Az álmok és a valóság határán
- Dátum: 2020.08.28., 16:22
- Varga Ágnes Kata
- agy, álom, alvás, betegség, érzelem, ideggyógyászat, képzelet, lélek, mentális, neurológia, orvos, probléma, pszichológia, pszichológus, segítség, szakértő, tanács, test, trauma, valóság, vélemény
Az álmok mind az orvostudomány, mind a pszichológia számára rejtélyes, nehezen kutatható tényezők. Nehéz elhatárolni, mind agyi funkcióként, mind az elme képződményeként. Mégis sokszor próbálkozunk meg a megértéssel és a feltérképezéssel, amely olykor hasznos, máskor veszélyes dolog. Egyrészt azért, mert igencsak alternatív megoldásokba is ütközhetünk, amelyek megtéveszthetnek és hamis útra terelhetnek bennünket. Másrészt pedig olyan dolgokra is rávehetnek, amelyek a testi és szellemi egészségünkre is rossz hatással lehetnek. Tehát, bármennyire is nehéz elfogadni, hogy keveset tudunk és tudhatunk, nem szabad tévképzetek rabjaivá válnunk. Ha valódi válaszok érdekeknek bennünket, csakis olyanoktól fogadjuk el azokat, akik valóban az agyi működések szakértői.
Hogy hogyan tehetjük ezt meg? Segítségünkre lehet az internet, de ha nem bízunk a világhálón fellelhető cikkek, közlemények hitelességében, akkor akár személyes konzultációt is kérhetünk. Megfigyeléseinkkel, kérdéseinkkel kapcsolatban a szakértők szívesen adnak választ.
Bizonyos jelenségek esetén pedig mindenképp érdemes szakértő segítségét kérni. Vannak az álmoknak olyan tulajdonságai, melyek lehetővé teszik a valóság és az álom megkülönböztetését. Vagyis, amikor álmodunk, a tudatunk egy bizonyos része valószínűleg érzékelni fogja, hogy amit átélünk, nem a valóság. Ha az álom közben ez nem is tudatosul, éber állapotunkban tudni fogjuk, hogy az álom véget ért, és ami alvó állapotunkban történt, az a valóságban nem történt meg. Ha ebben a jelenségben valami hibát érzékelünk, vagy többször előfordul, hogy nem tudjuk az álmot a valóságtól elvonatkoztatni, akkor mindenképp érdemes szakembert felkeresni.
Az álmok és a valóság összekeverése olykor csak fáradtságra, kimerültségre utal, máskor viszont komoly mentális problémákat jelez. Tehát, ne hagyjuk, hogy a gondjaink felemésszenek, hanem kérjük még időben az orvosok és pszichológusok segítségét!
Varga Ágnes Kata
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.
Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében
Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.
A kamaszkori szorongás árnyékában
A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.
A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.
A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről
A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.