Menü

Tippek stresszevés ellen

Engedjük szabadjára az érzelmeinket!

Ha úgy érezzük, elborít bennünket a harag, a kétségbeesés, a szorongás vagy a szomorúság, nagyon könnyű egy hatalmas tál süteménytől remélni a megkönnyebbülést.

Azonban az érzelmeket egészségesebb módokon is ki tudjuk adni, például nézzünk meg egy olyan filmet, amelyen alaposan kisírhatjuk magunkat, vagy takarítsuk ki a lakást, esetleg menjünk el sportolni. Gyakran már az is elég, ha kiabálunk egy nagyot, vagy beszélgethetünk valakivel az érzéseinkről.

Ha eszünk, csak az evésre koncentráljunk!

Sok embernél az érzelmi evést valamilyen egyéb cselekedet is kíséri, az egyik leggyakoribb ezek közül a tévézés. Ha azonban másra figyelünk, nem az ételekre, könnyű jóval többet enni a kelleténél. Ha tehát fagyira vágyunk, akkor szépen szedjük ki magunknak egy kis tálba, üljünk le és együk meg ott, ne vigyük be az egész doboznyit a tévé elé.

Ha rosszkedvűek vagyunk, hajlamosabbak lehetünk sokkal többet enni, ráadásul az egészségtelen, zsírban és szénhidrátban dús ételeket részesítjük előnyben

Ne tegyük könnyen elérhetővé az ételeket!

Kutatások szerint, minél kevesebb lépés kell ahhoz, hogy magunkhoz vegyünk egy ételt, annál valószínűbb, hpgy meg is fogjuk enni azt (sőt az is, hogy jóval többet fogunk enni belőle, mint kellene). Ha tehát szem előtt, könnyen elérhető helyen tartjuk a nassolnivalókat, csokoládét, akkor ha rosszul érezzük magunkat, csak egy mozdulatunkban kerül, hogy enni kezdjünk. Ilyenkor leállni is sokkal nehezebb. A legegyszerűbb módszer természetesen az, ha nem tartunk otthon semmilyen édességet vagy rágcsálnivalót, de az is beválhat, hogy egy zárt dobozban, a kamra legfelső polcán tartjuk ezeket.

Melyek a kiváltó okai?

1. Stressz

A stressz éhessé tehet, különösen, ha krónikus – ami kaotikus és (túl) gyorsan szárnyaló világunkban gyakori –, s ilyenkor megemelkedik a kortizol stresszhormon szintje. A kortizol pedig beindítja a kifejezetten sós vagy édes vagy zsíros ételek iránti sóvárgást, vagyis olyan ételek felé irányít, amelyek nagy energialöketet és gyors élvezetet nyújtanak. Minél több a kontrollálatlan stressz az életünkben, annál valószínűbb, hogy az ételekben – s így az érzelmi evésben – keresünk vigaszt.

2. Az érzelmek elnyomása

Az olyan kényelmetlenül érintő érzésekkel való szembenézést, mint a félelem, szomorúság, idegesség, magány, szégyen, átmenetileg elnyomhatja, ha teletömjük magunkat étellel.

3. Unalom vagy az üresség érzése

Az étel megtölti a gyomrot, és analóg módon kitölti az űrt is az életedben – átmenetileg. Amikor eszel, megy az idő, te csinálsz valamit, éppen nem unatkozol. Nem kell szembenézni önmagaddal, az elégedetlenségeddel, s nem kell megfejteni, mi az, ami nem működik az életedben, ami miatt haszontalannak és céltalannak érzed magad.

4. Gyermekkori szokások

Emlékezz vissza: jégkrémmel jutalmazták a szüleid, ha jól viselkedtél vagy elvittek pizzázni, ha jó jegyet kaptál vagy édességgel próbáltak meg felvidítani? Ha igen, ezek az érzelmekre alapozó gyermekkori evési szokások gyakran áttevődnek a felnőttkorba is. S olykor a jóízű családi ebédek emléke is elég: ha csak visszagondolunk, ahogyan anyuval együtt sütöttük az almáspitét, apuval grilleztünk a kertben vagy ahogyan az egész család összeült a vasárnapi ebédhez, s ilyenkor a nosztalgia érzésének előidézése vezet érzelmi evéshez.

Társasági hatások

Amikor emberek összejönnek egy közös étkezésre, az remekül oldhatja a stresszt, ám vannak esetek, amikor inkább fokozza azt és túlevéshez is vezethet. Alapvetően könnyű túlenni magunkat társaságban, ha csak azért eszünk, mert mások is azt teszik, de ha még folyamatosan noszogatnak is, még rosszabb a helyzet… Vagy amikor ismeretlenekkel vagyunk körülvéve, esetleg nem túl barátságos a társaság,

Tanuld meg elfogadni a negatív érzéseket is! Bár elsőre talán ijesztőnek tűnhet, mintha Pandora szelencéjét készülnél felnyitni, valójában a negatív érzéseket úgy lehet a leginkább enyhíteni, ha szabadjára engeded azokat, vagyis engeded magadnak megélni. Még a legfájdalmasabb és legösszetettebb rossz érzések is viszonylag gyorsan elmúlnak, ha átéled és átélés közben a helyükre teszed ezeket. Ebben segít a tudatos befelé fordulás, amelynek segítségével megértheted az átélt pozitív és negatív érzelmeket is.

Vezess be egészséges szokásokat a mindennapokba!

Ha fizikailag erős és kipihent vagy, sokkal könnyebb megbirkózni az érzelmi viharokkal is. A rendszeres testmozgás és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás ezért elsődleges a jó fizikai közérzet szempontjából. Ha az alábbi tippeket betartod, sokkal kiegyensúlyozottabban állhatsz ellen az érzelmi éhségnek is.

Sportolj naponta!

A fizikai aktivitás nagyon jó hatással van az ember hangulatára és energiaszintjére is, s erőteljesen veszi fel a harcot a káros stresszel szemben is.

Relaxálj!

Szánj rá minden nap 30 percet, hogy ellazulhass és feltöltődhess. Ennyi idő kell, hogy elszakadj a kötelezettségeidtől és feltöltsd az elemeid.

Kapcsolódj ki!

Ne becsüld le a közeli kapcsolatok és társas együttlétek fontosságát.

A barátokkal eltöltött idő feldobja a hangulatod és véd a stressz negatív hatásaitól is.

Szerző: Udvari Fanni

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?