Tippek stresszevés ellen
Engedjük szabadjára az érzelmeinket!
Ha úgy érezzük, elborít bennünket a harag, a kétségbeesés, a szorongás vagy a szomorúság, nagyon könnyű egy hatalmas tál süteménytől remélni a megkönnyebbülést.
Azonban az érzelmeket egészségesebb módokon is ki tudjuk adni, például nézzünk meg egy olyan filmet, amelyen alaposan kisírhatjuk magunkat, vagy takarítsuk ki a lakást, esetleg menjünk el sportolni. Gyakran már az is elég, ha kiabálunk egy nagyot, vagy beszélgethetünk valakivel az érzéseinkről.

Ha eszünk, csak az evésre koncentráljunk!
Sok embernél az érzelmi evést valamilyen egyéb cselekedet is kíséri, az egyik leggyakoribb ezek közül a tévézés. Ha azonban másra figyelünk, nem az ételekre, könnyű jóval többet enni a kelleténél. Ha tehát fagyira vágyunk, akkor szépen szedjük ki magunknak egy kis tálba, üljünk le és együk meg ott, ne vigyük be az egész doboznyit a tévé elé.
Ha rosszkedvűek vagyunk, hajlamosabbak lehetünk sokkal többet enni, ráadásul az egészségtelen, zsírban és szénhidrátban dús ételeket részesítjük előnyben
Ne tegyük könnyen elérhetővé az ételeket!
Kutatások szerint, minél kevesebb lépés kell ahhoz, hogy magunkhoz vegyünk egy ételt, annál valószínűbb, hpgy meg is fogjuk enni azt (sőt az is, hogy jóval többet fogunk enni belőle, mint kellene). Ha tehát szem előtt, könnyen elérhető helyen tartjuk a nassolnivalókat, csokoládét, akkor ha rosszul érezzük magunkat, csak egy mozdulatunkban kerül, hogy enni kezdjünk. Ilyenkor leállni is sokkal nehezebb. A legegyszerűbb módszer természetesen az, ha nem tartunk otthon semmilyen édességet vagy rágcsálnivalót, de az is beválhat, hogy egy zárt dobozban, a kamra legfelső polcán tartjuk ezeket.

Melyek a kiváltó okai?
1. Stressz
A stressz éhessé tehet, különösen, ha krónikus – ami kaotikus és (túl) gyorsan szárnyaló világunkban gyakori –, s ilyenkor megemelkedik a kortizol stresszhormon szintje. A kortizol pedig beindítja a kifejezetten sós vagy édes vagy zsíros ételek iránti sóvárgást, vagyis olyan ételek felé irányít, amelyek nagy energialöketet és gyors élvezetet nyújtanak. Minél több a kontrollálatlan stressz az életünkben, annál valószínűbb, hogy az ételekben – s így az érzelmi evésben – keresünk vigaszt.
2. Az érzelmek elnyomása
Az olyan kényelmetlenül érintő érzésekkel való szembenézést, mint a félelem, szomorúság, idegesség, magány, szégyen, átmenetileg elnyomhatja, ha teletömjük magunkat étellel.

3. Unalom vagy az üresség érzése
Az étel megtölti a gyomrot, és analóg módon kitölti az űrt is az életedben – átmenetileg. Amikor eszel, megy az idő, te csinálsz valamit, éppen nem unatkozol. Nem kell szembenézni önmagaddal, az elégedetlenségeddel, s nem kell megfejteni, mi az, ami nem működik az életedben, ami miatt haszontalannak és céltalannak érzed magad.
4. Gyermekkori szokások
Emlékezz vissza: jégkrémmel jutalmazták a szüleid, ha jól viselkedtél vagy elvittek pizzázni, ha jó jegyet kaptál vagy édességgel próbáltak meg felvidítani? Ha igen, ezek az érzelmekre alapozó gyermekkori evési szokások gyakran áttevődnek a felnőttkorba is. S olykor a jóízű családi ebédek emléke is elég: ha csak visszagondolunk, ahogyan anyuval együtt sütöttük az almáspitét, apuval grilleztünk a kertben vagy ahogyan az egész család összeült a vasárnapi ebédhez, s ilyenkor a nosztalgia érzésének előidézése vezet érzelmi evéshez.

Társasági hatások
Amikor emberek összejönnek egy közös étkezésre, az remekül oldhatja a stresszt, ám vannak esetek, amikor inkább fokozza azt és túlevéshez is vezethet. Alapvetően könnyű túlenni magunkat társaságban, ha csak azért eszünk, mert mások is azt teszik, de ha még folyamatosan noszogatnak is, még rosszabb a helyzet… Vagy amikor ismeretlenekkel vagyunk körülvéve, esetleg nem túl barátságos a társaság,
Tanuld meg elfogadni a negatív érzéseket is! Bár elsőre talán ijesztőnek tűnhet, mintha Pandora szelencéjét készülnél felnyitni, valójában a negatív érzéseket úgy lehet a leginkább enyhíteni, ha szabadjára engeded azokat, vagyis engeded magadnak megélni. Még a legfájdalmasabb és legösszetettebb rossz érzések is viszonylag gyorsan elmúlnak, ha átéled és átélés közben a helyükre teszed ezeket. Ebben segít a tudatos befelé fordulás, amelynek segítségével megértheted az átélt pozitív és negatív érzelmeket is.
Vezess be egészséges szokásokat a mindennapokba!

Ha fizikailag erős és kipihent vagy, sokkal könnyebb megbirkózni az érzelmi viharokkal is. A rendszeres testmozgás és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás ezért elsődleges a jó fizikai közérzet szempontjából. Ha az alábbi tippeket betartod, sokkal kiegyensúlyozottabban állhatsz ellen az érzelmi éhségnek is.
Sportolj naponta!
A fizikai aktivitás nagyon jó hatással van az ember hangulatára és energiaszintjére is, s erőteljesen veszi fel a harcot a káros stresszel szemben is.
Relaxálj!

Szánj rá minden nap 30 percet, hogy ellazulhass és feltöltődhess. Ennyi idő kell, hogy elszakadj a kötelezettségeidtől és feltöltsd az elemeid.
Kapcsolódj ki!
Ne becsüld le a közeli kapcsolatok és társas együttlétek fontosságát.
A barátokkal eltöltött idő feldobja a hangulatod és véd a stressz negatív hatásaitól is.
Szerző: Udvari Fanni
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.