Mindent a K- vitaminról

A K-vitaminnak két csoportja létezik, egyszerű módon K1 és K2-vitamin néven tartjuk számon. A kettő között a legalapvetőbb különbség, hogy míg a K1-vitamint csak a bevitt táplálékkal, a K2-vitamint a bélrendszerünk baktériumain keresztül is biztosíthatjuk szervezetünk számára. Körülbelül fele-fele arányban érvényes ez normál esetben.

A K1-vitamin főleg a véralvadási faktorok bizonyos folyamataiban játszik elengedhetetlen szerepet. Ennek köszönhető, hogy a vérző érfal képes az összehúzódásra, záródásra sérülések esetén. A K2-vitamin pedig a fent is említett csontok felépítésében, pontosabban a csontsűrűség fenntartásában tevékenykedik, ami szintén rendkívül fontos az egészségünk megőrzéséhez, különösen 40-50 éves kor felett!

Egy átlagember alapvetően képes elegendő K-vitamint bevinni és előállítani egy változatos, kiegyensúlyozott étrenddel és jól működő bélbaktériumokkal. Sajnos azonban nem vagyunk egyformák, ráadásul számtalan olyan helyzet adódik az életünkben, amikor extra terhelésnek tesszük ki a szervezetünket, ezért pótlása különböző esetekben orvosilag indokolt lehet.

Lehetséges túladagolni?

Elméletileg lehetséges, a gyakorlatban szinte alig fordul elő, hogy ez megtörténne. Ha valamely okból, például gyógyszer együtthatásból, vagy egyéni allergiás reakciókból kifolyólag előfordul, akkor csalánkiütést, gyomorpanaszokat, hosszú távon májkárosodást okozhat. Ezért is nagyon fontos, hogy minden fennálló tünetünkről, gyógyszerszedési szokásunkról, panaszunkról szakemberrel konzultáljunk. Így a vérvizsgálat eredményei alapján előírt utasításokat kell betartanunk, és kiküszöbölhetjük a kellemetlen mellékhatásokat.

Az egyoldalú táplálkozás veszélyei

K-vitamin hiány akkor léphet fel, ha valaki egyoldalúan táplálkozik, nem eszik elegendő mennyiséget a fent említett zöld növényekből, de előfordulhat felszívódási zavarral járó hosszan tartó bélgyulladás esetén vagy erős antibiotikumokkal történő kezelés után, amikor a vitamintermelő baktériumok elpusztulnak. Ezen baktériumok pótlása történhet természetes forrásból, joghurt vagy kefír fogyasztásával vagy baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők formájában.

Pótlása indokolt minden újszülöttnél, súlyos májelégtelenségben, felszívódási zavarokban, a bélflóra károsodásakor, és tartós intravénás táplálás esetén. Ekkor az adagolást a kezelőorvosnak kell beállítani és csak szigorúan az orvos felügyelete mellett szabad K-vitamin tartalmú készítményeket szedni.

Hiányában vérzékenység, véralvadási zavarok léphetnek fel, túladagolásának egészséges embereken nincsenek következményei, csak koraszülötteknél okozhat különféle idegrendszeri elváltozásokat.

Szerző: Udvari Fanni