Az álmok és a valóság határán
- Dátum: 2020.08.28., 16:22
- Varga Ágnes Kata
- agy, álom, alvás, betegség, érzelem, ideggyógyászat, képzelet, lélek, mentális, neurológia, orvos, probléma, pszichológia, pszichológus, segítség, szakértő, tanács, test, trauma, valóság, vélemény
Az álmok mind az orvostudomány, mind a pszichológia számára rejtélyes, nehezen kutatható tényezők. Nehéz elhatárolni, mind agyi funkcióként, mind az elme képződményeként. Mégis sokszor próbálkozunk meg a megértéssel és a feltérképezéssel, amely olykor hasznos, máskor veszélyes dolog. Egyrészt azért, mert igencsak alternatív megoldásokba is ütközhetünk, amelyek megtéveszthetnek és hamis útra terelhetnek bennünket. Másrészt pedig olyan dolgokra is rávehetnek, amelyek a testi és szellemi egészségünkre is rossz hatással lehetnek. Tehát, bármennyire is nehéz elfogadni, hogy keveset tudunk és tudhatunk, nem szabad tévképzetek rabjaivá válnunk. Ha valódi válaszok érdekeknek bennünket, csakis olyanoktól fogadjuk el azokat, akik valóban az agyi működések szakértői.
Hogy hogyan tehetjük ezt meg? Segítségünkre lehet az internet, de ha nem bízunk a világhálón fellelhető cikkek, közlemények hitelességében, akkor akár személyes konzultációt is kérhetünk. Megfigyeléseinkkel, kérdéseinkkel kapcsolatban a szakértők szívesen adnak választ.
Bizonyos jelenségek esetén pedig mindenképp érdemes szakértő segítségét kérni. Vannak az álmoknak olyan tulajdonságai, melyek lehetővé teszik a valóság és az álom megkülönböztetését. Vagyis, amikor álmodunk, a tudatunk egy bizonyos része valószínűleg érzékelni fogja, hogy amit átélünk, nem a valóság. Ha az álom közben ez nem is tudatosul, éber állapotunkban tudni fogjuk, hogy az álom véget ért, és ami alvó állapotunkban történt, az a valóságban nem történt meg. Ha ebben a jelenségben valami hibát érzékelünk, vagy többször előfordul, hogy nem tudjuk az álmot a valóságtól elvonatkoztatni, akkor mindenképp érdemes szakembert felkeresni.
Az álmok és a valóság összekeverése olykor csak fáradtságra, kimerültségre utal, máskor viszont komoly mentális problémákat jelez. Tehát, ne hagyjuk, hogy a gondjaink felemésszenek, hanem kérjük még időben az orvosok és pszichológusok segítségét!
Varga Ágnes Kata
Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?
A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.
Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?
Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.