Az érzelmi zsarolás árnyékában
- Dátum: 2020.09.20., 21:32
- Udvari Fanni
- boldogtalanság, ember, érzelem, félelem, kapcsolatok, lélek, sérelem, zsarolás
Vannak egyértelmű helyzetek. Elütnek egy autóval, kirúgnak a munkahelyedről, megvernek vagy hozzád vágnak egy teljes étkészletet… Ezeket az élményeket könnyű észrevenni, és viszonylag egyszerű értelmezni is.
A legtöbb esetben az okozott fizikai és lelki károsodás is elég jól körülhatárolható, hiszen egyszeri nagy impulzusként érkezett a sérülést kiváltó esemény. Vannak azonban olyan támadások is, amelyek szépen lassan, akár teljesen észrevétlenül pusztítanak el.

Az első lépés természetesen az, hogy felismerd: érzelmi zsarolás áldozata vagy. A kapcsolatod – legyen szó akár párkapcsolatról, akár szülő-gyerek, baráti vagy rokoni kapcsolatról – hiába épül szeretetre, ha közben apró adagokban szeded be nap mint nap a lelkedet pusztító mérget. Érzed, hogy valami nagyon nem stimmel, de mivel szereted a másik embert – és a legtöbb esetben ő is valóban szeret Téged –, ezért lelkiismeret-furdalásod van, ha akár csak rosszat is gondolsz a másikról. Vagy talán gondolni már mersz bármit, tenni viszont semmit sem. Mert belül mélyen mindenki érzi, ha megborul az egyensúly, csak nagyon sokan tudatosan vagy tudat alatt felveszik az áldozat szerepet. Hiszen akit szeretünk, az ellen nem akarunk fellépni. Ráadásul aki szeret minket, az nem is tud igazán ártani nekünk, nem igaz?
Sajnos nem igaz. A legnagyobb károkat éppen a szeretet síkján lehet elszenvedni. Ennek két oka is van. Az egyik az, hogy azáltal, hogy szeretünk, egyúttal sebezhetővé is válunk. Ahol megnyílunk egy másik ember felé, ott szükségszerűen beengedünk bármilyen támadást is. A másik ok pedig az, hogy ha egy ember szeret egy másikat, akkor hajlamos elhinni azt, hogy tudja, mi a jó a másik ember számára. És hajlamos ezt a „jót” akár rá is erőltetni a szeretett személyre. A szeretet egy képesség – és ha valaki nem sajátította el a szeretet képességének legmagasabb szintjét, akkor komoly károkat tud okozni önmaga és a másik ember számára egyaránt.

Az agresszív érzelmi zsaroló olyan ember, aki rendkívül akaratos személyiségével olyan határozottan Rád telepedik, hogy azt nehéz lenne nem észrevenni. Az van, amit ő akar és kész. Megmondja, hogy mit csinálj, és ha nem azt teszed, vagy valami nem úgy alakul, ahogy azt ő elvárja, akkor bebizonyítja Neked, hogy mekkora szar ember vagy. Tipikusan férfiaknál és férfias nőknél tapasztalható ilyen viselkedés. Az agresszív érzelmi zsaroló lelki sérülése az, hogy tudat alatt gyengének érzi magát, ezért erősnek akar látszani. Ehhez pedig szüksége van egy olyan emberre, akit el tud nyomni.
A mártír érzelmi zsaroló ezzel szemben azt a stratégiát választja, hogy elhiteti Veled: ő cipeli a vállán a világ terheit. Gyakran panaszkodik, sajnálatot kelt benned, és ha szembe akarnál menni azzal, amit ő szeretne, akkor Te vagy a hibás azért, mert még egy terhet rátettél a már amúgy is roskadozó vállára. Gonosz vagy, aki megtapossa a Földre szállt angyal meggyötört lelkét, és miattad fog összeomlani a világ legjobb, legtöbb szeretetet adó, legártatlanabb embere. A mártír érzelmi zsaroló lelki sérülése a szeretethiány. Jó eséllyel még gyerekkorában nem kapta meg azt a figyelmet és szeretetet, amire szüksége lett volna, és azóta cipeli magával ezt a terhet.

A hideg érzelmi zsaroló azt használja ki, hogy mivel Te feltétel nélkül rengeteg érzelmet közvetítesz felé, ő közömbös (vagy legalábbis nem túl érzelmes) tud maradni. Folyton azt érezteti veled, hogy Neked nagyobb szükséged van rá, mint neki Rád – és ez könnyen lehet, hogy igaz is. Mindenesetre ezt csak akkor tudod meg, ha egyensúlyba hozod az érzelmi intenzitásotokat, vagy akár a sajátodat az övé alá viszed. Az ilyen ember lelki sérülése az érzelmektől való félelem. Korábban olyan csalódás érte egy érzelmi alapú kapcsolatban, ami miatt többé nem akar érzelmessé, és ezáltal sebezhetővé válni. Ez a lelki sérülés is gyakran valamelyik szülővel való kapcsolat, vagy a szülők egymással való kapcsolatának élménye miatt alakul ki.
A játszmázó érzelmi zsaroló stratégiája az, hogy tudatosan, vagy akár tudat alatt visszaél a pillanatnyi vagy tartós helyzeti előnyével. Adok-kapok játékot játszik Veled, és előszeretettel bosszulja meg a vélt vagy valós tetteidet. Büntet, nem veszi fel a telefont, ha keresed, és ha bármi olyat teszel, amit ő sérelmez, akkor többszörösen fogod visszakapni.
Az ilyen embernek az igazságérzete sérült, és az egója nagy. Üzleti alapra helyezi a kapcsolatot: pontosan megméri a gonoszságaidat, és az annak megfelelő kompenzációt adja érte cserébe.
Szerző: Udvari Fanni
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.