Miért nem futnak be filmszínészként a stand uposok Magyarországon?
- Dátum: 2020.08.15., 06:12
- Boros Tamás
- képek:www.imdb.com
- film, filmszínész, komédia, komikus, kritika, stand up
A stand up komédiások mindenkiből váltanak ki valamilyen érzelmet Magyarországon is. Egyeseknek a kedvencei közé tartoznak, mások a legtöbbjüket ki nem állhatják, az viszont biztos, hogy a műfaj Magyarországon nem csak él, hanem virágzik is. Ám amíg az Egyesült Államokban, ahol persze valljuk be jó volt több film is készül, azt látjuk, hogy sokan a színpad világa után megtalálják a helyüket a kamerák előtt is, addig Magyarországon ez az áttörés még várat magára. Vagy talán el sem érkezik?

Eddie Murphy vagy éppen Richard Pryor (Brewster milliói, Vaklárma, Dutyi dili) talán azok a legismertebb komikusok, akik a filmvásznon is ismertté váltak, talán kijelenthető, hogy elsőrendűt tudtak alkotni Hollywoodban is. És akkor még nem szóltam azokról a karakterekről, akik a több mint 40 éves Saturday Night Live-ban tűntek fel és alkottak maradandót (például Chevy Chase, Dan Akroyd, Adam Sandler). Ott tehát egyáltalán nem egyedi, sőt, megszokott irány, hogy ezek az emberek nem maradnak pusztán a tévében, hanem betörnek a mozik világába.
A magyar stand upos persze nem színész, igaz kivétel akad, Janklovics Péter például az. A filmes felkérések azonban őt sem találták meg nagy számban, pláne miután ismert lett. Ő próbálkozik különböző kisebb nagyobb produkciókkal (Mélyvíz/Mélygarázs, KovácsAndrás Péterrel), de ez is a stand uphoz kapcsolódik mind-mind. Talán a magyar filmes szakma a hazai előadók esetében nem tud attól elvonatkoztatni, honnan lettek ismertek ezek a fiúk vagy éppen lányok. Még Amerikában azt látjuk, hogy a színpadi és tévés szerepektől teljesen független karakterben tűnnek fel a mozikban, Magyarországon egyetlen olyan próbálkozás volt, ahol a stand uposokat foglalkoztatták. A Dumapárbaj viszont óriási melléfogás volt. A film színvonaltalan, sőt egyenesen botrányosan rossz, bármennyire is szeretjük teszem azt bármelyik szereplőt is a tévében,egyszerűen minőségileg ócska a film.

A magyar filmszakma egyelőre nem meri őket foglalkoztatni, az meg pláne messze áll tőlük, hogy valami izgalmas sztorit írjanak rájuk. Hiszen Bődöcs Tibor konferanszié szerepe sem sorolható ezek közé a Drakulics elvtársban. Bíztató, sőt, sikeres próbálkozás volt a Munkaügyek – IrReality Show, amit íróként éppen Hadházy, Kovács András Péter és Litkai Gergely jegyzett. Talán épp ennek sikerén kezdték el elkészíteni a már fentebb említett Dumapárbajt - bár ne tették volna.
Pedig úgy hiszem kiváló karaktereket tudnának nekünk bemutatni a mozikban. Nagyon remélem, hogy a fent említett egymásra találás hamarosan bekövetkezik, és valamelyik producer vagy rendező meglátja bennük a lehetőséget. Kérdés, hogy valakinek kívül ebből a világból kellene felismerni ezt, vagy ahogy a Munkaügyeknél, belső emberek és jó tollú írók kellenének ehhez. Persze az már csak egy újabb izgalmas játék lenne, hogy akkor ki is igazán alkalmas egy jó filmes karakter megalkotására.
Kalisztenika – az akár otthon is ingyen végezhető mozgásforma
Ki ne keresne olcsó és hatékony megoldást a testmozgásra? Erre egy jó megoldás a kalisztenika.
A tomboló csend anatómiája
Csehov Sirálya igazi klasszikus. Régóta finomra hangolja lelkünk az orosz vidék és az egyetemes hétköznapjaink dilemmáira. A roppant tehetséges grúz rendező, David Doiasvili által levezényelt feldolgozása a Vígszínházban emberpróbáló, 16-os karikás, majd három és fél órája hatalmas energiákat mozgat meg, miközben tradicionálisabb vonalvezetőségűnek definiálja magát. Nézzük, mennyire sikerült.
Nem a jóga, hanem az erdő hódít
Van, amikor nem egy edzőterem, nem egy jógamatrac, hanem egyszerűen az erdő jelenti a legjobb kikapcsolódást. A fák között sétálva, a madarak hangját hallgatva és a természet apró részleteire figyelve sokan tapasztalják meg, milyen érzés igazán lelassulni. Az erdőfürdőzés, vagyis a japán eredetű sinrin-joku egyre népszerűbb a világban, és nem véletlenül: a természet közelsége a testi-lelki feltöltődésben is segíthet.
Igazából színdarab
A robotika és a mesterséges intelligencia emberi érzelmi kalandokba keverése hálás téma volt már a 90-es évek végén is. A brit Sir Alan Ayckbourn világsikerű színdarabjának tavaly téli, Pesti Színházbeli magyar bemutatója nem kerülte el a honi műértő színházszeretőket. Az Igazából komédiában egy robot színész pergő öntudatra ébredését követhetjük végig remek karakterekkel, kiváló helyzetkomikai és improvizációs csomagolásban. Igazi csemege, rengeteg ötletes ruhával és díszlettel. A szerelem vajon felülírja a kibervilág törvényeit is?
Művészetterápia, a felszabadító alkotás
Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.