Menü

Miért nem futnak be filmszínészként a stand uposok Magyarországon?

A stand up komédiások mindenkiből váltanak ki valamilyen érzelmet Magyarországon is. Egyeseknek a kedvencei közé tartoznak, mások a legtöbbjüket ki nem állhatják, az viszont biztos, hogy a műfaj Magyarországon nem csak él, hanem virágzik is. Ám amíg az Egyesült Államokban, ahol persze valljuk be jó volt több film is készül, azt látjuk, hogy sokan a színpad világa után megtalálják a helyüket a kamerák előtt is, addig Magyarországon ez az áttörés még várat magára. Vagy talán el sem érkezik?

Eddie Murphy vagy éppen Richard Pryor (Brewster milliói, Vaklárma, Dutyi dili) talán azok a legismertebb komikusok, akik a filmvásznon is ismertté váltak, talán kijelenthető, hogy elsőrendűt tudtak alkotni Hollywoodban is. És akkor még nem szóltam azokról a karakterekről, akik a több mint 40 éves Saturday Night Live-ban tűntek fel és alkottak maradandót (például Chevy Chase, Dan Akroyd, Adam Sandler). Ott tehát egyáltalán nem egyedi, sőt, megszokott irány, hogy ezek az emberek nem maradnak pusztán a tévében, hanem betörnek a mozik világába.

A magyar stand upos persze nem színész, igaz kivétel akad, Janklovics Péter például az. A filmes felkérések azonban őt sem találták meg nagy számban, pláne miután ismert lett. Ő próbálkozik különböző kisebb nagyobb produkciókkal (Mélyvíz/Mélygarázs, KovácsAndrás Péterrel), de ez is a stand uphoz kapcsolódik mind-mind. Talán a magyar filmes szakma a hazai előadók esetében nem tud attól elvonatkoztatni, honnan lettek ismertek ezek a fiúk vagy éppen lányok. Még Amerikában azt látjuk, hogy a színpadi és tévés szerepektől teljesen független karakterben tűnnek fel a mozikban, Magyarországon egyetlen olyan próbálkozás volt, ahol a stand uposokat foglalkoztatták. A Dumapárbaj viszont óriási melléfogás volt. A film színvonaltalan, sőt egyenesen botrányosan rossz, bármennyire is szeretjük teszem azt bármelyik szereplőt is a tévében,egyszerűen minőségileg ócska a film.

A magyar filmszakma egyelőre nem meri őket foglalkoztatni, az meg pláne messze áll tőlük, hogy valami izgalmas sztorit írjanak rájuk. Hiszen Bődöcs Tibor konferanszié szerepe sem sorolható ezek közé a Drakulics elvtársban. Bíztató, sőt, sikeres próbálkozás volt a Munkaügyek – IrReality Show, amit íróként éppen Hadházy, Kovács András Péter és Litkai Gergely jegyzett. Talán épp ennek sikerén kezdték el elkészíteni a már fentebb említett Dumapárbajt - bár ne tették volna.

Pedig úgy hiszem kiváló karaktereket tudnának nekünk bemutatni a mozikban. Nagyon remélem, hogy a fent említett egymásra találás hamarosan bekövetkezik, és valamelyik producer vagy rendező meglátja bennük a lehetőséget. Kérdés, hogy valakinek kívül ebből a világból kellene felismerni ezt, vagy ahogy a Munkaügyeknél, belső emberek és jó tollú írók kellenének ehhez. Persze az már csak egy újabb izgalmas játék lenne, hogy akkor ki is igazán alkalmas egy jó filmes karakter megalkotására.

Digitális detox a mindennapokban – Hogyan szerezzük vissza a figyelmünket?

Az okoseszközök és online platformok térnyerése alapjaiban alakította át a mindennapjainkat. A folyamatos értesítések, a közösségi média jelenlét és az állandó elérhetőség újfajta mentális terhelést eredményez.

Három generáció, egy közös újrakezdés

Három nő, egy család, három teljesen különböző világ. Mégis ugyanazzal a dilemmával néznek szembe: hogyan lehet tiszta lapot nyitni ott, ahol már minden fejezet lezártnak tűnik? A Szenvedélyes nők a közönség igényeire épít, miközben ügyesen érzékeli, hogy milyen konfliktusok és érzelmi helyzetek érdeklik a nézőket.

Hogyan válj rendszeres futóvá egy hónap alatt?

A tavasz ideális időszak a futás újrakezdésére, de a lelkesedés önmagában nem elég a tartós eredményekhez. A valódi változást nem az intenzitás, hanem a tudatosan felépített rendszer és a fokozatosság hozza meg. Megmutatjuk, hogyan alakíthatsz ki fenntartható futórutint 30 nap alatt.

Túrázás csendben – Az egyedüllét tiszta ereje

Egy kirándulás során eljön az a pillanat, amikor nem a táj a lényeg, hanem az, hogy végre csend van. Nincs folyamatos alkalmazkodás, valamint „merre menjünk” vita. Egyszerűen te vagy, a lábbelid ritmusa és az útvonal. A magányos túrázás elsőre ijesztőnek tűnhet, mivel nincs ki mögé rejtőznünk. Ugyanakkor éppen ebben rejlik az ereje, hiszen az élmény lehetőséget ad a mélyebb önreflexióra.

A Hét Királyság lovagja

Van az a pillanat, amikor egy filmes univerzum rájön, hogy nem kell mindig világégés ahhoz, hogy érdekes legyen. A Hét Királyság lovagja pontosan ezt csinálja – visszavesz a sárkányokból, a grandiózus hadjáratokból és inkább két vándor alakjára fókuszál. Kisebb lépték, alacsonyabb tét, de ettől még ugyanúgy Westeros.