Miért nem futnak be filmszínészként a stand uposok Magyarországon?
- Dátum: 2020.08.15., 06:12
- Boros Tamás
- képek:www.imdb.com
- film, filmszínész, komédia, komikus, kritika, stand up
A stand up komédiások mindenkiből váltanak ki valamilyen érzelmet Magyarországon is. Egyeseknek a kedvencei közé tartoznak, mások a legtöbbjüket ki nem állhatják, az viszont biztos, hogy a műfaj Magyarországon nem csak él, hanem virágzik is. Ám amíg az Egyesült Államokban, ahol persze valljuk be jó volt több film is készül, azt látjuk, hogy sokan a színpad világa után megtalálják a helyüket a kamerák előtt is, addig Magyarországon ez az áttörés még várat magára. Vagy talán el sem érkezik?

Eddie Murphy vagy éppen Richard Pryor (Brewster milliói, Vaklárma, Dutyi dili) talán azok a legismertebb komikusok, akik a filmvásznon is ismertté váltak, talán kijelenthető, hogy elsőrendűt tudtak alkotni Hollywoodban is. És akkor még nem szóltam azokról a karakterekről, akik a több mint 40 éves Saturday Night Live-ban tűntek fel és alkottak maradandót (például Chevy Chase, Dan Akroyd, Adam Sandler). Ott tehát egyáltalán nem egyedi, sőt, megszokott irány, hogy ezek az emberek nem maradnak pusztán a tévében, hanem betörnek a mozik világába.
A magyar stand upos persze nem színész, igaz kivétel akad, Janklovics Péter például az. A filmes felkérések azonban őt sem találták meg nagy számban, pláne miután ismert lett. Ő próbálkozik különböző kisebb nagyobb produkciókkal (Mélyvíz/Mélygarázs, KovácsAndrás Péterrel), de ez is a stand uphoz kapcsolódik mind-mind. Talán a magyar filmes szakma a hazai előadók esetében nem tud attól elvonatkoztatni, honnan lettek ismertek ezek a fiúk vagy éppen lányok. Még Amerikában azt látjuk, hogy a színpadi és tévés szerepektől teljesen független karakterben tűnnek fel a mozikban, Magyarországon egyetlen olyan próbálkozás volt, ahol a stand uposokat foglalkoztatták. A Dumapárbaj viszont óriási melléfogás volt. A film színvonaltalan, sőt egyenesen botrányosan rossz, bármennyire is szeretjük teszem azt bármelyik szereplőt is a tévében,egyszerűen minőségileg ócska a film.

A magyar filmszakma egyelőre nem meri őket foglalkoztatni, az meg pláne messze áll tőlük, hogy valami izgalmas sztorit írjanak rájuk. Hiszen Bődöcs Tibor konferanszié szerepe sem sorolható ezek közé a Drakulics elvtársban. Bíztató, sőt, sikeres próbálkozás volt a Munkaügyek – IrReality Show, amit íróként éppen Hadházy, Kovács András Péter és Litkai Gergely jegyzett. Talán épp ennek sikerén kezdték el elkészíteni a már fentebb említett Dumapárbajt - bár ne tették volna.
Pedig úgy hiszem kiváló karaktereket tudnának nekünk bemutatni a mozikban. Nagyon remélem, hogy a fent említett egymásra találás hamarosan bekövetkezik, és valamelyik producer vagy rendező meglátja bennük a lehetőséget. Kérdés, hogy valakinek kívül ebből a világból kellene felismerni ezt, vagy ahogy a Munkaügyeknél, belső emberek és jó tollú írók kellenének ehhez. Persze az már csak egy újabb izgalmas játék lenne, hogy akkor ki is igazán alkalmas egy jó filmes karakter megalkotására.
Három generáció, egy közös újrakezdés
Három nő, egy család, három teljesen különböző világ. Mégis ugyanazzal a dilemmával néznek szembe: hogyan lehet tiszta lapot nyitni ott, ahol már minden fejezet lezártnak tűnik? A Szenvedélyes nők a közönség igényeire épít, miközben ügyesen érzékeli, hogy milyen konfliktusok és érzelmi helyzetek érdeklik a nézőket.
Hogyan válj rendszeres futóvá egy hónap alatt?
A tavasz ideális időszak a futás újrakezdésére, de a lelkesedés önmagában nem elég a tartós eredményekhez. A valódi változást nem az intenzitás, hanem a tudatosan felépített rendszer és a fokozatosság hozza meg. Megmutatjuk, hogyan alakíthatsz ki fenntartható futórutint 30 nap alatt.
Túrázás csendben – Az egyedüllét tiszta ereje
Egy kirándulás során eljön az a pillanat, amikor nem a táj a lényeg, hanem az, hogy végre csend van. Nincs folyamatos alkalmazkodás, valamint „merre menjünk” vita. Egyszerűen te vagy, a lábbelid ritmusa és az útvonal. A magányos túrázás elsőre ijesztőnek tűnhet, mivel nincs ki mögé rejtőznünk. Ugyanakkor éppen ebben rejlik az ereje, hiszen az élmény lehetőséget ad a mélyebb önreflexióra.
A Hét Királyság lovagja
Van az a pillanat, amikor egy filmes univerzum rájön, hogy nem kell mindig világégés ahhoz, hogy érdekes legyen. A Hét Királyság lovagja pontosan ezt csinálja – visszavesz a sárkányokból, a grandiózus hadjáratokból és inkább két vándor alakjára fókuszál. Kisebb lépték, alacsonyabb tét, de ettől még ugyanúgy Westeros.
A New York-i utca királya is képes felnőni!
Adott volt Martin Reisman, a New York-i utcák egykori feltörekvő, de fogadható utcasportjának, a pingpongnak koronázatlan királya, akinek 50-60-as évekbeli mozgalmas élete, és persze annak emlékirata ordított a megfilmesítésért. Ennek részben fikciós feldolgozása lett a Marty Supreme, ami berobbant a köztudatba. Remek kameramozgás, hihetetlenül hiteles díszletek, dübörgő 80-as évekbeli zene, a vásznon tomboló Timothée Chalamet (Dűne filmek, Wonka) jellemzi. Remek fekete komédia, vagy csak egy fanyar humorú, naturalista tesztoszteronbomba? Purgatóriumtörténet vagy az amerikai kapitalista álom asztalitenisz sportfilm fátyolban való metaforikus felnövés meséje? A trailer mindent is ígért.