?
- Dátum: 2020.06.27., 09:11
- Boros Tamás
- állami gondozásban élő gyerekekvizsga, drukk, jegy, vélemény, vizsga
Korábban már igen összeszedetten és tényszerűen jelent meg arról írás itt a Hajrá Egészségen, miként is érdemes hozzáállni egy államvizsgához, mit vegyünk magunkhoz tanulás közben, hogyan kapcsolódjunk ki. Az én államvizsgám 5 tantárgyból állt (a jogi tanulmányaimról fogok most mesélni), általában 2-3 hét különbséggel kellett menni rájuk. Érdemes volt tehát minél hamarabb összeszedni a megtanulandó anyagot, mondanom sem kell, több esetben ez azért a vizsgáztató személytől is függött, akinek a személyét még nem tudtuk egyből.
Bevallom, megriadtam, amikor 1-2 évfolyammal felettem járók arról számoltak be, hogy nekik (akik csak itt, zárójelben jegyzem meg, kitűnő, majdhogynem színötös tanulók voltak) bizony napi 10-12 óra tanulás sem volt elég semmire, és a végén már mentálisan annyira leépültek, hogy szinte falfehérek voltak, alig láttak, és már szinte könyörögni kellett a környezetüknek nekik, hogy egyenek egyáltalán valamit. Szóval itt van az ellenkező példa. Eredményhez persze vezetett, mindkét személy, aki hasonlókat mesélt nekem, ma már a jogász szakma megbecsült (és tegyük hozzá gyorsan, mert fontos, tisztességes) tagja.
Szóval, amikor magam is megkezdtem a felkészülést az államvizsgáimra, akkor sajnos vagy nem, de nagyon észben tartottam ezeket az intelmeket, hogy bizony a jogi államvizsga bitang kemény, és napi 12 óra sem biztos, hogy elég. Emiatt például visszamondtam egy állásajánlatot, amit ráadásul nem is jelentkezés alapján tettek elém, hanem engem akartak volna. De mondtam, hogy most nem fog menni, napi 4 órában sem, mert nagyon keményen kell az államvizsgára tanulnom. S hogy ez jó döntés volt-e?

Az államvizsga valóban eszméletlen nehéz. A jogon is, és biztos, hogy nem csak ott. Hogy még napi 12 óra is kevés? Attól függ mire és hogyan.
Annyi biztos, hogy ne engedjük azt, hogy mentálisan legyengüljünk, és ahogy a korábbi írásban is ez olvasható volt, a megfelelő táplálék, valamint folyadékbevitel elsődlegesen fontos. Valamint a rendszeres mozgás. De ha még nem is a mozgás, akkor legalább valamiféle kikapcsolódás, megnézni egy kedvenc filmet, sorozatot, kincset tud érni. Sőt, még az is, ha egy rossz filmet nézünk. Én például akkor igen sok Zs-kategóriás hongkongi karatefilmet ismertem meg. Máskor ezeket aligha néztem volna meg, de akkor, abban a pillanatban maximálisan kikapcsolt,
Mi lett az én módszerem eredménye? Napi intenzív 8-10 óra (nem több!) tanulás mellett 3-4-5-ös vizsgák, elsőre, jó sok izgulás, de megmaradt a józan eszem. Azt hiszem, ez a legfőbb. Ráadásul a legfontosabb az, hogy az életben miként találja meg magát az ember, érdemjegyektől függetlenül. Mert az államvizsgán és az életben is, ha nem is minden, de igen sok minden, fejben dől el. Felesleges magunkat tovább és tovább hergelni, hogy arra az egészségünk rövidtávon rámenjen. Ez pedig nemcsak az államvizsgára, hanem szinte minden, egyébként nagyszerű teljesítményre igaz.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.