Menü

Mindent a K- vitaminról

A K-vitaminnak két csoportja létezik, egyszerű módon K1 és K2-vitamin néven tartjuk számon. A kettő között a legalapvetőbb különbség, hogy míg a K1-vitamint csak a bevitt táplálékkal, a K2-vitamint a bélrendszerünk baktériumain keresztül is biztosíthatjuk szervezetünk számára. Körülbelül fele-fele arányban érvényes ez normál esetben.

A K1-vitamin főleg a véralvadási faktorok bizonyos folyamataiban játszik elengedhetetlen szerepet. Ennek köszönhető, hogy a vérző érfal képes az összehúzódásra, záródásra sérülések esetén. A K2-vitamin pedig a fent is említett csontok felépítésében, pontosabban a csontsűrűség fenntartásában tevékenykedik, ami szintén rendkívül fontos az egészségünk megőrzéséhez, különösen 40-50 éves kor felett!

Egy átlagember alapvetően képes elegendő K-vitamint bevinni és előállítani egy változatos, kiegyensúlyozott étrenddel és jól működő bélbaktériumokkal. Sajnos azonban nem vagyunk egyformák, ráadásul számtalan olyan helyzet adódik az életünkben, amikor extra terhelésnek tesszük ki a szervezetünket, ezért pótlása különböző esetekben orvosilag indokolt lehet.

Lehetséges túladagolni?

Elméletileg lehetséges, a gyakorlatban szinte alig fordul elő, hogy ez megtörténne. Ha valamely okból, például gyógyszer együtthatásból, vagy egyéni allergiás reakciókból kifolyólag előfordul, akkor csalánkiütést, gyomorpanaszokat, hosszú távon májkárosodást okozhat. Ezért is nagyon fontos, hogy minden fennálló tünetünkről, gyógyszerszedési szokásunkról, panaszunkról szakemberrel konzultáljunk. Így a vérvizsgálat eredményei alapján előírt utasításokat kell betartanunk, és kiküszöbölhetjük a kellemetlen mellékhatásokat.

Az egyoldalú táplálkozás veszélyei

K-vitamin hiány akkor léphet fel, ha valaki egyoldalúan táplálkozik, nem eszik elegendő mennyiséget a fent említett zöld növényekből, de előfordulhat felszívódási zavarral járó hosszan tartó bélgyulladás esetén vagy erős antibiotikumokkal történő kezelés után, amikor a vitamintermelő baktériumok elpusztulnak. Ezen baktériumok pótlása történhet természetes forrásból, joghurt vagy kefír fogyasztásával vagy baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők formájában.

Pótlása indokolt minden újszülöttnél, súlyos májelégtelenségben, felszívódási zavarokban, a bélflóra károsodásakor, és tartós intravénás táplálás esetén. Ekkor az adagolást a kezelőorvosnak kell beállítani és csak szigorúan az orvos felügyelete mellett szabad K-vitamin tartalmú készítményeket szedni.

Hiányában vérzékenység, véralvadási zavarok léphetnek fel, túladagolásának egészséges embereken nincsenek következményei, csak koraszülötteknél okozhat különféle idegrendszeri elváltozásokat.

Szerző: Udvari Fanni

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.