Menü

Az álmok és a valóság határán

Az álmok mind az orvostudomány, mind a pszichológia számára rejtélyes, nehezen kutatható tényezők. Nehéz elhatárolni, mind agyi funkcióként, mind az elme képződményeként. Mégis sokszor próbálkozunk meg a megértéssel és a feltérképezéssel, amely olykor hasznos, máskor veszélyes dolog. Egyrészt azért, mert igencsak alternatív megoldásokba is ütközhetünk, amelyek megtéveszthetnek és hamis útra terelhetnek bennünket. Másrészt pedig olyan dolgokra is rávehetnek, amelyek a testi és szellemi egészségünkre is rossz hatással lehetnek. Tehát, bármennyire is nehéz elfogadni, hogy keveset tudunk és tudhatunk, nem szabad tévképzetek rabjaivá válnunk. Ha valódi válaszok érdekeknek bennünket, csakis olyanoktól fogadjuk el azokat, akik valóban az agyi működések szakértői.

Hogy hogyan tehetjük ezt meg? Segítségünkre lehet az internet, de ha nem bízunk a világhálón fellelhető cikkek, közlemények hitelességében, akkor akár személyes konzultációt is kérhetünk. Megfigyeléseinkkel, kérdéseinkkel kapcsolatban a szakértők szívesen adnak választ.

Bizonyos jelenségek esetén pedig mindenképp érdemes szakértő segítségét kérni. Vannak az álmoknak olyan tulajdonságai, melyek lehetővé teszik a valóság és az álom megkülönböztetését. Vagyis, amikor álmodunk, a tudatunk egy bizonyos része valószínűleg érzékelni fogja, hogy amit átélünk, nem a valóság. Ha az álom közben ez nem is tudatosul, éber állapotunkban tudni fogjuk, hogy az álom véget ért, és ami alvó állapotunkban történt, az a valóságban nem történt meg. Ha ebben a jelenségben valami hibát érzékelünk, vagy többször előfordul, hogy nem tudjuk az álmot a valóságtól elvonatkoztatni, akkor mindenképp érdemes szakembert felkeresni.

Az álmok és a valóság összekeverése olykor csak fáradtságra, kimerültségre utal, máskor viszont komoly mentális problémákat jelez. Tehát, ne hagyjuk, hogy a gondjaink felemésszenek, hanem kérjük még időben az orvosok és pszichológusok segítségét!

Varga Ágnes Kata

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.